Eger - napilap, 1931/1
1931-01-30 / 24. szám
I Ab* 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 8. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON i 87. - POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XL1I. évfolyam 24, szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1931 január 30, Heves vármegyében több mint 8 ezer Ínséges fordul kenyérért a társadalomhoz Mindössze tíz olyan községünk van, ahol nem jelentkezett ínséges. Hedry Lőrinc dr. főispán jelentése az inségakciő állásáról. Daloskerületünk választmányi ülése. Az Országos Magyar Dalos * Szövetség XII. kerületének igazgató választmánya népes választmányi gyűlést tartott. Az ügyvezető elnök, Balázs Győző jelentései után egyhangú lelkesedéssel tette magáévá a gyűlés az ügyvezető elnök indítványát, hogy az egybehívandó közgyűlésig is kérje fel a választmány Yucskics Jenő igazgatót a művészi bizottsági elnöki tiszt vitelére. A szövetségi alapszabály módosítástervezet kidolgozására az elnök, Hodobay Sándor dr. polgármester egy azűkebb körű bizottság megalakítását ajánlotta. A napidíjak kérdésében napi nyolc pengőt állapított meg a gyűlés. Az országos ügyvezető elnöki tiszt megüresedése következtében előállott helyzet fölött folyt még eszmecsere, melynek során Hodobay Sándor dr. elnök a kerület további lelkes kitartására, egységének megóvására, például szolgáld dalszeretetének ápolására buzdítva a választmány tagjait, örömének adott kifejezést, hogy Balázs Győző ismét tovább viszi az ügyvezető elnöki munkát. Időjárás. Budapest, január 29. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánkban az elmúlt éjszaka alig változott az idő. Egy-két helyről csapadékot jeleztek. Galyatetőn 60 centiméter a hó. Budapesten ma délben -{-5 G. fok a hőmérséklet. Prognózis: Változékony és enyhe jellegű idő várható lecsapódásokkal. * Eger, január 29. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap -j-3'3 G. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig —67 0. fok. Ma reggel 7 órakor —28 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barometer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7585 mm. Gyenge délkeleti szél volt. A talaj mentén —108 C. fokot mutatott a hőmérő. Eger, január 29. Közel három hónapja annak, hogy Hedry Lőrinc dr. főispán megalakította a Törvényhatósági Segítő Bizottságot, melynek tagjai minden találékonyságukat, egész szívüket és lelkűket a rettenetes problémának, a nyomor enyhítésének szolgálatába állították. A bizottság élére maga a főiipán állott, aki lelkes ügyszeretetével, nemes gondolkodásával a szeretet, a felebaráti részvét és az igazi nacionalizmus Íratlan törvényei alapján tette meg a maga kötelességét. Nagy munkát kellett végezniök, hiszen a kimutatások szerint több mint nyolcezer ember várja betévő falat nélkül a társadalom támogatását, és mindössze tíz község: Eger- szalók, Viionta, Maconka, Booo- nád.Tarnabod, Tarnaszentmiklős, Hevesvezekéoy, Mátramindszent, Szuha és Dorogháza mondhatja el, hogy nincs Ínséges a faluban. Az eddig végzett hatalmas munkáról, a nyomor ellen vívott hárombónapos harcról ad élethü képet most Hedry Lőrinc dr. főiipánnak a népjóléti miniizter- terhez intézett jelentése, amely többek között a következőket mondja: A Törvényhatósági Segítő Bizottság intenciója kezdettől fogva az volt, hogy az Ínségeseken mnnkaalkalmak nyújtásával kell elsősorban segíteni s munkabeli ellenszolgáltatás nélkül csak ott adni, ahol munka- képtelenség van, vagy más