Eger - napilap, 1930/2

1930-07-19 / 162. szám

ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. IJrbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK* :: SZÁMLA: 54.558. n XLI. évfolyam 162. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 július 19. Belföldön is megváltható lesz a magyar vízum. Budapest, július 18. Mint ismeretei, gazdasági és idegenforgalmi érdekeltségekből álló küldöttség kereste fel Walkó Lajos külügyminisztert, — hogy minél sürgősebben intézkedjék a vízumkényszer megszüntetése, vagy legalább enyhítése irá­nyában. Addig is, mig a vízumkényszer megszűnése a kölcsönösség alap ján lehetséges lesz, a külügymi­nisztérium fel fogja hatalmazni a vezető érdekképviseleteket — olyan igazolvány »lesszera« ki bociájtására, amely lehetővé te­szi, hogy a külföldiek előzetes vizűm nélkül lépjék át a határt s a mérsékelt áru vízumot az utazás folyamán minden ne­hézség nélkül kapják meg. Az ujitás életbeléptetéséhez kincstári szempontból még csu­pán a pénzügyminisztérium hoz­zájárulásához van szükség, mi­után a vizumdijak csökkentésé­ről is sző van. Wekerle Sándor pénzügyminiszter hozzájárulása után remélhető, hogy a vizűm- enyhítések már legrövidebb időn belül életbe lépnek. Pár napon belül megjelenik a boletta törvény végrehajtási utasításának népszerű ismertetése. Eger, július 18. A boletta törvény tegnapelőtt lépett életbe, használata tekin­tetében még a legnagyobb bizony­talanság uralkodik mindenütt. Rosszakaratú gabonakereskedők elferdítik a törvény szavait és olyan önkényes magyarázatok láttak napvilágot, amelyek alkal­masak arra, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a közvéleményt. A helyzetet az okozza, hogy a végrehajtási utasítás még nem jelent meg népszerű formában. A hivatalos lap lehozta ugyan, de azt igen sokan nem értik. Illetékes helyről nyert értesü­lésünk szerint pár napon belül megjelenik a boletta törvény végrehajtási utasításának nép­szerű ismertetése, amely tájékoz­tatja a nyilvánosságot az utasí­tás hiteles értelmezéséről. Nyár közepén téli gondok árnyéka vetődik elénk Meg kell sürgetni a közmunkát, a rendőrpalota és a villamosítási építkezéseket. Eger, július 18. Július derekán vagyunk még, a nyár közepén, de a mindennapi gondok közül - máris elénk veti nagy árnyékait az elkövetkezendő tél, minden rémével. Szerte az országban, a vár­megyei éa városi törvényható­ságokban és a fővárosban már most arról folyik a sző, hogy mi lesz velünk, ha beáll a tél. Az elmúlt tavasz ■ a múlt tél szomorú tanulságokkal gyarapí­tóba a vezetőemberek tapaszta­latait. Még nagyon a közelmúlt­ban van a munkában tél nyo­morgóinak segélykérése, az erő­feszítések, amelyeket elkövettek, hogy a munkanélküliek éhezett seregét pillanatnyi lélekzethez és egy darab kenyérhez juttassák. Ezekre a kenyértelen emberekre és a nyomorúságra az elkövet­kező télen is számítani kell, •öt talán fokozottabb mértékben kell számítani, mert hiszen semmi olyan gyakorlati megoldás nem történt, 8meiy a tömeguyomoru- •ágot egy ősapáéra megszüntetné. Az érseki palota renoválása, az érsekkert melletti fölépítés, a kenyér- és tej-akció csak arra volt jő, hogy lélekzethez juttassa az embereket. Most, a nyár derekán egyrészt a mezőgazdasági munkálatok, másrészt p3d:g a kismértékben folyó építkezések átmenetileg néhány hétre kenye­ret adnak ugyan a munkástö­megeknek, de augusztus végén felszabadul­nak a mezőgazdasági munkások, akiknek további elhelyezkedése már most nagy gondot okoz az illetékeseknek. Egerben is, mint mindenütt, igen