Eger - napilap, 1930/2

1930-12-14 / 284. szám

Aha 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI KAP1LAP Felelős szerkesztő: Dr. Úrbéri Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. i: XLL évfolyam 284, szám ♦ Vasárnap ♦ .'Eger, 1930 december 14, Trak Géza polgármester az egri kereskedők és iparosok nagy többségének kérésére elrendelte _ _ _ rf mm 9 m a W V m R z új rendelet január elsején lép életbe. Trak Géza polgármester egyik legutóbb kiadott hirdetményé­ben közölte Eger iparos éa ke­reskedő társadalmával, hogy az új esztendő első napjától, 1931 január 1. tői, a Radil Károly nyomddgazgatő, ipartestületi el­nök kezdeményezésére eléba ter­jesztett kérelem alapján a vasárnapokra és Szent István napjára teljes üzleti zárórát rendel. Eger ezzel a lépéssel Budapest és a nagyobb vidéki vároiok mellé sorakozott úttörőül s alá­támasztotta azt a szociális törek­vést, melynek rövid időn belül meg kell valósulnia az ország egész területén. Mert lokális jel­legű ez a záróra már csak az előbb említett jellegénél és az egységes rendszer elvénél fogva sem lehet. Már régtől fogva kellett volna, s ha eddig elmaradt, úgy most kell keresztülvinni az ország minden városában és községé­ben a vasárnapi zárórákat az üzletek, kereskedések sokfélesé­gében addig a vonalig, ameddig azt a mindennapi élet szükség­leteinek kielégítése megengedi. Nemzetgazdasági szempontok kívánják a vasárnapi teljes pihenőt. Ezt annak az iparosnak és ke­reskedőnek, aki nem agyondol­goztatott, örökös rabságba fogott alkalmazottakat foglalkoztat, nem kell bővebben magyarázni: úgyis tudja, hogy mi a különbség egy fáradt, elégedetlen s a szabad­napról visszatérő friss munkaerő produktuma között. Szociális kívánság egyben, amit Eger jőérzétű iparosai és keres­kedői akarnak. Át kell engedni egy napot a hétből az alkalma­zottnak, hogy magára is fordít­hasson némi gondot és lerázhassa a raktárak porát, a business idegőrlő zsivaját. És talán nem esik jől ez a pihenőnap a keres­kedőnek, munkaadónak is? Amennyiben nem helyi jellegű, hanem országos lesz ez a munka- programmválioztatás, úgy senki sem hiheti, hogy egy fillér haszontól is elmarad. Manapság a fogyasztó nem azért vásárol, mert unatkozik vasárnap. Vesz, ha szüksége van az árura ős vásárol akkor, ami­kor nyitva van az üzlet. Nem valószínű ugyan az sem, hogy a szalőki, felnémeti földmíves Fü­zesabonyba vagy Mezőkövesdre menne vásárolni Eger helyett, ha itt zárva találja egy napon át az üzleteket s ideig óráig az emlí­tett helyeken még nem lép életbe a vasárnapi teljes pihenő rend­szere. Angliában — amelynek keres­kedelmi fejlettségét a miénk még csak meg Bem közelíti — igen jől bevált ez az üzletrend, cso­dálatos tehát, hogy Magyaror­szágon, így nálunk Egerben is nem egy el­lenzője akad. Hogy miért? Konkrét esetekkel, személyi körülmények hangoztatásával könnyű, de nem helyénvaló volna megvilágítani ezt a kérdést. így csak általánosságban mutatha­tunk rá, hogy azok az érdekel­tek, akik a legliberálisabb és szociálisabb gondolkodásúnak vélik magukat, lelkiismeretfur dalás nélkül robotoltatják az al­kalmazottat lehúzott rollók mö­gött, zárórák előtt és után egy­aránt, s tűzzel-vassal küzdenek a nekik érthetően nem tetsző újítás ellen. Szerencsére azonban az egri iparosok és kereskedők jórésze — és itt jőlesóen kell leszögez­nünk, hogy felekezeti különbség nélkül — átlátta ennek a kér­désnek fontosságát és döntött úgy, amint azt a boltküszöbön túllátő józan felfogása mások érdeksérelme nélkül diktálta. En­nek a döntésnek kifejezője volt azután a napokban megjelent ide- vonatkozó polgármesteri rendelet. A Mátraszanatórium építkezési aktáit felülvizsgálják. [Gyöngyösről jelentik : A Mátrában épülő és befejezéshez közeledő sza­natórium építkezése ellen, mivel több