Eger - napilap, 1930/2

1930-12-13 / 283. szám

«HA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLXTXE AX NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.-KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 283 nzám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 december 13. A Blikkben zajlott le az első magyar sí-vándorgyülós Budapest összes laká­sait néhány mammut- centr áléval akarja fűt- tetni a kereskedelmi miniszter. Budapest, december 12. Búd János kereskedelmi mi­niszter utasította illetékes hiva­talát, hogy a tüzelőanyagok ész- szerű megtakarítása céljából ké­szítsenek egy tervezetet, amely megmutatná, miként lehetne né­hány hatalmas fűtőcentrdlé lé­tesítése útján egész városrésze­ket ellátni meleggel. Mikulás-est az árvaházban. Eger, december 12. A Hevesmegyei ésEgervidéki Jótékony Nőegylet, amely évről- évre több árvának nyújt meleg otthont és a veszésnek indult, hullott emberbimbőt menti, De- véli a társadalom jő polgáraivá, kedves Mikulás-estélyt rendezett az elmúlt este. Az árveház dísztermében, íz­léses színpadon játszott műsor számai sok érdeklődét vonzottak az előadásra. A műsort az énekkar »Hiszek­egy >-e nyitotta meg, amely után Sós József tanítójelölt gondosan megszerkesztett, szép stilusű elő­adásban ismertette az intézet megalakulásának körülményeit és történetét. Földes Imre: «Szervusz fele­barátom* című megható szín­darabját gyermeki közvetlenség­gel adta elő ezután három kis árva. Schleicher Lajos érzéstől fűtött szavalata és az ezt követő szép énekkari szám után ifj. Gaal Mózes: «Az igazi Mikulás* című színdarabja következett sok derültséget kiváltó játékkal. Hadobás Miklós érzéssel sza­valta el Tordai Á.: »Jézuska farag« című alkalmi versét. Az énekkar magyar nőtái után egy bohókás, tréfás színjátékkal arat­tak nagy tetszést a bájos apró szereplők. Farkas Pál szavalata után a »Törpék karácsonya« cí­mű kis karácsonyi színdarabbal végződött a jólsikerült Mikulás­est, amelynek megrendezése és fáradságos betanítása Sümeghy Árpádné érdeme. Eger, december 12. A Magyar Turista Egyesület •I-vándorgyűlését tartotta meg a bánkuti menedékházban. A vándorgyűlésen nyolcvan fővárosi és vidéki síelő találko­zott, ahol a sísport fejlesztéséről igen fontos megbeszéléseket foly­tattak. Ä körülbelül 5 cm. hóban a síelők tudásukat is bemutat­hatták. A vándorgyűlés külső aktusairól és a síelőkről a Magyar FilmHiradó felvétele­ket készített, amit a közeli napokban a mis­kolci mozikban bemutatnak. A fővárosi síelők egy része már szombaton, nsgyrésze azon­ban vasárnap délelőtt a vidéki és a helyi síelőkkel érkezett Bán­kúira. A vándorgyűlést társas- ebéd előzte meg, majd fél kettő órakor a sízászlőkat húzták fel a zászlőrudra. A Himnusz után a menedékház éttermében megtartották Magyarország első sívándorgyűlését. Dr. Zsembery Gyula a MTE üv. alelnöke megnyitotta a vándor- gyűlést és üdvözölte a megje­lenteket, majd a turistaság és a síelés egymáshoz valő viszonyá­ról tartott nagyhatású előadást. Karay Aurél, a diósgyőri osz­tály elnöke üdvözölte a Sí Szö­vetség, az anyaegyesület és a vidéki osztályok képviselőit és a vidéki síelés fellendítésére a diós­győri osztály nevében egy slvándordijat ajánlott fel, melyért a MTE vidéki osztályai­nak ötös csapatai fognak küz­deni. A vándordíj ^Bánkuti ván­dordíj* nevet kapja és a ver­seny színhelye Bánkút környé­ke. Az első versenyt iirást feb­ruár hőra ajánlotta. Ezután a vidéki líszakosztályok: Eger, Debrecen, Gyöngyös és az asz­taltársaságok : Pénteki, Sasok, Fecskék, Cserkészek kiküldöttei üdvözölték a vándorgyűlést és örömüknek adtak kifejezést, hogy várakozáson felül sikerült az ér­deklődést felkelteni a síelőkben. Vitéz Szabó Zoltán a Sí Szö­vetség, dr. Peitler Gyula az anyaegyesület nevében szólalt fel, mely után ifj. Stahl Béla a sí»port múltjáról, vitéz Szabó Zoltán a sísport jövőjéről és Torma Lijos a sítechniisáröl tar­tott érdekes előadást. Ezután sok indítvány hangzott el, me­lyek közül a meteorológiai állomás felállí­tása a Bánkuton, tolefon felsze­relése, hőjelentés, megszállott területekre rendezendő sítúrák, a jövő .