sok a tennivaló. Szinte unalmas már felsorolni azokat az építkezéseket, ame­lyek megindítása elodázhatatlan, de már az ősszel kötelesség. Itt van mindjárt a rendőrpalota, amelyet évek óta Ígérgetnek, ■ amelyre nemcsak a lehetetlen elhelyezésű rendőrségnek volna szüksége, hanem nagyon sürgős a munkanélküliség kérdésének megoldása szempontjából is. Aki csak egyszer járt az egri ren­dőrkapitányság különböző hiva- tilszobáiban, elborzadva gon­dol azokra a ztufolt helyisé­gekre, amelyek dobot áraszta­nak magúkból • amelyekben a munka egyáltalán nem üdítő fo­lyamat. A mai igények mellett legfel­jebb rendőrségi zárkáknak vol­nának alkalmasak az egri ka­pitányság hivatali szobái. A másik munka, amelynél Igen nagy tömegeket lehetne foglal­koztatni, a villamosítással kapcsolatos építkezések. Meg keil sürgetni a Salgő Bor­sodinál ezt a munkát, rá kell •zoritani a vállalatot, hogy váltsa be ígéretét, mert eg$*z sor szo­ciális és gazdasági érdek kívánja megkezdésüket. Hiszen még elgondolni is meg­döbbentő, hogy milyen nagy munkanélküliséggel kell majd megküzdenie a városnak, ha ősszel nem indulnak meg a köz­munkák. Ebben az esetben számítani kell a munkanélküliek számának ijesztő megnövekedésére, az el­látatlanság fokozódására, a fo­gy asztőképességaek további csök­kenésére és egy olyan mérvű tömegnyomorűságra, amely pró­bára fogja tenni a városnak megtépázott »háztartását. Búd János holnap megkezdi a kisipari hitel szétosztását Budapest, július 18. ! jaira ős intézkedik, hogy az Búd János kereskedelemügyi összeg mihamarabb az iparosok miniszter holnip tízmillió pengőt rendelkezésére álljon, utaltat ki a kisipari hitei eél- — Általános védkötelezettséget 1 Irta: Lukács György dr. nyug. miniszter, országgy. képviselő. A hágai és párizsi megegye­zések, amelyeket immár törvé­nyeink közé is cikkelyeztünk, likvidálták a háborúnak ránk erőszakolt pénzügyi terheit, a trianoni szerződésből folyő kö­telezettségeket. ügy vélem azonban, hogy nem szabad megállanunk a 'há­ború pénzügyi likvidálásánál, hanem folytatnunk kell ezt a háború politikai likvidálása terén is. Utalok mindenekelőtt a béke­szerződésnek a mi kényszer- leszerelésünket megállapító feje­zetére. Ez azzal kezdődik, hogy a középsurőpai hatalmak azonnal kötelesek a lefegyverzésnek azt a mértékét végrehajtani, amely a békeszerződésben rájuk rova­tott. Ebből világos : a mi lefegy­verzésünk feltételesen, annak az ígéretnek ellenében történt, hogy nyomon fogja követni az összes többi államok és nemzetek ará­nyos Iefegyverezéie is, sőt még a mértékét is megállapították ennek a lefegyverzésnek, ameny* nyiben a békeszerződés és a paktum kimondotta azt, hogy a Nemzetek Szövetlégének összes tagjai, tehát mindazok az álla­mok és nemzetek, amelyek benne vannak a Nemzetek Szövetségé­ben, kötelesek fegyverkezésüket mérsékelni addig a legalacso­nyabb mértékig, amely az állam­nak biztonságával még össze­egyeztethető. A lefegyverzés alsó mértéke gyanánt tehát az ellenség ellen való védekezés lehetősége álla­píttatott meg. Ezzel szemben bennünket mélyen ezen alul sze­reltek le, nekünk csupán a belső rend és biztonság fenntartására engednek méregdrágán fegyve­res erőt tartani, ők azonban, a győzők, szabadon fegyverkez­nek, úgy, hogy felfegyverkezett- •égük mértéke messze megha­ladja a világháború előtt volt felfegyverkezettségük mértékét. Hogy példát említsek: a ben­nünket körülölelő három utód­állam hadiereje a miénkének tizenháromszorosa és egyszerű mozgósítás után, ami nálunk

Next

/
Thumbnails
Contents