Eger - napilap, 1930/2

1930-12-05 / 277. szám

AB A 10 FILLÉR aOUBCD® ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 277. szám Pentek ♦ Eger, 1930 december 5 Az úf tűzoltóparancsnok szabályozta a városi tűzoltóság szolgálatát A Revíziós Liga felhívása Eger közönségéhez. Eger, december 4. A Magyar Revíziós Liga tag­gyűjtő mozgalmának, a Revíziói- pengő akciónak szervezőiével és a Liga helyi képviseletével fejér Mihály igazgatőlatítót bízta meg, aki átérezte hazafiúi kötelessé­gének ezt a feladatát éa elvál­lalta a helyi képviseletet, hogy ■egítségére lehessen a Ligának eme magaiztos munkájában. A Liga ez utón is kéri Eger várói társadalmát, hogy Fejér Mihály igazgatót munkájában támogatta i a tagok sorában a Reviziói- pengő megváltásával mentői na­gyobb számban réaztvegyen. Legyen mindenki áthatva at­tól a gondolattól, hogy Nagy- magyarorizág újraépítő munká­jában részt kíván venni ■ szent meggyőződése legyen ez, hogy az igaziág fegyvere felül kell hogy múljon minden modern harci eszközt ■ a mostani harc­ban csak ez a fegyver vezethez győzelemhez. Nem lesz létszámcsök­kentés a vidéki városok tisztviselői karában. A Magyar Városok Országos Kongresszusának Állandó Bizott­sága tegnap este Budapesten gyűlést tartott, amelyen a taka­rékossági törvényjavaslat ismer­tetése kapcsán az állandó bizott­ság elhatározta, hogy felkéri a kormányt, hogy a tisztviselői létszám leszállítá­sára vonatkozó rész a városokat illetőleg hagyassák ki a javas­latból, mert a városok már most is a kelleténél kisebb tisztviselői létszámmal dolgoznak. A gyűlés másik fontos hatá­rozata volt, hogy a városok na­gyobb politikai súlyának elérhe­tése végett az elnökség összehívja a városok összes országgyűlési képviselőit, akiket felkérnek, hogy a városok érdekeinek hathatósabb támoga­tása végett a képviselői agrár­blokkhoz hasonlóan, alakítsák meg a városi országgyűlési kép­viselők parlamenti csoportját. Ugyanilyen célból felkérik a városok felsőházi tagjait is. A polgármester már jóvá Eger, december 4. Ruzsin Ferenc tűzoltóparancs­nok, állásának elfoglalása után összeállította azokat a szabály­zatokat, amelyek a tűzoltói szolgálatra és a laktanyarendre vonatkoznak. Ezek a szabályzatok kipró­bált intézkedéseket tartalmaznak, mert a parancsok olyan váro­sok tapasztalatai alapján állí­totta össze azokat, amelyekben a hívatásos városi tűzoltóság már régebbi idő óta működik, így megalkotta a szolgálati sza­bályzatot, rendelkezéseket tett a laktanya, a szobák, a garázs, szertár, istálló rendjére vonat­kozólag és színház-őrszolgálati külön utasítást készített. A szolgálati szabályzat a tűz­oltó magatartását szabályozza szolgálat közben és szolgálaton kívül, a laktanyarend megálla­pítja a laktanya kapuinak nyi­tási ét zárási idejét, a látogatá­sok idejét, megtiltja a laktanyá­ban a szeszes italok fogyasztá­sát és a szerencsejátékot, a szoba­rend a szobaparancsnok felada­tait körvonalazza és az alvás idejét este 9 órától reggel 6 órá­ig állapítja meg, a garázsrend | Körülbelül egy hőnappal ez­előtt óriási feltűnést keltett Hat­vanban és az egész vármegye tanítőtársadalsna körében az a hír, hogy Drávetzky Zoltán nyu­galmazott hatvani iskolaigazgatót a rendőrség betöréses lopás gyanúja miatt letartóztatta. A meglepetést, eltekintve a tet­tes személyétől, fokozta még az is, hogy az igazgató jómódú em­ber, akinek telke, háza van. A rendőri vizsgálat szerint az igazgató a nála lakó Balázsy Árpád kir. kamarás, ny. főispán íróasztalát feltörte, kivette on­nét a