Eger - napilap, 1930/2
1930-12-19 / 288. szám
2 EGEM 1930. december 19 m^ßueaxmrnmaagm Mellőzték a nyomorgó kisiparosokat az inségcipők elkészítésénél nyugtalanságot, amely Európa gazdasági életében észlelhető. Az európai államok sehogyan sem lehetnek hálásak Csehortzágnak azért, hogy a világkrizist ö mega, belátástalan akadékoskodásával tokozta. A lelkek diszharmóniáját sehogy sem helyes külön gazdasági diferenciák felkeltésével növelni, mert a túlfűtött európai közvélemény már nem bír el több megterhelést. Az általános európai helyzet megitőlésénől nem lehet közömbös az, hogy az orosz szovjet, a különböző dumpingok mellett nem gondol-e valami olyan lépésre, amely még súlyosabbá teszi az általános helyzetet. Franciaország, Lengyelország és Románia a legélénkebben foglalkozik a szovjet titkos machinációival s Bukarest valóságos centruma azoknak a katonai megbeszéléseknek, amelyeken a lengyel, román és francia megbízottakon kívül orosz emigránsok is részt vesznek. Megállapítható, hogy séma román, sem a cseh, sem a jugoszláv külügyi expozé nem volt mentes attól az Eurőpaszerte uralkodó láztól, mely Franciaországtól kezdve minden kis és nsgyantaut állam vezető férfiéit kínozza. A háborútól való félelem ott remeg a francia főváros új világháborút jósló plakátjain, de úgy a Quai d’ ürsay, mint a londoni, vagy a berlini külügyminisztérium felelős tényezőinek megnyilatkozásai is magukban foglalják ezt a nyugtalanságot. Moszkva urai pedig egyelőre hallgatnak és csupán sajtóügynökség híreiből tudjuk meg az ellentábor marsaljainak és tábornokainak ta- nácikozáaeit, melyek a jövendő háború előkészületeinek anyagát rejtik magukban. Magyarország nagy küzdelmet folytat gazdasági erőinek helyes kiegyensúlyozása érdekében s ezen törekvése közben Bethlen István politikája az ország részére a stabilitás és a nyugalom Ígéretét jelenti. Ezért van az, hogy Európa különböző államai s közöttük maga Franciaország is bizakodással tekintenek Magyarországra, mint az európai nyugtalanság izoláló területére. Most láthatja Európa, hogy mit jelent Magyarország, mint a forrongó világjelenségek levezető területe. Most érezheti, mikor nyugtalanító hullámverés ostromolja Európa minden részét, hogy mit jelenthetett volna a világnak e zűrzavaros időkben a régi Nagymagyarország, amely nemcsak ezer évet kultúrájával, hanem évszázados gazdasági berendezkedésével is egyik mentsvára, biztató ígéret- földje lehetett volna a világnak. Eger, december 18. Ms délelőtt az egri cipészipa- roeok közül többen felkeresték szerkesztőségünket olyan panasszal, amely jogos voltánál fogva követeli a nyilvánosságot. Előre is leszögezni kívánjuk, hogy sem személyi hajszát nem akarunk indítani, sem szenzáció• hajhászó támadásokat. Pusztán csak arra óhajtunk rámutatni, hogy helytelen intézkedésekkel, bár jőakaratulag, elütöttek igen sok nyomorban élő kisiparost attól, hogy munkához jusson. Akik panasszal fordultak hozzánk, többgyermekes családapák, hónapok óta munka nélkül, vagy csak annyi munkával, hogy má- tól-holnapig tengetni tudják az életüket. Ezek az emberek a téli nyomorenyhítő akciótól nem vártak és nem várnak könyörado- mányokat. Ezek szemberek dolgozni akarnak, becsületes munkával akarják megszolgálni a pénzt. Anélkül, hogy valamit hozzátennénk, alább közöljük a tényt, a konkrét panaszt, hozzáfűzve a magunk megjegyzéseit: Pár nappal ezelőtt az Iparoskor összehívta tagjait Széchenyi uccai székházában, értekezletre. Ezen a megbeszélésen háromszáz pár gyermekcipő elkészítéséről volt szó. A lábbeliket a Dyomorenyhítő akció során a Szociális Missziótársulat osztja ki a rászorulók között a az egri iparosokhoz fordultak az illetékesek a cipők elkészítése végett. A megbeszélés során a jelenlévők szót Is osztották egymás között a munkát, olyanformán, hogy 19—20 ember jutott 35—10 pár cipő elkészítéséhez. A panaszkodők sérelme az, hogy olyan iparosok is jutottak ilyenformán munkához, akik egyébként is dolgoznak, üzletük, házuk, vagyonuk van, a kiosz- tás során pedig mellőzték a nyoEger, december 18. Dacember 18.