Eger - napilap, 1931/1
1931-02-07 / 30. szám
2 1931. február 7. EGER rP'tíi ír'[ ...Tnrnr -1—ninnin~~nnnr -wrTinri ~ mn niinnmiin hí m A vadászat nem kenyérkereset, hanem úri szórakozás, — mondta a városi képviselőtestület Ezzel az indokolással utasították el az Egervidéki Vadásztársaság bércsökkentés iránti kérelmét. A többi üveggyári vállalat persze minden követ megmozgat a terv megvalósítása ellen. Azzal érvelnek, hogy az üveggyártás Parádoa nem lehet rentábilis akkor sem, hogyha bért egyáltalában nem kell fizetni és a kincstár olcsóbban szolgáltatja a tüzeléshez a fát, mint ameny- nyiért azt egyébként értékesíteni tudná. A vállalatok ezért legutóbb olyan ajánlatot tettek, hogy hajlandók a parádi üveggyár összes szakmunkásait családjaikkal együtt saját üzemeikben elhelyezni. Ezenfelül kötelezettséget vállaltak az üveggyárak arra is, hogy a parádi forrásvállalat palackszükségletét éppen olyan áron fogják ellátni a távoleső gyárakból, mint azt a parádi üveggyár a helyszínen tette. Azonban ezek az argumentumok nem voltak elég súlyosak ahoz, hogy az intézőköröket az elhatározás megmászására bírják. Hír szerint az üveggyár volt bérlőjének, aki 200,000 pengő állami támogatásra tartott igényt, 150.000 pengő Ozemi tőkét máris kilátásba helyeztek. Azt halljuk, hogy a kérdésről a legközelebb megtartandó minisztertanács határoz. Már az egyenes adók bevételei is csökkennek. Az adóbevételek állandóan ciökkennek az általános gazdasági depresszió miatt. Legjobban megnyilvánul a bevételek visz- szaesése a forgalmi és fogyasztási adóknál, azonban az egyenes adók szintén csökkennek. Most folynak az új kivetések és természetesen mindenki adójának a csökkentését kívánja. Nehéz jóslásokba bocsátkozni, de aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogy a kereseti és jövedelmi adóbevételeknél a kincstárnak és az autonom-testületeknek, amelyeket ezek az adók egy része megillet, legalább tíz százalékos előkenéssel kell^a folyó évben számolni. Még a házadóbevételeknél is mutatkozik némi visszaesés ami annak tulajdonítható, hogy egyes háztulajdonosok adőtörlést kérnek és kapnak is azon a címen, hogy lakóikon nem tudták a nekik járó lakásbéreket behajtani. Cukor-dömpinget tervez a szovjet. London, február 6. Rigába ma reggel két hajó- rakomány, összesen 11 ezer tonna súlyú cukorszállítmány érkezett Oroszországból. A szállítmány arra enged következtetni, hogy a szovjet nagyarányú cukor-dömpinget tervez a közeljövőben. Eger, február 6. Az Eger patak jobb partján elterülő, úgynevezett »vízen- inneni« vadászterületet az Egervidéki Vadásztársaság vette bérbe annak idején, nyilvános árlejtésen. A terület évi bére fejében 1500 pengőt ajánlottak meg. Az idei vadász százén azonban úgylátszik nem túlságosan ked vező. A környéken nyilván az egykepusztít a nyulak közöt*, ami nagyon hasznos dolog a szőlősgazdák és a kukoricás-tulajdonosok szempontjából, de a puskásokra nézve elszomorító. Megtörtént például egy nemrégiben megtartott hajióvadászaton, igaz, hogy a vízentúli részen, hogy, egy 20 tagból álló vadásztársaság mindössze 12, azaz tizenkét nyulat lőtt (a nyúlnak nézett vizslákról nem szólt a jelentéi), holott máskor százon, sőt kétszázon felül vala az életüktől megfosztott tapsifülesek száma. Hát ez bizony botrány. A nagyobb botrány azonban az, hogy más vidéken meg túl- szaporulat mutatkozik. így a nyulakat nem lehet kellő áron értékesíteni, mert a piac el van árasztva o'cső áruval. Svarc úr, a vasárnap! vadász például már 2 pengő nyolcvanért tud nyulat lőni a Köztisztviselőknél. Ha hozzászámítjuk a közjegyzői hitelesítést, hogy az asszony el- higyje, miszerint a nyulat csakugyan lőtte (közjegyzői hitelesítés oldalanként 1 P 20 f, a nyúlArló, február 6. Nem mindennapi lopás ügyében folytat napok óta nyomozást az ózdi csendőrség. Bányalopásról van szó, amelyet a közeli Arló község cigányai követtek el. Bányát tártak fel maguknak Fáraó élelmes ivadékai és hónapok óta éjjel nappal bányászták és hordták a szenet a Rimamurányi és Salgótarjáni Rt. bányaterületéről. Több mint 16 vagon szenet bányásztak ki a «bányatulajdonosok«, akik egymás között tisztességesen elosztották a jövedelmet. A Rimamurányi és Salgőtarnak két oldala van : összesen 2 P 40 f), hát kiegyezhetünk 4 P 80 fillérben. Nna ! Hát ez nem ár. Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a kereskedő nyer is valamit az üzleten, így a nyúlter- melőtől feltétlenül olcsóbban kell vennie a nyersanyagot. Végre ha mindennek a tetejébe állítjuk az előállítási költséget, ellőtt patronok, csizma- talpkopás, fültövön traf ált hajtők kórházi költsége, a barátság hervatag virág, öntözni kell, satöbbi,satöbbi; megállapítható, hogy a vadász magát lövi agyon, ha vadászterületet bérel. Mindezen, egyébként komoly okok következtében az Egervidéki Vadásztársaság kérelemmel fordult Eger város képviselőtestületéhez, mérsékelje ötven százalékkal a vizeninneni terület bérét. Az állandó választmány, méltányolva a kérelemben felhozott körülményeket, hajlandónak mutatkozott a bérösszeget ÍOOO pengőre mérsékelni és ilyen értelemben tett javaslatot a legutóbbi városi közgyűlésnek. A közgyűlés azonban elzárkózott a kérelem teljesítése elől. Azzal az indokolással, hogy <a vadászat nem kenyérkereset, hanem úri szórakozás» tehát aki szórakozni akar, az fizessen is meg érte, a régi bérösszeget változatlanul fenntartotta. A határozat és annak indokolása nagy megütközést keltett az egri puskások körében. jáni Részvénytársaságnak az ózdi bányatelep közelében Ózd és Arló között nagy bányaterületei vannak. Az arlóiak már régóta tudták, hogy könnyen hozzá lehetne férni a szénhez, de természetesen respektálták a Rimamurányi és Salgótarjáni Rt. tulajdonjogát. Néhány hónappal ezelőtt az arlói cigányok is tudomást szereztek a kihasználatlan szénterületről. «Felfedezték a szénbányákat és rögtön el is határozták, hogy megindítják a bányászatot. Talán abban a hitben voltak az arlói cigányok, hogy a szén „Bányarészvénytársaságot“ alapítottak az arlói cigányok ......... ■ I !!■ mii III ■ -|i - in................... . Felfedezték“ a Rimamurányi és Salgótarjáni Részvénytársaság bányáit, ahonnan 16 vagon szenet bányásztak ki. azé, aki a napvilágra hozza és 35 en társaságba tömörülve megkezdték felszínre hozni a fekete gyémántot. Novemberben, decemberben és januárban tartott az arlói cigányok bányászata. Éjjel-nappal dolgoztak a cigányok és nemcsak a saját szükségletüket tudták fedezni a kibányászott szénből, de sok szenet elszállítottak Egerbe, Ózdra ős ellátták szénnel az arlóiak egy részét is. Soha olyan jól fűtött putrik nem voltak még az arlói cigánysoroo, mint ezen a télen. Néhány nappal ezelőtt a Rimamurányi Salgótarjáni Rt. egyik tisztviselője megtudta, hogy a cigányok derűre borúra bányásszák a részvénytársaság szenét. Természetesen nyomban jelentést tett felfedezéséről az ózdi vasgyár igazgatóságának, amely még aznap intézkedett, hogy véget vessenek a cigányok garázdálkodásának. Amikor a Rimamurányi és Salgótarjáni Rt. megbízottai megjelentek a cigányok ' által megnyitott »bányáknál«, az arlói cigányok tisztességtudőan köszöntek és tovább akarták folytatni a munkájukat. Vájták a szenet és hordtak kocsikra. Csak nagynehezen sikerült velük megértetni, hogy amit csinálnak, az szónlopás. A c’gányok bányászatának a csendőrök vetettek véget. Azóta megszűnt a bányászat, amely miatt 35 cigány ellen indult meg lopás címén a bűnvádi eljárás. Hogy a humor se hiányozzék az ügyből, a leleplezett cigányok beadvánnyal fordultak az ügyészséghez, amelyben keserű szavakkal panaszolják el, hogy megfosztották őket a csendőrök egyetlen kenyérkereseti lehetőségüktől és nem kívánnak egyebet, minthogy - most már az ügyészség gondoskodjék valamilyen módon, hogy munkaalkalomhoz jussanak. Egy évi és négy hónapi fogház kommunista röpiratok terjesztéséért. Budapest, február 6. A budapesti büntetőtörvény- szék Szemák-tanácea ma délben hirdetett ítéletet Vass Benjámin és társai ügyében, akik ellen az az állami s társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló vétség címén emelt vádat az ügyészség, mert a szeptemberi tüntetés alkalmával kommunista röpcédulákat osztogattak. A törvényszék Vass Benjámint 1 évi és 4 hónapi, bét társát 10—10 hónapi fogházra ítélte.