pénzszekrény kulcsát és megdózsmália a pénzt és az ékszereket. is hagyta a szabályzatot. a garázimester kötelességeit és a motoros tűzoltőszerek üzem- képességét biztosító tennivalókat írja elő. A szertárrend fontos megállapítása, hogy a felszere­lések kikölcsönzését indokolt esetben, amikor a készenléti ál- lapot megengedi, a tűzoltópa­rancsnok meghallgatásával a pol­gármester engedélyezi, a minden­tor megállapított díjak mellett és ővadék letétele ellenében. Az istállórend a koeais tennivalóit áll pítja meg, a színházőrség és egyéb nyilvános előadásoknál tartandó tűzoltói szolgálatra vo­natkozó szabályok minden rész­letre kiterjedőleg megállapítják a tüzoltőtiszt és az őrség ellen­őrző szolgálatát. A parancsnok a napirend ke­retében jelantékeny időt szánt azoknak az elméleti ismeretek­nek tanítására, amelyeknek tu­dása minden tűzoltónak köte­lessége. A szabályzatokat Ruzsin Fe­renc a polgármester elé terjesz­tette, aki azokat már jóvá is hagyta és szigorú alkalmazkodás végett visszaadta a parancsnoknak. A házkutatás során Drávetzky Zoltán ágyában meg is találták a hiányzó értéktárgyakat. Az iskolaigazgató az eléje tárt bizonyítékok láttára megtört és bevallotta tettét, a vizsgálat so­rán azonban oly zavartan vi­selkedett, hogy az egri ügyészség szükségesnek tartotta elmeállapotát megvizs­gáltatni. A szerencsétlen emberen a cellá­jában valóba kitört az elmeza­var, ügy hogy sürgősen az irgalmasok tébolydájába kellett szállítani. A különös lo­pási eset elkövetését ez a tra­gikus befejezés teljesen megma­gyarázza. Mezőgazdasági munkaidő. Békésváriuegye törvényható­ságának átirata folytán az or­szág minden törvényhatósága előtt, így Heves vármegye köz- igazgatási bizottsága előtt is tár­gyalás alá került a mezőgazda­sági munkaidő problémája is, — illetőleg az, hogy a mezőgaz­daságban is rendeltessék el a nyolc órai munkaidő. Ez a kérdés az utóbbi időben már többizben foglalkoztatta ez illetékeseket és így nem lesz ér­dektelen, ha behatóbban ismer­tetjük. Meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági munkás­kérdés problémájának legnehe­zebb része a munkaidő kérdése; miután a mezőgazdasági munka organikus munka, míg az ipari munka anorganikus, ami már maga is eléggé kidomborítja azt, hogy az iparban sokkal köny- nyebb a munkaidőt fixirozni, mint a mezőgazdaságban. A me­zőgazdasági munka a természeti tényezőktől függ ős ezért a mun­kaidőt nemcsak évszakonként, hanem az évszakok keretén be­lül is különböző természeti mo­tívumok befolyásolják. Sajnos, nincsenek hazai ada­taink a mezőgazdasági munka időtartamára, ezért a svéd nép­jóléti minisztérium vonatkozó statisztikájából vonhatunk le a hazai viszonyok figyelembevéte­lével bizonyos következtetéseket. Esen adatok szerint a nyári munkaidő 1911-ben 12.7 őrá, a tiszta munkaidő pedig nyáron 10.5 őrá, míg 1925-ben e két szám alakulása 11.9, illetve 9.8 őrá volt. Ezzel szemben a téli munkaidőt 7.8 órában lehet megállapítani. Tehát a téli mun­kaidő még a kívánt nyolc órai munkaidőnek is alatta marad. A mezőgazdasági munkák ter­mészetéből kifolyólag sok eset­ben nemcsak a munkaadók, ha­nem a munkást is súlyos vesz­teség érheti a munkaidő csökken­tésével és biztosan mondhatjuk, hogy nincsen mezőgazdasági munkás, aki a nyári időszakban a munkaidő rövidítését kívána­tosnak tartaná. Természetesen nem sorolhatjuk ide a napszá­mosokat és az olyan mezőgaz­dasági munkásokat, akiknek a Elmegyógyintézetbe szállították a megtévedt hatvani iskolaigazgatót

Next

/
Thumbnails
Contents