Eger - napilap, 1931/1

1931-02-04 / 27. szám

2 E G E B 1931. február 4. mely városunkban valóban sok könnyet szárított fel, sok csalá­dot. ártatlan gyermeket juttatott fűtött szobához, tápláló ételhez és meleg ruhához. — Elsősorban Eger város pol­gárságának mondok köszönetét azért a nagy áldozatkészségért, mellyel az anyagi eszközöket előteremtette. — Különösebben ki kell emel­nem az akciót lebonyolítő szo­ciális intézmények közül a Szo­ciális Misszió Társulatot és a Stegénygondozó Bizottságot, me­lyeknek tagjai fáradhatatlan és nemes lélekre vallő munkával tették lehetővé, hogy a segélyek azoknak jussanak, ahol arra a legnagyobb szükség van és olyan mérvben, ahogyan azt a szük­ség megkívánja. Valóban nagy megnyugvás részünkre, akik ezt a munkát hivatalos minőségben teljesítettük, olyan intézmények és olyan nagylelkű nők kezébe tudtuk letenni az egész munka keresztülvitelét, akiknek műkö­dése és egyénisége teljes garan­cia volt számunkra.« Az évnegyedes jelentéshez el­sőnek Soós Mihály képviselő szó­lott. Kifogásolta, hogy a borfo­gyasztási adó eltörlése érdeké­ben a gazdák és nem a képvi­selőtestület foglalt állást, majd a hegyőrök és uccaseprők állító­lag elmaradt illetményeiért inter­veniált. Végül megemlítette, hogy az egri iparosok és kereskedők érdekében a környéken is mi­előbb keresztül kellene vinni a vasárnapi zárórát. Láng Nándor a pinceszövetke­zet ügyében szólalt fel, kifogá­solta a pásztorok szolgálatát, azután felemlítette, hogy a ké­ményégetésnél, szerinte teljesen indokolatlanul, még külön sep. rési díjat is szednek a mesterek. Vitéz Subik Károly a fásítások­kal kapcsolatban intézett kérdést a főjegyzőhöz és felhívta a fi­gyelmet arra, hogy selyemtermelé8flnk fellendítése érdekében minél több eperfát ültettessen a várossz alkalmas perifériákon. Az egri hedirokkantak érde­kében kérte, hogy a falusiak helyett egrieket éspe­dig elsősorban hadirokkantakat alkalmazzon hegyőrnek a város. A zárórakérdéssel kapcsolat­ban megnyugtatta az előtte fel­szólaló Soős Mihályt, majd örö­mének adott kifejezést, hogy az egri kereskedők és iparosok nagy többsége belátta a kommunistá­kat, elégedetlen alkalmazottakat nevelő robotos rendszer tartha­tatlanságát és a vasárnapi pihe­nő mellett döntött. Kakuk Ignác ez egri kereske­dők érdekében megengedhetet­lennek tartotta, hogy az intéze­tek, internátusok vidéken, vagy más városban szerzik be szük­ségleteiket, sőt még az élelmet is. Alföldi Béla dr. a kémények égetésének szükségességét fej­tegette, Siller János a hóstyákon gyakori közvilágítási zavarokat panaszolta fel, Kovács Ferenc a borfogyasztási adő ellen emelt kifogást, Fekete Soma pedig a zárórakérdéssel kcpciolatban ja- vásolta, hogy a polgármester hívja össze értekezletre az ér­dekelt faleket. Trak Gáza polgármester a fel­szólalásokra adott válaszában tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy a hegyőrök nem kapták volna meg az illetményeiket és konkrét panaszt kért. Kakuk Ig- nácnak az intézetek ellen inté­zett támadásában nem látott sé­relmet, mert az internátusok nyil­vános árlejtés utján határozták el, hogy kitől szerzik be szük­ségleteiket. A záróraüggyel kapcsolatban ki­jelentette, hogy nem hajlandó újabb tárgyalásokat kezdeni, amennyiben a felebbezök jóhi­szeműsége teljesen megdőlt előtte a felebbezés beadása körül ta­pasztalt s lapunkban már ismer­tetett körülmények miatt. Frank Tivadar a borfogyasztási adó ellen indított fgazdaakciőről adott felvilágosítást. Braun Károly,bejelentette,hegy vitéz Subik Károlynak a fásí­tással és a rokkantak alkalma­zásával kapcsolatban leszögezett álláspontját mindenben osztja s erre vonatkozóan már lépéseket is tett. Kálnoky István dr. Unterreiner Jánosnak a városi képviselőtes­tülethez intézett beadványát is­mertette, amelyben a Korona bérlője azt kéri a várostól, hogy tekint­sen el a bérleti szerződésben lefektetettektöl és bocsássa őt ki a bérletből. A kérelemre vonatkozólag az állandó választmány javaslata az, hogy egyelőre ne határozzon a város. Meg van a kilátás arra, hogy hamarosan lehet új bérlőt ta­lálni a Koronára, addig is utasítsa a képviselőtes­tület a polgármestert, hogy te­gye meg a legszükségesebbeket a mostani bérlő 15,000 pengős bérhátralékának biztosítására. Oálnoky Nagy Zoltán kifogásol­ta, hogy nem hallgatták meg ebben a kérdésben a jogügyi bizottságot. Módosítsák az állan­dó választmány határozatát oly- képen, hogy Unterreiner ajánla­tát elveti a képviselőtestület, de a békés megyezés érdekében tárgyalásokat kezd vele. Szabó Szilárd dr. az állandó választmány javaslata mellett