Eger - napilap, 1930/2
1930-11-29 / 272. szám
2 EGEK 1930. november 29, Mulassunk-e vagy ne mulassunk? — Hozzászólás a meg nem rendezett bálok kérdéséhez. — mai államforma megdől. Él ez adja meg a magyarázatát, miért olyan szívós életű a szovjet. Mert milliók fegyverére van felépítve éa ez a tömeg nem törődik testvérei sanyarú helyzetével. Ciak a maga sorsával, az pedig fényesnek mondható. Közben ezután a népbiztoiok tovább fertőzik a világ népeit. Aknákat helyeznek el mindenfelé és egyszerre csak lángba borul minden ország. Egyelőre munkanélküliség ez a robbanó akna, de lehet más neve is. És Európa népei későn fognak ráeszmélni, hogy bűnt követtek el, mikor az orosz mételyt ki nem irtották. Nem kötelező a tíz filléres orvosi receptbélgeg. A napokban fővárosi tudósítás alapján hírt adtunk arról, hogy a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint minden gyógyszertárban az orvosok nyugdíjintézete javára az először beadott receptekre tíz filléres alkalmi bélyeget kell ragasztani s a bélyeg árát a recept árához számítja a gyógyszerész. A rendelet nagy feltűnést keltett országszerte, mert semmiféle előzetes jelentés nem érkezett az uj receptadő rendszeresítésé- röl. A belügyminisztérium megkeresésre most megcáfolja a rendelet kiadását, illetve azt oda- módosítja, hogy nem rendeletet hanem engedélyt adott ki a re- captbélyegek felragasztására. Az Orvosszövetség ugyanis gyűjtési engedélyt kapott, olyan formában, hogy a gyógyszerészek a receptet benyújtók engedélyével ráragaszthatnak a receptre egy-egy tízfilléres bélyeget. Ez a tízfilléres adomány azonban semmi esetre sem kötelező, hanem csak önkéntes felajánlás azok részéről, akik maguk kérik a receptbélyeg felragasztását.-- # I dőjárás. Budapest, november 28. A Meteorologiai Intézet jelenti ma dőli 12 órakor: Hazánkban a hőmérséklet, különösen a délnyugati részeken, szokatlanul magas. Kaposvárott 19, Keszthelyen 18 tokot mértek tegnap. Budapesten ma délben 8° C. a hőmérséklet. Prognózis: az időjárásban lényeges változás nem várható. * Eger, november 28. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 4-10.3 G. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 4~1‘6 C. fok. Ma reggel 7 órakor 4"1'8 0- fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra ős tengerszínre redukálva 765*3 mm. Szélcsend uralkodott. Eger, november 28. Rendezzünk vagy ne rendezzünk az idén nyilvános mulatságokat? Ez az a kérdés, amelyről egy idő óta túlsókat vitatkoznak pro és kontra a magyar glóbuszon. A magyar glóbuszt azért kell hangsúlyoznunk, mert a hatalmas Németország Hinden- burg óhajára az idei szomorú télen nem rendez bált és nyilvános mulatságot. Csak nálunk sikerült a pesti sajtó szofista logikájával a «hol a nagyobb haszon ?« elvével megfúrni azt a nagyon is időszerű elgondolást, hogy amikor ínség- akciókat rendeznek, a nyomorúság okozta kétségbeesés egyre nő, akkor ne hívják ki selyemruhás, pezsgőn, fényes tánevi- galmakkal széles társadalmi rétegek elkeseredett kritikáját. A magyar társadalom sajnos már annyira hozzáfüzette magát ismét eunek a pesti áldemokrata és álhazafias közvélemőnyegyen- getőnek a hadi kociijához, hogy igen széles körökben semmilyen hazafias és szociális szellemű gondolat nem tud ma már töretlenül és teljes tisztaságában érvényesülni. Ez a sajnálatos tény figyelhető meg annak a levélnek a gondolatmenetében is, amit lapunk szerkesztősége tegnap vett kézhez dr. Ébner Béla egri orvostól, aki — megvagyunk róla győződve — teljes jóhiszeműséggel ismétli meg azokat az érveket, amiket pásti szociológusok már sorban felvonultattak különféle hozzászólásokban s amiket pl. az egri jogászifjúság egészséges ösztöne az október 29.