módon segíteni nem lehet. Ez okból lépéseket tettem, hogy a vármegye két városában és Pász- tőn, ahol a munkanélküliség a legnagyobb — de egyéb helyeken is — közmunkák nyújtásával csökkentsék a munkanélküliséget. Előterjesztéseimet a szakminiszterek és a minisztertanács részben honorálta is. Sajnos a pénz hiánya és a kemény időjárás a szándék kivitelében hátráltat. Ily körülmények között fokozottabb mértékben kell a segítés másik módozatához, a segélyosztáshoz nyúlni. Az anyagi eszközök előteremtése, a gyűjtés a törvényhatóság egész területén folyamatban van s azt magam is és a hatóságok útján is szorgalmazom. A gyűjtés eredményét nagy mértékben hátráltatja a gazdasági krízis, szegénységbe döntve falusi gaz- datársadalmunkat, amelyre elsősorban számítottunk. A segítés módja a munkaalkalmak mellett a természetbeni juttatás. Pénzt csak a legritkább etetekben adnak. A városokban népkonyhák működnek, az iskolákban ingyen tejet ős kenyeret osztunk s ahol lehet, a szigorú tél miatt tüzelőt. A Törvényhatósági Segíiőbi- zottság azt az elvet tűzte maga elé, hogy minden város, község egy önellátási körzetet képezzen, amely elsősorban van hívatva arre, hogy a területén ellátásra szorultakat a nehéz helyzeten átsegítse. A gyűjtés tehát arra szorítkozik, hogy a lehetőség szerint minden város és község a maga ínségeseit el tudja tartani. Habár ez teljes mértékben nem valósul meg, sikerült elérni, hogy a vármegyében 74 község a gyűjtése eredményéből ellátja saját ínségeseit, így 40 község maradt, amely saját erejéből nem képes megoldani az inségakciót. Éhez járul még a két város, Eger és Gyöngyös. A megyében 9 olyan község van, Van-e szükség iparosodásra ? Irta: Dr. GORGEI ISTVÁN országgyűlési képviselő. Vájjon Magyarországnak, minthogy mezőgazdasági állam, van-e szüksége iparosodásra ? A szabadkerezkedelem egész Európának egy gazdasági egységben való egyesítése, s szösz- szes vámvonalak eltörlése: oly megoldás lenne, amelyet az ipar is szívesen fogadna. Azonban az egész világon évek óta éppen ellenkező irányzat uralkodik, mert ahelyett, hogy az egyes államok a vámvonalakat eltörölnék, vagy legalább csökkentenék a vámtételek magasságát, azt tapasztaljuk, hogy például a minket érintő szomszéd államoknak minden igyekezete oda irányul, hogy újabb akadályokat állítsanak a magyar mezőgazdasági export útjába. Ml, mint elszigetelt kis állass, nem folytathatunk más gazdasági politikát, mint a többi állam, mert erre kényszerítenek bennünket a mi szomszédaink és ezt diktálja a józan ész is. Az uj megyar autonom vámtarifa életbeléptetése előtt, 1924 őszén, mi egy nobilis gesztussal minden behozatali korlátozást eltöröltünk, mert azt hittük, hogy ez a mi gesztusunk a szomszéd államokat is hasonló előzékeny eljárásra fogja biztatni. Csalódtunk ! Még most hat év után is a népszövetségnek egész presztízsével kell közbelépnie, hogy egyes államok a még mindig fennálló különböző behozatali és kiviteli korlátozásokat végleg eltöröljék. Azt hiszem, ma már a múltak tapasztalatain okulva nem akad egyetlen egrárgondolkozásű közgazdász, aki be nem látná, hogy sokkal kedvezőbb kereskedelmi szerződéseket tudtunk volna kötni a minket érdeklő szomszédos államokkal akkor, ha nem adtunk volna fel már előzőleg minden behozatali korlátozást,hanem a behozatali tilalmak és korlátozások fegyvere a kezünkbe maradt volna és ezeknek kiadása ellenében igyekeztünk volna előnyöket kikötni, exportokat teremteni mezőgazdasági terményeink számára, ezeknek a