Eger - napilap, 1931/1
1931-03-01 / 49. szám
Aba 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA * PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1I, évfolyam 49. szám # Vasárnap ♦ Eger, 1931 március 1. Újabb kislakásépítési kölcsönt kap Eger Március 2-től 15-ig jelentkezhetnek az igényjogosultak. Eger, február 28. A pangó egri építőipar éa kereskedelem bizonyára négy örömmel fogadja a hírt, hogy újabb kisiakásépítési kölcsönt utal ki a Fakcz. Hétfőn, március 2.-án már meg is kezdik az igényjogosult kéret mezők összeírását, amely egészen március 15. éig tart. Nemecsek Aurél városi tanácsosnál hétköznaponként délelőtt 10 ée 12 óra között jelentkezhetnek a kölcsönt igénybe venni akaró hadirokkantai, hadiözvegyek, hadiárvák ée azok a földmívesek, akiknek nincsen 3 katasztrá- lie holdnál nagyobb földjük. Előfeltétele továbbá a kölcsön felvételének az ir, hogy az építendő ház telke az országos földbirtokrendezés során jutott volt a kérelmező tulajdonába. A szabályszerű kérelmeket a kiutalást foganatosító budapesti központban bírálják el s ameny- nyiben a szükséges méltányossági esetek fennforognak, rőviEger, február 28. A »Hangya« Központ, hogy szövetkezeteinek a mai nehéz gazdasági helyzetben útmutatásokkal és különböző tájékoztatásokkal támogatására lehessen a fontosabb gócpontokon a szövetkezeti vezetők bevonásával kerületi értekezleteket tart. Folyó hó 26 án az egri kirendeltség körzetébe tertozó Heves és Borsodvarme- gyei szövetkezetek vezetői gyűltek össze a Korona-szálló külön termében. Valamennyi szövetkezet képviseltette magár, mintegy 150 kiküldöttel s az értekezlet vezetését Ceobor László nyug. alispán, kormányfőtanácios a «Hangya» Központ felügyelöbizottságának elnöke láttáéi. A «Hangya»Központ részéről még 5 főtisztviselő desen folyósítják is az 1500 pengős anyaghitelt, amelynek felhasználásával ez év december 31.-ig fel kell építtetni a házakat. Amint értesülünk, az őszi akció során beadott 196 kérelem elbírálása már megtörtént és 34 igényjogosult meg is kapta p hitelfolyósítási iratokat. Még körülbelül 20—22 kérelem elbírálása folyamaiban van. Reméljük, hogy a most kezdődő újabb akció során már számosabban kapják meg a várva- várt kölcsönt, amennyiben az eddig érthetetlenül előnyben részesített vidék hiteligénylései kimerültek s így talán most nagyobb összeg kerül kiosztásra a városi kérelmezők között. Munka nélkül nyomorgó építőiparosaink érdekében múlhatatlanul sürgős és fontos volna, hogy az arra illetékes vezető- tényezők ezirányban újabb lépéseket tegyenek. és ez egri kirendeltség vezetője vettek részt. Czobor László elnök megnyitójában ismertette a »Hangya« Központ mai helyzetét az általános gazdasági életben és a célkitűzéseit körvonalazta. Plósz István volt képviselő, az aldebrői szövetkezet elnöke köszöntötte a szövetkezetek nevében a távol maradt vezérigazgatót, akit indítványára táviratilag üdvözöltek. M-*jd a közelmúltban elhalt Meskő Pálról a magyar szövetkezed apostolról mondott kegyeletes megemlékezést. Dr. Wettstein And>ás a Központ cégvezetője ismertette a szövetkezetek hitelügyi helyzetét s számadatokkal bizonyította, hogy valótlan a szövetkezetekkel szemben támadásszerüleg állandóan hangoztatott állami segélyezés. Foglalkozott a »Hangya« Központ értékesítési téren kifejtett tevékenységével, amely már jelentői segítségére van egyes