-i emlékezetes közgyűlésén pozdorjává tört. Az audiatur et altera pars elvénél fogva alább közöljük dr. Ébner_Béla levelét s egyúttal megragadjuk az alkalmat kritikai megjegyzéseink megtételére. »Tisztelt Szerkesztőség! Sokat emlegetjük mostanában az ínség- akciót s ezzel kapcsolatban véleményem szerint nagyon sok hibás elvet követünk. Elseje ezeknek az, mikor a költekezés ellen harcolunk. Második igen hibás elv, mikor a nyilvános mulatságokat szüntetjük be. A normális költekezés épp úgy, mint a mulatságok igen sok ember kezébe juttatnak pénzt, amely pénz aztán elindul vásárló útjára, s rövid idő alatt sok kézen megfordulván, sok ember kezébe ad kenyeret. Ha azonban a »spórolás« szép és nemes erényét követjük, ebből senkinek haszna nem lesz, de nagy mértékben növeljük vele a munkanélküliek számát. Csodálkoztam azért például azon, mikor a múltkor egy hölgy ismerősünk névnapjára sok virágot kapott, valaki azt mondta: okosabb lett volna a pénzt ősz- szegyüjteni és az inségakcióra adni. Ezt teljesen téves elgondolásnak tartom, mert ha nem vesz senki sem virágot, akkor ezzel azt érjük el, hogy a keriéiz kénytelen a segédeinek felmondani, s ezzel csak növeljük a munkanélküliek, egyúttal a segélyre szorultak számát. Szerintem épp így vagyunk a mulatságok, bálok elmaradásával is. A bálok elmaradása igen sok iparágat sújt érzékenyen. Csak nagyjában sorolok fel néhányat azok közöl, kik a bál elmaradását nagyon megérzik: szabó, varrónő, kertész, vendéglős, cukrász, zenész, fodrász, borbély, cipész, bortermelő, .kereskedő, stb. stb. Azt hiszem ez a veszteség a közgazdasági életben sokkal nagyobb kárt okoz, mint amennyi hasznot bajt az az összeg, melyet a két illetve öt pengős bálijegy megváltása utján tud majd a rendezőség a? inség-aaciő céljaira felajánlani. Nem szándékom ezzel a báloknak propagandát csinálni, merl^engem nem érint közelebbről a bál megtartása vagy elmaradása, soraimmal csak az érem másik oldalát is igyekeztem megvilágítani, hogy gondoljuk meg, mielőtt a takarékosságot a végletekig visszük, nem okozunk-e ezzel sokkal nagyobb gazdasági kárt ? A fent elmondottak alapján az a meggyőződésem, hogy mindenki éljen úgy, ahogy az erszényéből telik. Közben azonban ne feledkezzék meg arról, hogy ő maga minden munkanélkülinek keresetet nyújtani nem tud, s minden kiadott száz fillér után egyet szánjon rá a munkanélküliek segélyezésére. Tisztelettel: Dr. Ébner Béla.« A főorvos űr leveléhez annyi a hozzátennivalőnk, hogy az érem másik oldala tényleg az, hogy a mulatságok elmaradása sok foglalkozást érint érzékenyen. Ezzel az okoskodással azonban olcsó állami hitelt kellene nyújtani a bálozó közönségnek, hogy alkalmuk legyen költeni más foglalkozási ágak felvirágoztatására. A hangsúly azonban ezen a kérdésen van: szabad é és illik-e nemzeti létünknek eddig talán soha nem létezett válságos idejében a bálok és nyilvános mulatságok léha világához ugyanazzal a vak szívóssággal ragaszkodni, mint a gondtalanabb időkben ? Szabad ma, amikor elsőrendű szükségletre alig telik, épen a bálozás divatjával megvert magyar középosztálynak, harmad, negyed, sőt tizedrangű szükségletekre költekezni ? Nem bünös-e ez a »költekezés«? Az embereknek a lehetőséget a költekezésre megadni, tehát a vásárlóképes- séget növelni nagyon fontos nemzetgazdasági érdek, de ez áll a több tejre, húsra, vajra, kenyérre, áll a ruhára, áll a fontos kulturszükségleti cikkekre, de nem áll 300 pengős adósságra vett báliruhákra, amiket rejtelmes okok folytán csak egyszer szabad a nyilvánosság előtt meg- libegtetni, nem áll a bálicipőkre, amelyek egyszeri használat után hasznavehetetlenek, s amelyek külföldi áruk lévén, az ország külkereskedelmi mérlegét rontják ctb. stb. Ebből a költekezésből adósságtól ideges és gondokkal küzdő családapák nem kérnek ! Miután a levélíró úr őppan az egri jogászifjúság Jelképes Ka- talin-estjőre célzott a két illetve öt pengős báli jegy megváltásával elérendő cél bírálatával, — örömmel közölhetjük már ez alkalommal is, hogy az egri jogász Katal in-esték állandó közönsége a legnagyobb megértéssel és nyíltan hangoztatott dicsérettel áll az ifjúság mozgalma mögé s az eddigi jegy- megváltások összege máris fényes erkölcsi ós anyagi sikert jelent. Mindenesetre tény az, hogy ha a néhány nap múlva esedékes december elsején azok is megváltják jegyüket, akik ezt ed- digelé nem tették meg, úgy az egri nyomorenyhítő akcióra, mint az Egri Szent Imre Kollégium építési alapjára oly tisztességes summa jut, amennyi a bál tényleges megtartása esetén egyáltalában nem jutott volna. Mert az viszont megint egri specialitás, hogy egy bálon mindenki keres, csak az nem, aki valaminő magasabb jótékony cél végett rendezi. Engedjék meg már végre ez egyszer, hogy a jogászok Katalin- estjén a nyomorgók megsegítésének a gondolata s az egyik legfontosabb egri közcél: a Szent Imre Kollégium terve keressen! (Szerk.)