-át írunk ma és a karácsonyi vásár még mindig nem indult meg, jóllehet az egri kereskedők nemcsak a kirakataikat rendezték át a legnagyobb gonddal, hanem revízió alá vették raktáruk minden áruját és morgó, többgyermekes és vagyontalan cipészeket, akik hóna- pok óta nem tudnak keresethez jutni és a legnagyobb kétségbeeséssel néznek a tél elé. Eddig a panasz. Magunk is utána jártunk a fenti sérelmek jogosságának és megállapítottuk, hogy azok teljesen megokoltak. Csakugyan rossz politika nyilvánult meg a háromszázpár cipó elkészítőinek kiválasztásában, — mert akik ott munkát kaptak, illetve vállaltak, a legtöbben nem voltak rászorulva arra a 4 pangós keresetre, amit egy-egy pár lábbeli elkészítése jelent. A nyomorenyhítő akcióra körülbelül 30.000 pengő fog összegyűlni Egerben. Ez a pénz elenyészően csekély ahoz, hogy a nyomort teljesen megszüntesse s mindenki, aki rászorul a segítségre, elegendő támogatást kapjon. Ezt a háromszáz pár cipőt úgy kellett volna kiosztani az egri iparosok között, a legilletékesebb fórum, az Ipartestület cipész szakosztályának javaslatára, hogy munkanélküli iparosok kapják meg a rendelést. Ezzel a háromezer pengő, amit erre a célra fordítottak, oda jutott volna, ahol legnagyobb szükség van rá: a penészes lakásokba, ahol éhes gyerekek sírnak a kenyérért, tüdőbajos asszony húzza a mindennapok igáját és a mesterség szerszámai hőnapok óta rozsdásodnak a munkapadon. Mentesítették volna ezzel a cselekedettel a nyomorenyhítő bizottságot is legalább harminc család ellátásától egy időre, mert ha a rászoruló cipészek között 10 páronkint szétosztják a munkát, ez negyven-negyven pengő keresetet jelent. Akiken így segítettek volna : nagyobb köszönettel veszik a munkával megkeresett pénzt, mint az ingyenebédet. Nem is beszélve az elkeseredésről, amely a munka ilyetén való kiosztása okozott. 25—30 százalékos árengedményt tettek annak reményében, hogy a közönség ilymódon nagyobb vásárlási kedvet tanúsít majd. Sajnos, derék kereskedőink elgondolása nem vágott be ügy, ahogy ők Bzt kontempláltfik. Arra a kérdésünkre, hogy miként fest a Gyengén indul az egri karácsonyi vásár 20—30 százalékkal olcsóbbak az árak. — A kereskedők úgyszólván haszon nélkül árusítják ki raktárukat. Süssünk Karácsonyra dr. Oetker-féle sütőpor és vanillincukorral. Néhány kipróbált recept. Karácsonyfaperec. 20 dkg. vajat, 40 dkg. cukorral habosra keverünk, azután 2 tojást, egg csomag dr. Oetker-féle va- nillincukrot adunk hozzá. Egg csomag dr. Oetker-féle «DIBONÄ» va- nlliacrémport 12 evőkanál hideg vízzel elkeverünk és azt a vajhoz adjuk. — Egy kis kávéskanál rumot és kevés vaniliaizt keverünk hozzá, majd egg kg. lisztet, melybe egg csomag dr. Oetker-féle sütőport vegyítettünk. Ä gyúródeszkán a tésztát jól összegyúrjuk és pihentetjük. Pereceket formálunk, tojással bekenjük, kristálycukorral meghintjük és sütjük. Vanilia-csók. Két egész tojást 24 dkg. porcukorral és egy csomag dr. Oetker-féle vanillincukorral habosra keverünk, 12 dkg lisztet egy késhegynyi dr. Oetker féle sütőport adunk hozzá, zsírozott tepsire kis kúpokat rakunk és lassan sütjük. karácsonyi vásár forgalma, nem túlságosan biztató válaszokat kaptunk, •őt egy két felelet igen elszomorító volt. Karácsonyi vásárról — mint mondotta az egyik kereskedő — beszélni sem lehet. Üzletté- lenség, tartózkodás jellemzi az egész hónapot. 0«a az elszegényedés, pénztelenség s a közönség közé dobott takarékossági jelző, amely sajnos hamis vágányokon fut. Megfigyelhető ugyanis, hogy a kétségtelenül jól szituáltak sem vásárolnak. Nagyon káros a helyi kereskedelemre továbbá, hogy az egriek nagyrésze a fővárosban vásárol, ahová hangzatos reklámokkal és rengeteg utazási kedvezménnyel csábítják a vidéket. Egy másik kereskedő arról panaszkodott, hogy már a hitelüzlet sem megy, bár az üzletekben ezen a téren is a legnagyobb előzékenység tapasztalható. Volt olyan kereskedő, aki a szabott árakkal dolgozó, szolid üzletmenet bevezetésében látta a mai szomorú helyzet megváltozásának egyik alappillérét, mert a vevő bizalommal és gyakrabban megy oda, ahol még soha nem csalódott s így el kell hullania azoknak az üzleteknek, amelyek létüket a futó vevőkre, bóvli árura alapozták. A kereskedelem ezzel azután megszabadul a legveszedelmesebb konkurenciától. Mindezekből osak azt szögezhetjük le, hogy most, karácsony hetében, amikor mindenki ajándékozni akar, ne takarékoskodjék a közönség, hiszen sohasem állt módjában olcsóbban beszerezni áruszükségletét, mint most.