községek szövetkezeti tagjainak. Sajnos közölte azt is, hogy ennek a továbbfejlesztése nagyon nehézkes s csak a hazai fogyasztás mértékéig terjeszkedhet, mivel az export értékesítést az orosz dumping árrom- bolő működése lehetetlenné teszi. Dr. Barabás Gábor a Központ árúosztálya részéről az aktuális árúügyeket ismertette és bejelentette, hogy a Központ a szövetkezetek nevében az egyes kartellek keretén belül árűsított árűcikkek, mint pl. a cukor ár- kérdésének a fogyasztók és a kereskedelem érdekében való rendezése ügyében akciót indított. Eger, 'február 28. A legtöbb társadalmi egyesület főként kulturális összefogások céljaira alakult és tagjainak szellemi képzésén hívül mással nem foglalkozik. Bár ezekben a keretekben, amelyek megengednék, — éppen széles alapozottságuk miatt is, — hogy gazdasági összefogás létesüljön működési területükön belül, nem igen látunk ilyen törekvéseket sehol az országban. Az egyetlen kivétel talán csak az egri temetkezési egylet, amely az egri földműves olvasókörök keretein beiül működik, ötven esztendő óta áll fenn ez az intézmény és ennyi idő alatt bebizonyosodott,hogy a legélttre- valóbb gondolatok közé tartozik. Ebben az egyletben, csekély tagsági díj mellett 175—230 pangót kapnak a tagok elhalálozása alkalmával a hozzátartozók. Az egri nép ügyességét, életrevalóságát dicséri ez az intézmény, amelynek gondolata a nép leikéből fakadt és ott is valósult meg. Az egylet még 1868-ban alakult tek felszólalása következett, a- melynek során Jilek Károly szöv. alelnök és dr. Petro Kálmán jog- tanécios az egri «Hangya» részéről a borértékesítés tekintetében kérték a Központ támogatását. Frindt Jenő érseki titkár az egyházhatóság üdvözletét tolmácsolta és biztosította a szövetkezeti mozgalmat arról, hogy a jövőben is ennek teljes támogatására mindent megtesznek. Plósz IstváD, mint a Tisza jobb- parti Mezőgazdasági Kamarának alelnöke is a Kamara részéről megindított árűbeszerző és értékesítő akciókról tett bejelentést. Az egyes szövetkezeti vezetők sorra terjesztették elő mindazon indítványaikat, amelyek megvalósítása a szövetkezeti intézmény eredményes működése érdekében szükségesek, végül az egri ki- rendeltség vezetése és működése felett mondtak elismerő jó V leményt. s azóta állandóan működik, miniszteri jóváhagyással. Tagjainak száma ezidöszerint 1212. Minden elhunyt után 230 pengő segélyt ad ez az egylet. Rajta kívül még az egyes olvasókörök keretein belül is alakultak ilyen segély egy letek, amelyek tagja csak olvasóköri tag lehet. Ezek nagyobb összeget fízstnek az egylet céljaira, mert kisebb létszámmal dolgoznak. Fel lehet vetni a kérdést ennek az intézménynek a kapcsán s ahogy a temetkezési egyletet sikerült az olvasókörök életébe beilleszteni, nem lehetőse megtalálni a módját annak is, hogy a gazdasági érdekek megvédésére egységes táborba hozzák a vezetők a köröket 7 Annyi kérdés van, amelyet meg lehetne oldani az összefogással: a gyümölcsértékesítés, szőlőexport, borértékesítés stb. így a társadalmi egyesületek a kulturális érdekek mellett a földműves osztály gazdasági érdekeit is felkarolnák. A szövetkezeti ügy előbbrevitele érdekében nagy értekezletet tartottak az egervidéki szövetkezők Majd b szövetkezeti kikü'dötAz egri földmives olvasókörök és a temetkezési egylet Rz életrevaló ötlet ötven év alatt kitünően bevált és egyre nagyobb tért hódít.
