Eger - napilap, 1930/2

1930-11-23 / 267. szám

2 E G E R 1930. november 23. ZSEBlAmPflELEÍTLUflGV PHÖDTELEP UASARLfiSfi HíU ÜGVEL- 3EH» HQGM I Dr. Petro Kálmán válasza az Egri Ipartestület jegyző­könyvére Levél a szerkesztőséghez. — m arkAt jonmERTPt PALÁBA ELEmEK TEL3ESJTmÉnVE- uel mim minoEnm-őms fflEG LESZ EI.ÉGEDUE* színház Színházi műsor. Szombaton: Asra. Vasárnap délután: Ördög. Vasárnap este: Charley nénje. A Fösvény. Moliére vígjátékai csorbítatlan frissesiéggel állják az időt, nyil­ván azért, mert a kiváló franciá­nak sikerült az emberi élet örök komikumainak a hordóitciapra- vernie, amikből állandó csorgás- sal folydogál a derű és a jó­kedv. A Fösvény tegnapi előadása is meggyőzött bennünket erről a halhatatlan fiatalságról, amiben nagy része volt a színészek ki­váló munkájának is. Bihary László Harpagonja ér­tékes, színes művészi produkció volt, Szirmai szimpatikus játé­ka, jő képességeiről tett tanúbi­zonyságot, Vághy és Radó bá­jos kis etikett figurák szépségét vitték a darabba, Oroszlán György a vígjátékban is éppúgy megállja helyét, mint a komo­lyabb műfajokban. Bodrogiéi a többiek alakítása is kifogásta­lan, a darab szellemének meg­felelő volt. Az összjáték ragyogó. (por.) * Ma, szombaton este Szép Ernő gyöoyörű mesejátékát: az Azrát adja elő a Művész Színház. — A végtelenül finom és poétikus darab női főszerepét Szentivá• nyiné Salgó Ilona játssza, part­nere Szentiványi Béla lesz. A kalifát Kőmíves Sándor alakítja. Budapesti rádió-műsor. Vasárnap, november 23. 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Egyházi ének az Egyetemi temp­lomból. II: Evangélikus istentisz­telet a Deák téri templomból. 11.45: A dunaföldvári közúti és vasúti Dunahíd mngnyitási ünnepélyének helyszíni közvetítése Dunaföldvár- ról. Utána: Időjelzés, időjárásjelen- tés. Majd: A m.kir. Operaház tag­jaiból alakult zenekar hangverse nye. 2: Gramofonhangverseny. 3.30: A m. kir. földművelésügyi miniszté­rium rádió előadássorozata. Éltető József mezőgazdasági szakiskolai igazgató: »A kisgazdák figyelmé­nek felhívása a gazdasági szak­képzettség megszerzésére.« 4: Rá­dió Szabad Egyetem. Utána: Idő­jelzés, időjárásjelentés. 5.15: Kup­iók és operettrószletek. 6 : Könnyű zene. (Zenekari hangverseny.) 7.20: Sport- és ügetőversenyeredmónyek. 7.40: Vidám est. Utána: Időjelzés, időjárásjelentés. Majd : a Fejes sza­lonzenekar, az Ostende tangó- és jazzband és Toll Árpád cigány­zenekarának hangversenye. Kedves Barátom! Először is könzönetemet fejezem ki azért, hogy voltál szives leközölni az egri Ipartestület elöljáróságának november 20.-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvet, mert ez a jegyzőkönyv magában foglalja az okot is, hogy miért kellett felháborítani Eger város iparos társadalmát. Mivel a segítő akció vármegyei és városi bizottságának bizal­masnak minősíthető tárgyalása így a nyilvánosság elé kíván­kozik, kénytelen vagyok megismételni röviden azt, amit a két bizott­sági ülésen elmondottam. A szegényüggyel ügy elmélet­ben, mint gyakorlatban szívesen foglalkozom a ezek alapján szer­zett tapasztalataimat fejtettem ki általánosságban a két bizottsági ülésen s a szegénység okainak megvilágításánál felhoztam azt, hogy a szegénység és elégedet­lenség egyik