Eger - napilap, 1931/1

1931-02-01 / 26. szám

1931. február 1. EGEK 3 hogy találkozzam Komáromi Já­nossal. A Petőfi Társaság egyik őszi ülésén végre sikerült. Lem- pSrth Géza, a főtitkár ismerte­tett össze bennünket. Az első benyomás valahogyan nem egye- egyezett meg avval a derűs, nevetős képpel, amelyet úgy lá­tatlanba alkottam róla magam­nak. Komolynak, szinte zordnak látszott. Néhány pillanat s má­ris megváltozott a véleményein. Mikor szóba kezdett, nyoma sem volt rajta a komorságnak. Lát­ható érdeklődéssel kérdezőskö­dött Társaságunk felöl. Hama­rosan azt is elárulta, hogy jól iimeri Dobó városát. Kedvesen tudakozódott, hogy milyen zsá­nerű Írással várjuk Egerbe. Meg­mondtam. Navetett! — 7ehát humoros novellát kívántok ! Búcsúznunk kell. Pékár Gyula fellép a dobogóra. — Pajtás, súgja felém magya­ros közvetlenséggel Komáromi, emlékeztess két héttel előbb a terminusra, mert sokfelé hívnak és nem szeretném Egert kihagy­ni holmi dátum összeütközés mi­att .. . Jól eső öröm tölti el a telke­met, mert tudom, hogy ez a jő- akaratú érdeklődés, rokonszenv, melynek jeles íróink már oly sokszor tanujelét adták, az egri Gárdonyi Társaság becsületes munkájának szól. Dr. Bárány László. A törvényszék elrendelte a Samassa téri merénylő elmeállapotának megvizsgálását Azt vallotta a főtárggaláson, hogy nem volt szándékában megölni feleségét, csak el akarta pusztítani az asszonyt Eger, január 31. Ma tárgyalta az egri törvény­szék PreUenhoffer tanácsa Tóth János napszámos bűnügyét, aki ellen az ügyészség gyilkosság bűntettének kísérlete miatt adott ki vádiratot, mert a múlt ív októberében a Samassa téren revolverrel tá­madt rá különváltan élő fele­ségére és három lövéssel megse bentélte az asszonyt. A vádlottat, aki vizsgálati fog­ságban ül az ügyészség foghá­zában, szuronyos Őr vezette fel a büntetőtanács tárgyalótermé­be, amelynek a közönség ré­szére fenntartott részét teljesen megtöltötték az érdeklődők. A vádiratot Hollós Nándor szavazőbírő ismertette s azután megkezdődött a vádlott kihall­gatás?. Elmondotta Tóth, hogy egybekelésük után három hő­napig jól élt feleségével, de az­után az asszony enyősa befo­lyása alá került, aki el akarta idegeníteni tőle. Ebben az idő­ben Tarnőcín laktak s innen fe leeége unszolására jöttek Eger­be azzal, hogy anyősáuál fog­nak lakni. Alig költöztek oda, pár nap múlva az anyós kido­bálta a lakásból az ö ruháit és nem engedtek be többet a házba. Elmondotté, azt is, hogy fe­lesége mindenáron meg akart szabadulni tőle és be akarta zá­ratni az Irgalmasok elmegyógy­intézetébe is, de ez a terve nem sikerült. Mikor láttf, hogy fele­sége nem akar békülni én ezen felül még mindenféle vádaako «dánnal illeti őt, elhatározta, hogy az asszonyt elcsúfítja. Úgy gondolta, hogy meglesi feleségét és ki fogja verni a fogait, arcát pedig zseb késsel összehasogatja. Mikor a revolvere« merényle­tet elkövette, rövid idővel előbb találkozott az asszonyai a főuc- cán g akkor ő elindult anyősá- ék lakása felé, hogy ott majd megvárja feleségét. Rövid idő múlva jött is az asszony, de mikor meglátta öt, futásnak eredt. Akkor kBpta elő a zsebé­ből a revolvert és utána lőtt a menekülőnek. Hogy hányat, arra már nem em­lékszik. A merénylet után eldobta a fegyvert és elmenekült. Egy da­rabig Miskolcon, majd Budapes­ten búj i áit, karácsony előtt azon­ban elfogta a rendőrség. A vádlott kihallgatása után Hevesi Zoltán dr. ügyvéd, Tóth védője tett indítványt arra vo­natkozótag, hogy mivel főbenjáró bűncselekmény ről van szó s a