Eger - napilap, 1930/2

1930-11-28 / 271. szám

A HÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGERLYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGERLYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLI. évfolyam 271, szám ♦ Péntek ♦ . Eger, 1930 november 28. Három kerület népszámláló biztosait oktatta ki ma délelőtt a Városházán dr. Kováts Alajos államtitkár Több mint kétszáz biztos vett részt az értekezleten. A Gárdonyi Társaság naggggűlése. A Gárdonyi Társaság decem bér 7-én (vasárnap) délután 1 tél 6 órakor a ciszterci gimná­zium tornatermében nagygyűlést tart, amelynek műsora: 1. Kürti Menyhért: Elnöki megnyitó. 2. Bárányné Szétsényi Márta: Hű szív, hű barát. (Novella ) 3. Tordai Ányos: Gárdonyi útja 82 egri vár földjébe. 4. Herezeg Ferenc : Két novella. 5. Búzásné Vrataric» Klára: Részletek Herczeg Ferenc mű­veiből. A tiszteleti és rendes tagok ugyancsak 7.-én délután 5 órakor a gimnázium igazgatói irodájá­ban közgyűlést tartanak. Felemelték az OTI kézbesítési díjait. A kereskedelmi miniszter no­vember 15-tól a posta-, távíró- és távbeszélő-díjszabás egyes tételeit is megváltoztatta. Mivel a rendelet a közönséges és térti- vevényes ajánlottlevél kézbesí­tési díját is felemelte, az 011 vezérigazgatója a kővetkezőket rendelte el: — 1930. november 15 töl az intézet kerületi pénz­tárai (kirendeltségei) a fizetési meghagyásoknak (határozatok­nak) posta űtján történő kézbe­sítése esetén a tértivevényes ajánlottlevél postai kézbesítési díjának megfelelő összegeket, vagyis a székhelyen foganatosí­tandó kézbesítésért az eddigi 53 fillér helyett 80 fillért, a vidéken foganatosítandó kézbesítésért pe­dig az eddigi 76 fillér helyett 1 P 20 fillért számítsanak fel. Elrendelte továbbá, hogy ha a kézbesítést az intézet közege foganatosítja és a munkaadó a megelőző kirovási időszakra 2 pengőn aluli összeggel tartozik, vagy ha a kézbesítést a posta foganatosítja, de a fizetési meg­hagyással kirőtt járulék 2 pen­gőn aluli összeg, méltányosság­ból csak az egyszerű postai kézbesítési díjat, azaz a helybeli kézbesítéseknél 10 fillért, vidéki kézbesítéseknél 20 fillért kell a munkaadó terhére felszámítani. Eger, november 27. A népszámlálástól már csak egy hónap választ el bennün­ket. A hatalmas munka előkészí­tését már mindenütt befejezték, a szükséges nyomtatványokat szétküldte a Központi Statiszti­kai Hivatal s a számlálást lebo­nyolító helyi szervezetek meg­alakultak. Eger város polgármestere a napokban kinevezte a népszámláló bizto sokat, ugyancsak megtörtént a bizto­sok kinevezése a vávmegye min­den járásában és községében. Mielőtt azonban a népszám- lálók megkezdenék a munkát, szükségessé vált, hogy a teen­dőkre vonatkozólag szakszerű felvilágosítást kapjanak. Az ál­lam annyira nagyfontossságú- nak tartja a népszámlálást és a vele kapcsolatos kérdéseket, hogy az írásbeli tájékoztátáson kívül a szóbeli kioktatást is bevezette. Ma délelőtt Eger város, az egri és pétervásárai járás szám­lálóbiztosai összegyűltek a vá­rosháza nagytermében, ahol dr. Kováts Alajos helyettes államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, tartott előadást a népizámlálásről. Az értekezleten több mint kétszáz biztos vett részt a három kerületből. A többi kerület biztosainak kioktatása is megtörténik a kö­zeljövőben. A régi