névtelen feljelentés érkezett a budapesti rendőrfőkapitányságra és az ügyészségre, az építkezés aktáit a népjóléti minisztérium elő­vette és szigorúan bizalmas házi­vizsgálat indult meg annak felde­rítésére, hogy történt-e egyáltalán visszaélés és ha igen, kit terhel a felelősség. Nemzetközi autóbuszjárat beállításáról tárgyalnak Buda­pest— Eger—Lillafüred között Rz autóbusz kiinduló állomása Berlin lenne. Miskolc ezt az idegenforgalmi szempontból be­láthatatlan fontosságú tervet is magának akarja kisajátítani. — Rz illetékeseknek minden erővel rajta kell lenni, hogg az eredeti elgondolás valósuljon meg. Eger, december 13. Jő pár esztendeje Eger idegen­forgalmi jelentőségét miuden el­gondolás, terv, szándék az új Budapest — lillafüredi autóúttal hozza összefüggésbe. Ettől az úttól várják u város kereske­delmi életének és méltán elvárt, megérdemelt idegenforgalmának felemelését. A fővonaltól elzárt, megbénított, egyedülhagyott és mostohán kezelt Egernek való­ságos megváltás ez az út és esztendők óta távoli remény volt, hogy a súlyos összegeket fel­emésztő befektetések ezzel a nemsokára megnyíló úttal kez­denek kamatozni. A lillafüredi út megépítésével kapcsolatban felmerült egy nem­zetközi autóbuszjárat beállításá­nak terve. Az eredeti elgondolás szerint ennek az autóbuszjáratnak ki­induló állomása Berlin, innen Prágán, Becsen, Budapesten át, Egeren keresetűi vezetne Lilla­füredre s ugyanezen a vonalon vissza. Egernek, a város vezetőségé­nek minden erővel törekednie kell, hogy ez a terv egész teljes­ségében megvalósuljon, annál is inkább, mert Miskolc, az Északmagyarországi Idegenforgalmi Szövetséggel kar­öltve, meg aksrja változtatni ezt az elgondolást. Miskolc magának akarja meg­szerezni ezt az idegenforgalmi szempontból beláthatatlan fon­tosságú autóbuszjáratot. Mióta a budi pest—miskolci vasútvonalat megépítették, a sá­ros, jelentéktelen kis Miskolcből »metropolis« lett, gyárkéményei vannak, élénk kereskedelme van s a szerencsétlen trianoni béke őta egész Felsőm agyarország gócpontja. Nagyon enyhén nevezve is sze­rénytelenség, hogy most minden dédelgetós tetejébe még ezt az alkalmat is magáévá akarja szédíteni nagyon is átlátszó érveléssel. Egernek résen kell lennie. Veszélyben forog a Korona ren­tabilitása, amelyet az idegen- forgalomra, elsősorban a Lilla­füred felé orientálődő idegenekre építettek. Ki fog a Bükkbe, Lil­lafüredre igyekező idegenek kö­zül Egerben megszállni, ha nem tud tovább utazni innen, csak a füzesabonyi vicinálison át ? Miskolcon azt hozzák fel ér­vül az ott átvezetendő putóbusz­út mellett, hogy az idegen náluk «parkokat és gyár kémény eket, meg forgalmat fog látni.* Arra, úgylátizik, nem gondoltak, hogy az a berlini, vagy bécsi idegen sokkal nagyobb gyárkéményeket láthat ottaon és legalább olyan parkokat, mint Miskolcon. Nem is beszélve a forgalomról. Nálunk talán több jog­gal hivatkozhatnánk művészi emlékeinkre, — a középeurópai barokképítészet legszebb reme­keire, a maga nemében egyedül­álló várra stb. amelyek mind ékesen szőlő érvek Eger mellett az autőbuszút átvezetésére. Mi értelme volt az egész lilla­füredi út megépítésének, ha nem fogják felhasználni? Ezzel a sze­rénytelenséggel szemben résen kell állnia a város vezetőségének és mindent megtenni az eredeti elgondolás keresztülvitelére. A győri Idegenforgalmi Hivatal kiküldöttje Egerben Eger, december 13. A győri idegenforgalom meg­szervezése és fejlesztése céljából Glück Mihály iparkamarai tiszt­viselő a győri Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából Egerbe érkezett az egri idegenforgalom tanulmányozására. Ma délelőtt meglátogatta Trak Géza polgár- mestert és Bárány Géza igazgatót s beható tanácskozásokat folytatott velük az egri tapasztalatok felett.

Next

/
Thumbnails
Contents