vádlott egész viselkedése arra enged követkéz tetni, hogy nem te jesen beszá míthatő, rendelje el a bíróság a vádlottnak elmeszakértő által foganatosítandó megvizsgálását. A törvényszék rövid tanács­kozás után elrendelte Tóth meg­figyelését és a tárgyalást elna­polta. Magyart] Zoltán már megkezdte a közigaz­gatás eqyszerűsítését. Budapest, január 31. Magyary Zoltán, akit az ál­lami igazgatás agyizerücítétável bízott meg a kormány, tegnap dalban letette esküjét a ma dél­előtt már m-g is kezdte műkö­dését, melyért egyetlen fillércyi ellenszolgáltatást sem kap. Az uj kormánybiztos rövide­sen rendeletekkel és javaslatok­kal lép & nyilvánosság elé. VAGYONT SZEREZ MARABU KELTETŐGÉPPEL ha baromfitenyésztéssel foglalkozik. A legmo dernebb gyártmány, leg­kitűnőbb kivitel! Gra vitációs központi meleg­vízfűtés ! Automatikus melegszabályozás páro­logtatás és szellőztetés. A m a 1 i t h aszbesztpala belső burkolattal. Nem vetemedik, kitűnő hő­szigetelő! Elpusztítha­tatlan. Tojások forga­tása kívülről egy pilla­nat alatt! MAGYAR RADIÁTORGYÁR R. T. BUDAPEST. Gyár: X., GYÖMRŐI ÚT 76—78. Városi iroda és mintaraktár: V., Kálmán ucca 18. Telefon: 197-08. Műanyák, téli csibenevelőketrecek (battériák), ólak, baromfitenyésztési eszközök. Alacsony árak ! Kedvező fizetési feltételek ! Szakszerű oktatás! Képviselet: Illés Béla műszaki- és gépkeres­kedőnél EgerjKossut^é^4^^^^^^ ÚJ eljárás a nyilvános verekedések bírósági elbírálására Eger, január 31. Zsitvay Tibor dr. igazságügy- mini?, zter utasította a főügyész- ségel, hogy a járásbíróságok mai­lett működő ügyészségi megbí­zottak, amennyiben nyilvános helyeken történt verekedés köz­ben könnyű testi sértés vétsége miatt terjesztenek elő vádindít- ványt, a feljelentés tárgyában adandó Írásbeli nyilalkoza'uk- ban mieden esetben indítványoz­zák, hogy a bíróság az eljárás­nak valami okból tárgyaláson kívül való beszüntetése esetén az iratokat a közrend elleni kihá­gás elbírálása céljából, a köz- igazgatási hatósághoz tegye át, mig abban az esetben, ha a fö- magánvődló vádelejtése folytán a tárgyaláson hozta a bírósága megszüntető határozatot, a ter­heltet a fennmaradó közrend el• leni kihágás miatt vonja fele­lősségre. Ugyanezt az álláspontot kell képviselnie az ügyészségi meg­bízottnak a súlyos testi sértés vétsége miatt indult, de a gyó­gyulási idő alapján könnyű testi sértés vétségévé minősítette bűn- cselekmények tárgyában folyó bűnvádi ügyekben is, feltéve ter­mészetesen, hogy a testi sértést nyilvános helyen történt vere­kedés soráu okozták. Az igazságügyminiszternek ezt a rendeletét a belügyminiszter közölte Heves vármegye alispán­jával is. Az ipari munkások bérének levonása. Az ipari munkátok munka­bérének levonása ügyében a ke­reskedelemügyi mitmzter rende­letet intézett az iparfelügyelők­höz, melyben utalt arra, hogy a munkásokkal szemben pénz­büntetés ciak hatósági intézke­déssel, illetve ítélettel állapít­ható meg, mig a munkaadó ciak a munkarendben megállapítható pénzbírságot szabhat ki a munka­rend áthágása esetén. Az ipartörvény 120. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a munkabérből levont pénzbírsá­gokat a munkások sorsának ja­vítására kell fordítani, ezért szükséges, hogy az ilyen levo­násokról külön számadás vezet­tessék. Okozott kár címén a munká­soktól csak a munkarendben megállapított pénzbírság von­ható le. Kármegtérítés címén a munkaadó semmit sem vonhat le, kárigényét azonban a mun­kással szemben törvényes ütőn érvényesítheti.

Next

/
Thumbnails
Contents