Eger - napilap, 1931/1

1931-02-10 / 32. szám

2 EGEK 1931. február 10. a harc, amikor titkoa kezek már ácsolták izomoru bevőgezősnek a magyarság kálváriáját. A gyúj­togatás szikrája föllobbant a a lángok forradalmas erővel so­dortak mir dánt a pusztulás felé. Az orosz kommunizmus átkain ma is láthatjuk a forradalmi idők pusztító munkáját, a mert a szikra ma is lappang, türelmet és hitet kér a szónok a hősök­től. Ti az éremmel díszített melletek­kel — mondotta — mint egy fallanx álljatok ellen a titkos áramlatoknak, mert ha a kommunizmus ebben a szétszedett országban mégegy- szer felütné a fejét senki sem merne remélni az új feltárna• dúsban. Ez az érem —úgymond — adósság, amit lerőhatatlan hálájának, egy töredékeként ad a nemzet azoknak, akik a hazá­ért a legigazabb áldozatul vérü­ket ontották. Az üdvözlő szava­kat a cserkészzenekar Himnusza követte, amely után Trak Géza polgármester meleg kézszorítás kíséretében tűzte fel az érmeket tulajdonosaik mellére. A hadi­rokkantak részéről Cinege József dohánygyári altiszt mondott meg­ható szavakkal köszönetét a ki­tüntetésért. Hittel fogadta, hogy vezéreik irányítása mellett csonkán-bénán is minden energiával dolgozni fognak a jobb jövőért, mert ezt nemcsak jelenlegi ínséges hely­zetük, hanem elsősorban a mült kötelező emléke és a jövő nem­zedék rajta függő szeme paran­csolja. Az ünnepség folytatása­képp Holló Sándor tanuló sza­valta el Barabás Sándor ig. ta­nító »A magyar hős« című ha­zafias érzésű versét. Daróci Jó­zsef levente is nagy sikerrel szerepelt egy verssel. Veress Sándor cserkész szavalata után, melyben nemes tűzzel érezte át a meghurcolt magyar sors elfe- ledhetetlen tragédiáját, az ün­nepség a cserkészzenekar Him­nuszával ért véget. Magyarország a huszonkettedik helyen áll a búzatermelők között Budapest, február 9. A földművelésügyi miniszté­rium most adta ki a világ múlt évi mezőgazdasági termelési sta­tisztikáját. A statiszka adatai szerint 1930 ban 81 6 millió mé­termázával nagyobb volt a búza- fölösleg, mint 1929-ben, amikor 323 mázsát tett ki a túltermelés. A tengeri termelés, amely 1929- 'ben 21*3 millió mázsa fölösleget mutatott, 1930-ban 665 millió mázsa hiánnyal zárult. Átlag- búzatermelés tekintetében Ma­gyarország a 22. helyen áll a búzatermelő államok között, évi 13 6 millió métermázsa átlagter­méssel, míg szarvasmarhate- nyésztés terén 47. helyen sze­repel a sorrendben. Ünnepélyes keretek között nyílt meg az egri katolikus Mesteregylet Vitéz Subik Károly mondott megnyitó beszédet. A legényegyleti műkedvelők előadása. Eger, február 9. Fényes keretek között zajlott la szombaton este az egri Legény- egylet kebelében megszervezett Mesteregylet megnyitó ünnepsége. Az egyleti székház hatalmas dísztermét zsú­folásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban városunk és vármegyénk papi, katonai és polgári előkelőségeivel az élén ott láttuk mindazokat, akik együtt éreznek és tesznek Eger derék iparostársadalmával. Megnyitó beszédet a Legény- egylet illusztris elnöke, vitéz Subik Károly apát kanonok tartott. — Nem ünnepelni jöttünk ide ma — mondotta — amikor nem cseng az üllőn a kalapács, nem csattog az olló és elhallgatott a dolgos műhelyek danája. A mun- ka előestjét üljük I — Több, mint 70 éve dolgozik csendben a legények egylete a ápolta, nevelte Koiping életerős fájának törzsét. Tavaly életre hívtuk ennek a fának a gyöke­rét: a tanoncottliont. Azóta száz iparosgyermek játszik, szórako­zik, nótázik és papja szavából tanul e falak közt. — De hiába ápoljuk a gyö­keret, a törzset, hk sehol sem találjuk a fa virágát, érett gyü­mölcsét. Hiába ríeveljük az iparosfiatal­ságot, ha a mesterek, akik itt éltek és nevelkedtek éveken keresztül elmaradnak tőlünk, elhullanak mellőlünk. — Ezért kell megfognunk a törzs még egészséges koronáját, amelyet szerető kézzel a társa­dalmi béke előharcosává, a város életerős támaszává formálunk. — Telve vagyunk reménység­gel, hogy a Koiping Adolf szel­lemével átitatott munkából az egyháznak, hazának, városunk­nak és az egész iparostársada­lomnak egyaránt haszna, öröme lesz. — A szebb jövőn dolgozunk, mert nem azok a társadalom jótevői, akik a vészes föllegeket még sötétebbre festik, az amúgy is sajgó sebeket feltépdesik, — hanem