évi sivándorgyűlés szín­helye, cserkészek ős diákok olcsó hálődíja, a MTE síelőinek egy­forma öltözéke, a kékesi síiánc januári felavatása, sí versenyek rendezése voltak a fontosabbak. A vándorgyűlés a MTE azon tagjait, akik a sísport fejlesztése körűi érdemeket szereztek, dísz- tagosnak és tiszteletbeli tagok­nak választotta. Ezek ezüst és bronz plakettet kaptak. J övedelemharáesolás — köznyomorból. Aki látja az olasz nép bizal­mát és lelkesedését Mussolini iránt, az csodálkozva kérdezi: «Honnan támadt ez a mérhetet­len bizalom a diktátor személye irányában ?« Mussolini maga ad­ta meg a feleletet egyik parla­menti beszédében, amikor azt mondta: »Lehetnek barátaim,és vannak ellenségeim, de van egy erényem is, melyet soha senki kétségbe nem vonhatott: A hit­vány pénz végtelen megvetése...! Volt idő, amikor hét minisz­tériumot egymaga vezetett, de csak miniszterelnöki fizetését vet­te fel, abból is visszaadta azt, ami hőnap végén feleslegessé vált számára. A társadalom nagy birtokot ajánlott neki: nem fo­gadta el! Végrendeletekben mil­liókat próbáltak reá hagyomá­nyozni : visszautasította ! Nem kell neki a pénz és üldözi azo­kat, kik ezt nem korrekt módon akarják megszerezni. Leghíre­sebb pénzügyminiszterét egyik népről a másikra lemondatta, mert tudomására jutott, hogy az egy olyan palotát akar megven­ni, melynek értéke túlhaladja a pénzügyminiszter vagyoni ere­jét. Népe vakon hiszi nemcsak azt, hogy neki magának nem kell se pénz, se jövedelem, de tudja, hogy nem tűri másoknál sem az igaztalan jövedelmeket. El kellett mondani mindeze­ket, hegy megértsük egy nem­zet lelkületének összetevőit és meglássuk a magunk bajait könnycseppjeink tükrében. Ná­lunk: Ennek a vezérigazgató­nak 250 ezer pengő az évi fize­tése, ugyanakkor 240 ezer pen­gős szubvenciót kérelmezett az államtól, mert — különben el- pusztúl a vállalkozása ! Egy ál­lami monopóliumból élő társa­ság elnökét megtámadták, mert 110 ezer pengős fizetést hűz. Haragosan cáfolt és bebizonyí­totta, hogy amit állítanak: alá­való hazugság: — Neki csak 92 ezer pengő az évi jövedelme...! Vannak óriási nyugdíju emberek, kik Bécsben élnek, de Magyar- országon nagy jövedelmű tra­fikjuk van. A sokszoros jöve­delmek divattá lettek Magyar- országon és a közszájon forgó Miért nem veszünk példát a németektől? Magyarországon az idegen­forgalom propagálása érdekében állandóan ankéteznek, gyűlésez- nek, tárgyalnak és jegyzőköny­veznek, de legtöbbször bankéi- teznek és még mindig a tervek­nél tartanak. Mit csinál ezzel szemben Németország. A német birodalmi vasút igazgatósága seját rezsijében hatvan darab különböző természeti filmet ké­szíttetett propaganda célra, me­lyet teljesen ingyen bocsájtanak a belföldi és külföldi mozgókép­színházak rendelkezésére. Ezek a most elkészült prepa­gandafilmek Németország termé­szeti szépségeit mutatját be mindegyik külön-külön egy-egy önálló filmriport keretében. Úgy értesültünk, hogy ezeknek a fil­meknek a bemutatását a né­met diplomáciai kar útján köz­vetítették külföldre és már is megvan az eredményük, mert a különböző utazási irodák most külön németországi turista jegyfüzetet adnak ki, melyek ol­csók és úgy vannak összeállítva, hogy lehetőség szerint rövid idő alatt mindent meglásson az oda­utazó idegen.

Next

/
Thumbnails
Contents