bajtársak A magyar miniszterelnök hét­főn este búcsút vett a német fő­várostól, ahol olyan szívesen fo­gadták a magyar nemzet repre­zentánsait. Nem tudjuk, a ber­lini látogatásnak a régi emlékek felelevenítésén kívül, mi lesz a konkrét eredménye, de sejtjük, hogy az az önző gazdasági el­zárkózás, amely az egykori szö­vetséges részéről már évek őta megnyilvánult, nemsokára meg­szűnik, s olyan egészséges ke­reskedelmi rendszer fog a két nép között kiépülni, amelyet el­sősorban a magyar nemzet ér­demel meg a német birodalom­tól — a háborúban szerzett jo­gok alapján. Nem akarjuk azt a sokszor hangoztatott igazságot újból el­ismételni, hogy a történelmi Ma­gyarország a német nagyhatalmi törekvések áldozata, hogy a há­borúba csak a szövetségi hű­ség, s az adott szó kötelező ereje vitt bennünket és hogy 4 és fél esztendő alatt patakokban öm­lött a magyar vér a világ min­den frontján. Azonban nem egyszer tettük fel önmagunknak a kérdést: miért mégis ez a barátságtalan, sőt rosszindulatú magatartás? Nekünk nincsenek érdekellen­téteink Németországgal. Sőt! Vállvetve kellene a páriskör- nyéki bésék szétporlasztásán fá­radoznunk. Föltesszük, hogy a német nép nagy többsége nem osztja a volt német kormányoknak rólunk táp­lált véleményét. Föltesszük, hogy a német hivatalos hatalom ma­gatartása csak azért volt irá­nyunkban rideg, mert a szociál­demokrata parlamenti többség nem akart hallani egy keresz­tény szellemben megujhodott Magyarországról. Ma már más a helyzet. Berlin­ben ilyenformán megváltozott véleménnyel állunk szemben. Csak egy kérésünk van a régi bajtársakhoz. Kérve kérjük őket: hagyjanak fel azzal a pángermán propagan­dával, amelyet ellenünk úgy bent az országban, mint a megszál­lott területen folytatnak. Ha ez megtörténik, nem egy lépéssel, hanem egy mérfölddel jutunk közelebb a Páris kör­nyéki békék megsemmisítéséhez. Ami nekünk is, nekik is uj éle­tet jelent. Felemelik a jégkárbiztositási dijakat Előreláthatólag a díjak 25 százalékos emelését . viszik keresztül. Eger, november 27. A jégbiztositási egyezménybe tartozó vállalatok között, mint értesülünk, komoly tárgyalások folynak a jégbiztositási díjak felemeléséről. A biztosítók nyomős okokat hoznak fel a díjak revíziójára. Ezek között első helyen áll az az érv, hogy dacára az utóbbi évek aránylag elég kedvező jég­üzletének, a biztosítótársaságok nem tud­tak megfelelő tartalékot gyűj­teni, hogy esetleges rosszabb eszten­dőkkel szemben eléggé felvér­tezve állbaasanak meg. A jég­biztosítási átlagdíjak igen ala­csonyak és a békebeli díjak­hoz képest nagy visszaesést mutatnak, mert míg 1913 bán az átlagos díj 2 92 volt, most 2 33 ra szállt le. Ennek alapján korri­gálni kívánják a jégdíjakat. Az emelést 25 százalékosra tervezik. Tekintetbe kell azonban ven­nünk, hogy a másik oldalon, a biztosítottak frontján is van sú­lyos ok, amely az emelés ellen szól és ez az, hogy a jégbiztosí­tási díjak módosítása elsősorban a terményárak hallatlan esése által rossz helyzetbe került gaz­dákat sújtja. Az érdekellentétek elsimítása azonban hir szerint folyamatban van és a biztosítók reményked­nek a terv keresztülvitelében. Egyelőre a tarifabizottságban folynak a tárgyalások, de előre­láthatólag csak egy későbbi idő­pontban kerül majd a sor szám­szerű döntésre.

Next

/
Thumbnails
Contents