azok, akik a bajokat orvosolják és a jobbraforduló magyar sors­ba vetett bizodalmát táplálják. — Ez a mesteregylet célja és legközelebbi programmja/« Forró taps fogadta az ünnepi ■zónok szavait. Azután kettévált a háziszínpad függönye : az egylet műkedvelői­nek szinielőadása következett. * Igen négy teljesítményre vál­lalkozott a Legényegylet mű­kedvelő gárdája. Harsányi Zsolt­nak a Mikszáth regényből zse­niális dramaturgiai készséggel írt vígjátéka: »Noszty fiú esete a Tóth Marival« még a hivatásos színjátszó együtteseket is komoly feladat elé állítja. Műkedvelők, naphosszat másfelé fáradó em­berek részéről pedig csak óriási munka, rengeteg türelem és ál­dozat árán válik keresztülvihe­tővé a színrehozatal. De annál nagyobb ar elismerés ezután, mikor a feladat sikerül, különös- képen, ha oly jól, mint ezúttal. Ünnepi volt az alkalom, ünnepi a játék és nagyon hálás a kö­zönség. Tóth Mari szerepében N, la• káts Sári aratta az előadás leg­nagyobb sikerét. Alakításán, a- mely olyan volt mint egy finom pasztellkép, elömlött a kigondolt alak minden kis gesztusa, apró kacagása és szomorúsága. Be­széde szép és lágy, egyénisége különösen hajlott a csendes, mély érzések megtalálására. Egyszerű, tudatos színészi játéka, meleg szerepátélése magával ragadta a nézőt és játszót egyaránt. Partnere, a Noszty főhadnagyot alakító Pál Béla, stílusos be­illeszkedésével, meleg, széles skálájú hangjával jól érvénye­sült mellette. Molnár Ferenc a derüskedvű, könnyelmű magyar úrnak, Noszty Pálnak alakját formálta derekas műkedvelő készséggel. Noszty Vilmát G. Jakab Manci élte meg ösztönös művészetével, melynek javára nyugodtan írhatjuk az előadta sikerének egyrészét. Ny. Takáts Ica és Toldy József a két amerikátjárt újgazdag figu­ráját játszotta meg utolérhetet­len vidámsággal. Stromm huszár- erzedes szerepében Kovács Kál­mán alakított jól egy töké­letesen megfogott embert, túl­zások nélkül és mégis határo­zott kontúrokkal megrajzolva. Gulyás Lajos mint báró Kope- reozky volt eredeti és nagy erős­sége az együttesnek. Elsőrangú komikustehetségről adott bizonyságot Veress Gyula, aki állandó derültségben tartotta a nézőteret száraz humorával, mellyel nagyszerűen reáfogott Bubenyik figurájára. A legény­egyleti műkedvelőgárda egyik legtehetségesebb tagját láthatta benne a tapsokkal nem fukar­szárazelemek és telepek zseblámpa és anód telepek számára. Teljesítményük felülmúlhatatlan! Minden szaküzletben kaphatók. kodő közönség. Molnár Manci Kati alakjába vitt sok életet és jókedvet a szerepkivánta tempa- ramentummal. laos Ica (Rozá­lia) kis szerepében is igen bájos volt. Ifj. Ódry Dániel egészen értékes figurát mintázott a főis- páni titkár rövidlélekzetű szere­péből, V. Dózsa Manci és P. Kern- slock Hédi nagyon finoman rajzolták meg a főkötöőrök alak­ját. Biztos reáfigyeléssel látták meg a szerep lehetséges túlzá­sait és öntudatos irányítással ke­rülték azokat. M. laos Manci, Nagy László és Molnár Ferenc a többiekkel együtt osztoztak a sikerben. No- vák Emil, lassy István, Tuza József, RosZkos Kálmán és Gaál István apró karcolataikkal tették még hangulatosabbá az estét. A rendezés tökéletes munkája Temesfalvi Antal mesteri kezét dicsérte. Általában elmondhatjuk, hogy a Legényegylet műkedvelőinek ez a bemutatkozása végtelenül kedves, amellett igen értékes volt s a közönség nagyon mele­gen fogadta és jutalmazta. * Vasárnap délelőtt az Irgal- masok templomában hallgatott szentmise után vitéz Subik Ká­roly apátkanonok, elnök közvet­len szavak kíséretében adta át rendeltetésének a legényegyleti székházban berendezett mester­egylet helyiségeit. (dr. e.) Munkanélküli tünteté~ sek voltak ma délben a fővárosban. Budapest, február 9. Ma délben a Rákóczi úton és a Népbank Conti utcai szerkesz­tősége előtt miategy száz főnyi tömeg tüntetni kezdett, kenyeret és munkát követelve. A rendőr­ség szétoszlatta a tüntetőket, akik közül húszat előállítottak a főkapitányságon. V. __ 1 44 millió pengő értékű dohángt füstölnek el Magyarországon. Budapest, február 9. A Dohányjövedék kimutatása szerint az elmúlt költségvetési év-^ ben Magyarországon 143.914 645 pangó árú dohánygyártmány fogyott el. Ilyen horribilis önkén­tes adót fizetnek füstölnivalóért a dohányosok.

Next

/
Thumbnails
Contents