Eger - napilap, 1931/1
1931-02-22 / 43. szám
2 EQEB 1931. február 22. Először gazdaggá és naggyá kell tenni Egert! Eger, február 21. Hasztalan vártam két héten keresztül hozzászólásokat az egri társadalmi egyesületek vezető e- gyámságéi részéről az Eger febr. 8 i számában a felelős szerkesztő tollából, >Eger, mint vidéki kulturcentrum* címen megjelent cikkhez. Ez a közöny és hallgatás csak még jobban megerősítette azt a felfogásomat, hogy Eger nem érett még meg a kul- turcantrumi feladatok megvalósítására, ezek hangoztatása túl- korai, s ez késztet alábbi álláspontom kifejtésére. Elöljáróba ki kell jelentenem, hogy csupán távoli szemlélője vagyok a város politikai és társadalmi közéletének, szerény adófizető polgár csupán, akinek véleményét úgyse szokták nagyon kérdezni s eppm ezért ezúttal is homályban kívánok maradni. Á'láspontom az, hogy — a nagy Széchenyi mondását Egerre tra- vesztálva — Egert először gazdaggá és nBggyá kell tennünk, hí többi célunkat el akarjuk érni. A Nagy-Eger gondolatét kell most elsősorban a zátzlőra írni, mint ahogy állandóan hallunk Nagy Budapestről, Nagy- Szegedről, újabban Nagy'Miskolcról. Nagy-Éger tervéről még alig-alig esett sző. A Vargha-féle városrendezési terv kapcsán még csak el-elábrácdozgattunk róla, de ez amugyis csuk külső keret volna, a belső tartalommal megtölteni az illetékes vezető tényezőknek volna kötelességük. Eger elmaradásának okát eddig nagyrészt rossz vasúti ösz- szeköttetSsének rovására írták. Az automobilizmus rohamosan fejlődő korszakában ezt az okot már sutba dobhatjuk. A következőkben nincs szándékomban egy teljes, kidolgozott tervet megrajzolni Nagy Eger céljának megközelítésére, egy ember nem is teheti meg ezt, hanem csak útjelző oövekeket szeretnék leszúrni a feléje vezető úton, mindig számolva az adott helyzettel. A szölöbirtokosság megsegítése. Eger jellegzetes szőlő és bortermelő vidék. A lakosság zömének a sorsa a város sorsa. Ha a szőlősgazdának v;n pénze, akkor tud az iparostól és! kereskedőtől vásárolni. Azonban az egyoldalú szőlő és bortermelés, épúgy mint az egyoldalú búzatermelés nem fizeti ki magát. Szőlősgazdáinknak legelsőtorban a csemegeszőlő-termelésre kell áttérniük. Egy hold cseme- szőlö 1200—1400 pengőt hoz, mig egy hold szőlő bortermése ezzel szemben számításba sem jöhet, sőt ezt eladni sem tudják. Szőlő oltási tanfolyamot kellene rendezni. A meglévő ciemegeszőlőre pedig meg kell szervezni az exportot, ugyancsak a dinnyére s a gyümölcsökre is. Lám, Gyöngyösről az ősz folyamán 1200 vaggon csemegeszőlőt vittek ki. Bennünk nincs meg ez a kereskedői szellem. De mindezen felül szőlősgazdáinknak fokozatosan át kellene térni a tehenészetre, sertéshizlalásra, kender, lentermesztésre, nyúltenyésztésre, baromfi-tenyésztésre, stb. Iparunk fellendítése. Meglevő iparvállalatainkon, a Dohánygyáron, Lakatosfirugyá- ron, Hordőgyáron stb. kívül még volna lehetőség más újabb ipar- vállalatok létesítőiére is. Bortermelésünkkel függne össze egy pezsgőgyár és borpárlatgyár le- sesítese.igy sokkal jobban lehetne értékesíteni a bort és nem kellene potom pénzen elvesztegetni. — Közellevő erdőink s faanyagunk kihasználására nagyon ésszerű dolog volna fafaragó tanfolyamok rendezése s egyáltalán a háziipari tévékenység fellendítése ezen a téren. Külföldi városokban és fürdőhelyeken mindenütt lehet fából faragott művészi emlékeket vásárolni, Egerből csak néhány levelezőlapot vihet el az idegen. Hány embernek tudnánk ezzel kenyeret adni. N gyón kifizető vállalkozás lenne egy nagyobb méretű halgazdaság létesítése, hiszen Egerben valóságos mizéria a halárusító». Iskolaváros és fürdőváros. Ezt így ellentétesen szokták tárgyalni, mintha mindakettőt nem lehetne egymás mellett kifejleszteni. Természetesen az iskolaváros-jelleg már is megvan, meglehetősen szép keretekben, csak továbbfejesziésükről is kellene gondoskodni s a város társadalmának érdeklődését jobban balelopni az iskolák belső életébe és jóléti intézményeibe. Ha kifejezetten fürdőváros létesítésére nincs is belátható időn bs- lül mőd és alkalom, azonban a nyaralőváros megteremtésére megvan minden előfeltétel. Persze ne strand legyen megint a jelsző, ahogy máritt szokásos, hanem olcsó és kényelmes lakások biztosításával, a piaci árak leszorításával, a városi lakosságnak az idegennel szemben tanúsított jobb bánásmódjával, utcáink rendbentartisával és portalanításával stb. kell