foglal állást. Kálnoky Viktor dr. nem tartotta helyénvalónak, hogy a polgár- mester tárgyalásokat folytasson a Korona bérbeadására vonat­kozólag, mert ez az objektum közvagyon és minden reá vo­natkozó tárgyalásnak a legna­gyobb nyilvánosság előtt kell lefolynia. Kérdést intéz a polgár- mesterhez, hogy miért húzódik nyár őta a választott bírósági tárgyalás. Oálnoky Nagy Zoltán : Utasítani kell a városi főügyészt, intézzen kérdést az egyébként illetékes bírósághoz, amely utasítani fogja a választott bíróságot záros ha­táridőn belüli döntésre. Jankovics Dezső: Nem szünetel­nek olyan hosszú idő őta a tár­gyalások. Az ősszel közbejött a bírókongresszus s akkor október 20-ra halasztották el a tárgyalást. Pár nappal ezelőtt a választott bíróság elnökének tudomására jutott, hogy Unterreiner jogi képviselője kifogást akar tenni ellene, de ugyanakkor az volt a helyzet, hogy a felek kijelen­tették, hajlandók a békás meg­egyezésre. Ilyenformán csak ja­nuár 1-től szünetelnek a tár­gyalások. A vita befejeztével a közgyű­lés az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el. Frank Tivadar tanácsnok elő­terjesztésére a képviselőtestület a Halaspiaci iskola két udvari termét árverési csarnokká je­lölte ki. A Városi Színház fűtőtesteinek megjavítását Joó Gyula lakatos cégnek adta vállalatba a képvi­selőtestület, 1700 pengő költség keretében. A 60 as hősi emlékmű elhelye­zésének kérdése került ezután napirendre. Az emlékmű bizottság kérelmet intézett a városhoz, hogy az emlékmű részére engedje át a Nemzeti Bank előtti teret. A kérelem ügyében az állandó választmány javaslata szerint, bár a város nem gördít akadá­lyokat az emlékműnek a Nem­zeti B^nk mellé való elhelyezése Pásztó, február 3. (Az Eger tudósitójától.) A Pásztó melletti Ttpbe pusz­tán, amely Kohut Adorján or- szággyűlési képviselő tulajdona, az elmúlt napon tragikus módon vetett véget éle­tének a gazdaság intézője, Pol­gár István. A délutáni órákban az intézői lakásban egyedül tartózkodott a kasznár. Egy ideig az udvaron foglalatoskodó cselédek látták az ablakon keroszlül ide oda sé­tálni a szobákban, azután el­csen demedett a lakás. Pár perc múlva éles dörrenés verte fel a tanya csendjét. Va­dászfegyver hangja volt és az intézői lakáiből hallatszott ki. A cselédek berohantak a házba, elé, mégis aggályosnak tartja ezt a tervet. Félós, hogy a mű itt nem fog kellőképpen érvé­nyesülni, mert a Káptalan utca felől nézve beleolvad a Bank épületének képébe. Ezenkívül a Főszékesegyház és L'c-um, mo­numentalitásukkal annyira dí­szítik a teret, hogy az emlékmű, bár a városképét nem zavarná, annak különösebb javítására sem szolgálna. Javasolta az állandó választmány, hogy a közgyűlés bizottságot küld­jön ki, amely az emlékmű bizottsággal együttesen köz megnyugvásra ál­lapítsa meg az emlékmű helyét. A képviselőtestület elfogadta ez állandó választmány javasla­tát és dr. Kürti Menyhért elnök­lete alatt négytagú bizottságot küldött ki a tárgyalások lefoly­tatására. A Vincellériskola mögötti uj vá­rosrész lakóinak viilanyvilágitási kérelmét a közgyűlés elutasította azzal az indolással, hogy az áramfe- ezültség annyira csekély, hogy a villanygyár az áramot nem tud­ja olyan nagy távolságra kive­zetni. Az új városrész kivilágí­tására csak akkor kerülhet sor, ha a város a salgői árammal ma­gasabb feszültségre tér át, ami rövődesen megtörténik. A húsvágási dijak ügyében határozott ezután a kép­viselőtestület. A város hónapok­kal ezelőtt módosította a vágó­hídi szabályrendeletnek a dijak ra vonatkozó részét és azokat mérsékelten felemelte. A vármegye közgyűlése azon­ban a határozatot megsemmisí­tette azzal, hogy a mai nehéz viszonyok között a régi árak a méltányosak. A közgyűlés ennek megfelelően úgy döntőt', hogy a régi vágási díjak maradjanak érvényben. ahol borzalmas látvány tárult eléjük. Az egyik szoba padlóján hatalmas vértócsában hevert az intéző, szótronc8olt fejjel. Mellette a kilőtt fegyver. Segí­teni már nem lehetett a szeren­csétlen emberen, mert a lövés, amelyet száján keresz­tül irányított a fejébe, pillana­tok alatt megölte. Búcsúlevelet nem hagyott hát­ra az intéző, s így tettének oka ismeretlen. — Elveszett hétfőn este a Kne- zieh ucca—Fő ucca útvonalon egy drapp bőr ridikül, pénz és egyéb apróságokkal. Becsületes megta­lálója jutalom ellenében, adja be a rendőrségre. a SINGER VARRÓGÉPEK j kéöts A LEGJOBBAK U I I ■■II III ■ IIIIIIIII ■■ ..........................ír ■■ in mii iinriiii— ■ n n riu, ,m mii i inni mr-ii' i nr* V adászfegyverével agyonlőtte magát a tepkepusztai intéző

Next

/
Thumbnails
Contents