Eger - napilap, 1931/1

1931-02-22 / 43. szám

2 EQEB 1931. február 22. Először gazdaggá és naggyá kell tenni Egert! Eger, február 21. Hasztalan vártam két héten keresztül hozzászólásokat az egri társadalmi egyesületek vezető e- gyámságéi részéről az Eger febr. 8 i számában a felelős szerkesztő tollából, >Eger, mint vidéki kulturcentrum* címen megjelent cikkhez. Ez a közöny és hall­gatás csak még jobban megerő­sítette azt a felfogásomat, hogy Eger nem érett még meg a kul- turcantrumi feladatok megvaló­sítására, ezek hangoztatása túl- korai, s ez késztet alábbi állás­pontom kifejtésére. Elöljáróba ki kell jelentenem, hogy csupán távoli szemlélője vagyok a város politikai és tár­sadalmi közéletének, szerény adó­fizető polgár csupán, akinek vé­leményét úgyse szokták nagyon kérdezni s eppm ezért ezúttal is homályban kívánok maradni. Á'láspontom az, hogy — a nagy Széchenyi mondását Egerre tra- vesztálva — Egert először gaz­daggá és nBggyá kell tennünk, hí többi célunkat el akarjuk érni. A Nagy-Eger gondolatét kell most elsősorban a zátzlőra írni, mint ahogy állandóan hal­lunk Nagy Budapestről, Nagy- Szegedről, újabban Nagy'Miskolc­ról. Nagy-Éger tervéről még alig-alig esett sző. A Vargha-féle városrendezési terv kapcsán még csak el-elábrácdozgattunk róla, de ez amugyis csuk külső keret volna, a belső tartalommal meg­tölteni az illetékes vezető ténye­zőknek volna kötelességük. Eger elmaradásának okát ed­dig nagyrészt rossz vasúti ösz- szeköttetSsének rovására írták. Az automobilizmus rohamosan fejlődő korszakában ezt az okot már sutba dobhatjuk. A következőkben nincs szán­dékomban egy teljes, kidolgozott tervet megrajzolni Nagy Eger céljának megközelítésére, egy ember nem is teheti meg ezt, hanem csak útjelző oövekeket szeretnék leszúrni a feléje vezető úton, mindig számolva az adott helyzettel. A szölöbirtokosság megsegítése. Eger jellegzetes szőlő és bor­termelő vidék. A lakosság zö­mének a sorsa a város sorsa. Ha a szőlősgazdának v;n pénze, akkor tud az iparostól és! keres­kedőtől vásárolni. Azonban az egyoldalú szőlő és bortermelés, épúgy mint az egyoldalú búza­termelés nem fizeti ki magát. Szőlősgazdáinknak legelsőtor­ban a csemegeszőlő-termelésre kell áttérniük. Egy hold cseme- szőlö 1200—1400 pengőt hoz, mig egy hold szőlő bortermése ezzel szemben számításba sem jöhet, sőt ezt eladni sem tudják. Szőlő oltási tanfolyamot kellene ren­dezni. A meglévő ciemegeszőlőre pedig meg kell szervezni az ex­portot, ugyancsak a dinnyére s a gyümölcsökre is. Lám, Gyön­gyösről az ősz folyamán 1200 vaggon csemegeszőlőt vittek ki. Bennünk nincs meg ez a keres­kedői szellem. De mindezen felül szőlősgazdáinknak fokozatosan át kellene térni a tehenészetre, sertéshizlalásra, kender, lenter­mesztésre, nyúltenyésztésre, ba­romfi-tenyésztésre, stb. Iparunk fellendítése. Meglevő iparvállalatainkon, a Dohánygyáron, Lakatosfirugyá- ron, Hordőgyáron stb. kívül még volna lehetőség más újabb ipar- vállalatok létesítőiére is. Borter­melésünkkel függne össze egy pezsgőgyár és borpárlatgyár le- sesítese.igy sokkal jobban lehetne értékesíteni a bort és nem kellene potom pénzen elvesztegetni. — Közellevő erdőink s faanyagunk kihasználására nagyon ésszerű dolog volna fafaragó tanfolya­mok rendezése s egyáltalán a háziipari tévékenység fellendí­tése ezen a téren. Külföldi vá­rosokban és fürdőhelyeken min­denütt lehet fából faragott mű­vészi emlékeket vásárolni, Eger­ből csak néhány levelezőlapot vihet el az idegen. Hány ember­nek tudnánk ezzel kenyeret adni. N gyón kifizető vállalkozás len­ne egy nagyobb méretű halgaz­daság létesítése, hiszen Egerben valóságos mizéria a halárusító». Iskolaváros és fürdőváros. Ezt így ellentétesen szokták tárgyalni, mintha mindakettőt nem lehetne egymás mellett ki­fejleszteni. Természetesen az is­kolaváros-jelleg már is megvan, meglehetősen szép keretekben, csak továbbfejesziésükről is kel­lene gondoskodni s a város tár­sadalmának érdeklődését jobban balelopni az iskolák belső éle­tébe és jóléti intézményeibe. Ha kifejezetten fürdőváros létesíté­sére nincs is belátható időn bs- lül mőd és alkalom, azonban a nyaralőváros megteremtésére megvan minden előfeltétel. Per­sze ne strand legyen megint a jelsző, ahogy máritt szokásos, hanem olcsó és kényelmes laká­sok biztosításával, a piaci árak leszorításával, a városi lakos­ságnak az idegennel szemben tanúsított jobb bánásmódjával, utcáink rendbentartisával és portalanításával stb. kell váro­sunkat