városunkat széppé, vonzóvá tenni. Hogy a csak a legutóbbit említsem, a parkírozás nagyon lassan halad, — ha egyáltalában tesznek is valamit érdekében. Már évek óta halljuk, hogy kész vannak a tervek s az idegen még mindig katángkóróban s szamártövisben gyönyörködhetik csupán. Közelebb jutni a fővonalhoz. Talán legelőször kellett volna említenem, hogy Egert közelebb kell vinni a budapesti fő- vénáihoz. Hogyan? Más útja, módja nincs ennek, mint hogy villamosítani kell az eger—füzesabonyi vonalat. Nem lenne Füzesabony messze, csak ezen a vicinálison valő döcögős és várakozás to’ja messzivé. A villamosítást előbb-utóbb meg kell valósítani a Putcok felé vezető vonalon ir. Eger, mint a Bükk kirándulási központja. Hihetetlen méretű s szakadatlan propagandát kell kifejtenünk Eger érdekében az idegen kirándulók s túristák ide- csalogatása végett. A lillafüredi út elkészültével mintha végre reánk is mosolyogna a szerencse. Azonban résen kell lenKÖHÖGÉS. REKEDTSFr, óMiiíUUM, ELLEN ttOq&Íá álfiozatAó ..jVZOJL Aö&ögéőMZeZr«) KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN fcS DROGÉRIÁKBAN JCetfyicuxlifía nünk, mert Miskolc óriási méretű fclierpropegandát végez önmaga mellett s állandóan megmozgatja főispánját, polgármes terét s egész társadalmát a miskolci érdekek támogatására a nyilvánvaló helyzeti előnyben lenni látszó Eger rovására. Autó- buszforgalmat (iőt és olcsőt) kell megszervezni Lillafüredre, Bélapátfalvára, Szilvásváradra. Az idegenforgalom sok jövedelmet hoz a városnak, de csak akkor, ha jól meg van szervezve s minden tervszerű programm szerint megy. A városháza feladatai A fentiekben ig-izán nagy vonásokban próbáltam a jövő ú- jait és kötelességeit megrajzolni Ezekből 8zonban csak akkor lehet valami, ha a hivatalos városházán s a képviselőtestületben sem térnek ki a nagy koDcepciők elől azzal, hogy most nincs pénz semmire. Régi-jó magyar közmondás, hogy ha pánz van, urasig is van. Köny- nyű akkor alkotni, amikor pénz van a zsebben. A város urainak meg kell találni a módját annak, hogy űjfej‘a pénzszerzési ötletekkel, élelmes vállalkozással a mai időkben is teremtse meg az alapot a továbbépítésre, nagyobb tervek megvalósítására. Ma minden főbb városi tisztviselőnek s városatyának ötletgyárosnak kall lennie abban az irányban, hogy hogyan lehetne kikerülni ebből a tespedésból, mely csak azért vigasztalan, mert nem lehet felülről jövő vállalkozási bátorságot látni. A nagyobb és gazdagabb Eger reménye ihlesse meg tehát a szíveket és elméket! Egy adófizető polgár. A pénzügyminiszter ismét enyhitette a kisipari hitel feltételeit. Tárgyalások folynak a vidéki kisiparosság hiteligényeinek kielégítésére. Eger, február 21. A kisiparosság hiteligényének kielégítésére a mainál gyorsabb és kedvezőbb feltételeket sür getett a legtöbb törvényhatóság közgyűlése. A kereskedelemügyi miniszter a kérelemmel képcső- latban a tegnspi nap folyamán kijelentette, bogy egyelőre nincs módjában a kihelyezett kisipari hitelek visszafizetési határidejét három évnél több időre meghosszabbítani. Ramőoy van azonban arra, bogy a hitelkeretet biztosító pénzintézetekkel sikerülni fog annak idején új megállapodásokat létesíteni és ilyen módon a visszafizetés határidejét egykét évvel meghosszabbítani. A nyújtott kisipari hitelek törlesztésére vonatkozólag az érdekeltség óhaját méltányolva még az a nagy könnyebbítés hatá- roztatott el, hogy ingatlan fedezetre felvett kölcsönöknél az első két évben felvett tőkének csupán tíz százaléka törlesztendő, míg a kezes kölcsönöknél az első évben a felvett töke tíz, a második évben pedig húsz százaléka lenne törlesztendő. Másfélezer pengős kárt okozott a tűz Novajon Novaj, február 21. Az elmúlt éjszaka ~a közeli Novaj községben eddig ismeretlen okból kigyulladt Ho- rovltz Lajos szérüskertje. A tűz valószínűleg még az esti órákban keletkezett s ott izzott a nedvei takarmánykazlsk mélyén. Már hajnalodott, amikor a cselédség figyelmes lett a gazdasági udvar végében felcispő lángokra és lármájával elármi- rozta a falut. A község spraja- nagyja kivonult a szomszédos házakat is veszélyező lűz eloltásához, munkájuk azonban ciak a környező lakások megmentésére szorítkozhatott. Az óriási kazlakban felhalmozott takarmányt megmenteni nam lehatott. Porrá égett az egész. Horovitz Lajos kára a megejtett becslés szerint körűibe!'-' másfélezer pengőre tehető. A tűz okának megé” megindult a cien-*