széppé, vonzóvá tenni. Hogy a csak a legutóbbit em­lítsem, a parkírozás nagyon las­san halad, — ha egyáltalában tesznek is valamit érdekében. Már évek óta halljuk, hogy kész vannak a tervek s az idegen még mindig katángkóróban s szamártövisben gyönyörködhe­tik csupán. Közelebb jutni a fővonalhoz. Talán legelőször kellett volna említenem, hogy Egert köze­lebb kell vinni a budapesti fő- vénáihoz. Hogyan? Más útja, módja nincs ennek, mint hogy villamosítani kell az eger—fü­zesabonyi vonalat. Nem lenne Füzesabony messze, csak ezen a vicinálison valő döcögős és várakozás to’ja messzivé. A vil­lamosítást előbb-utóbb meg kell valósítani a Putcok felé vezető vonalon ir. Eger, mint a Bükk kirándulási központja. Hihetetlen méretű s szakadat­lan propagandát kell kifejte­nünk Eger érdekében az ide­gen kirándulók s túristák ide- csalogatása végett. A lillafüredi út elkészültével mintha végre reánk is mosolyogna a szeren­cse. Azonban résen kell len­KÖHÖGÉS. REKEDTSFr, óMiiíUUM, ELLEN ttOq&Íá álfiozatAó ..jVZOJL Aö&ögéő­MZeZr«) KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN fcS DROGÉRIÁKBAN JCetfyicuxlifía nünk, mert Miskolc óriási mé­retű fclierpropegandát végez ön­maga mellett s állandóan meg­mozgatja főispánját, polgármes terét s egész társadalmát a mis­kolci érdekek támogatására a nyilvánvaló helyzeti előnyben lenni látszó Eger rovására. Autó- buszforgalmat (iőt és olcsőt) kell megszervezni Lillafüredre, Bél­apátfalvára, Szilvásváradra. Az idegenforgalom sok jövedelmet hoz a városnak, de csak akkor, ha jól meg van szervezve s minden tervszerű programm sze­rint megy. A városháza feladatai A fentiekben ig-izán nagy vo­násokban próbáltam a jövő ú- jait és kötelességeit megrajzolni Ezekből 8zonban csak akkor lehet valami, ha a hivatalos vá­rosházán s a képviselőtestület­ben sem térnek ki a nagy koD­cepciők elől azzal, hogy most nincs pénz semmire. Régi-jó magyar közmondás, hogy ha pánz van, urasig is van. Köny- nyű akkor alkotni, amikor pénz van a zsebben. A város urai­nak meg kell találni a módját annak, hogy űjfej‘a pénzszer­zési ötletekkel, élelmes vállal­kozással a mai időkben is te­remtse meg az alapot a tovább­építésre, nagyobb tervek meg­valósítására. Ma minden főbb városi tisztviselőnek s város­atyának ötletgyárosnak kall len­nie abban az irányban, hogy hogyan lehetne kikerülni ebből a tespedésból, mely csak azért vigasztalan, mert nem lehet fe­lülről jövő vállalkozási bátorsá­got látni. A nagyobb és gazda­gabb Eger reménye ihlesse meg tehát a szíveket és elméket! Egy adófizető polgár. A pénzügyminiszter ismét enyhitette a kisipari hitel feltételeit. Tárgyalások folynak a vidéki kisiparosság hiteligényeinek kielégítésére. Eger, február 21. A kisiparosság hiteligényének kielégítésére a mainál gyorsabb és kedvezőbb feltételeket sür getett a legtöbb törvényhatóság közgyűlése. A kereskedelemügyi miniszter a kérelemmel képcső- latban a tegnspi nap folyamán kijelentette, bogy egyelőre nincs módjában a ki­helyezett kisipari hitelek vissza­fizetési határidejét három évnél több időre meghosszabbítani. Ramőoy van azonban arra, bogy a hitelkeretet biztosító pénzintézetekkel sikerülni fog annak idején új megállapodá­sokat létesíteni és ilyen módon a visszafizetés határidejét egy­két évvel meghosszabbítani. A nyújtott kisipari hitelek tör­lesztésére vonatkozólag az érde­keltség óhaját méltányolva még az a nagy könnyebbítés hatá- roztatott el, hogy ingatlan fedezetre felvett köl­csönöknél az első két évben felvett tőkének csupán tíz szá­zaléka törlesztendő, míg a kezes kölcsönöknél az első évben a felvett töke tíz, a második évben pedig húsz százaléka lenne törlesztendő. Másfélezer pengős kárt okozott a tűz Novajon Novaj, február 21. Az elmúlt éjszaka ~a közeli Novaj községben eddig ismeretlen okból kigyulladt Ho- rovltz Lajos szérüskertje. A tűz valószínűleg még az esti órákban keletkezett s ott izzott a nedvei takarmánykazlsk mé­lyén. Már hajnalodott, amikor a cselédség figyelmes lett a gaz­dasági udvar végében felcispő lángokra és lármájával elármi- rozta a falut. A község spraja- nagyja kivonult a szomszédos házakat is veszélyező lűz eloltá­sához, munkájuk azonban ciak a környező lakások megmenté­sére szorítkozhatott. Az óriási kazlakban felhalmozott takarmányt megmenteni nam le­hatott. Porrá égett az egész. Horovitz Lajos kára a megej­tett becslés szerint körűibe!'-' másfélezer pengőre tehető. A tűz okának megé” megindult a cien-*

Next

/
Thumbnails
Contents