okozója az, misze­rint a háború alatt s a korona érték romlása idejében nagy volt a pénzbőség s ez, a pénzzel való könnyelműbb bánásmódra szok­tatott mindenkit s ennek követ­keztében nagyobb igények fej­lődtek ki, amely igényeket most visszaszorítani nagyon nehéz a olyanok is jelentkeznek segé­lyekért, akik vagy nem tudják vagy nem is akarják a pénzbő­ség idejében szerzett igényeiket leépíteni. Természetes ezen fej- tegetéseim közben minden tár­sadalmi osztályt megemlítettem, többek között az iparos és földműves osztályt is. — Azon nézetemnek adtam kifejezést, — hogy ott még nyomorról nem leltet szó, ahol a család tagjai selyem ruhában selyem harisnyában és köröm cipőben járnak s azt kértem a bizottságtól, hogy mivel a segítésre a pénz csak korlátolt mennyiségben állhat rendelkezésre — vegyék ezen körülményeket is figyelembe. Ezek után az afeciő segítési módozataival foglalkoztam, ki­fejtettem, hogy pénzbeli segélyt, úgynevezett munkanélküli se­gélyt, senkinek sem lehet adni. Előadtam továbbá, hogy nem osztom az előttem felszólalt Radil Károly bizottsági tag úr azon véleményét, hogy a segítőakoió- nak legalább 80,000 pengőt kell összehozni, mert ezt közadako­zásból összehozni lehetetlenség s mert véleményein szerint az akció terveinek lebonyolításához 30,000 pengő is elég és ez az összeg is oly nrgy megterhelést ró a társadalomra, amelyet alig fog kibírni. — Javasoltam, hogy ezen 30,000 pengő összegben az egyesek részesedését egy külön bizottság állítsa össze a vagyon, a jövedelem és fizetőképesség figyelembe vételével • ennek alapján forduljon a bizottság Eger város társadalmához, kérje fel, hogy mindenki lehetőleg a bizottság által megállapított ősz- szeget ajánlja fel s négy havi egyenlő részletben fizesse meg. Ezáltal azt akartam elérni, hogy mindenkinek tehetsége mértéké­nek figyelembe vételével alkalma nyíljon adakozni és az adako­zásból lehetőleg senki sem ma­radjon ki. Ezen előterjesztésem után a városi bizottsági ülésen Radil Károly űr felállt és indulatos hangon kikérte magának, hogy az iparos társadalmat ne sértsem meg azzal, hogy ők selyem ru­hában és selyem harisnyában járnak, — s mint az ipartestületi elnök lemondott bizottsági tag­ságáról és indulatosan távozott a bizottsági ülésről, ott maradt azonban Losoncsy Sándor iparos­köri elnök úr, akit a bizottság a szűkebb bizottságba is be­választott. Radil Károly űr távozása után még felszólalt a földműves tár­sadalom egyik jelenlévő képvi­selője s abban a kérdésben, ame­lyet én az igények fslfokoződá- sáról és ezen igényekről való lemondás nehézségeiről elmon­dottam — a bizottság összes tagjainak helyeslése mellett ne­kem igazat adott. Ez történt a bizottsági ülésen és én olyan kijelentést soha sem tettem, amely a leközölt jegyző­könyvben közölve van. Ezek mán nem csodálom, hogy az ipartestületi elnök űr fölhá borodása — aki vagy nem ér­tette meg, amit mondtam vagy nem akarta megérteni — az 6 információja alapján alkalmas volt arra, hogy felháborítsa az ipartestület meiyan tisztelt elöl­járóságát, de meg vagyok arról győződve, hogy a mélyen tisz­telt elöljáróság tagjai, ha ott let­tek volna a kérdéses gyűlésen, nem háborodtak volna fel any- nyíre, mint a mélyen tisztelt el­nökük, mert hiszen Losonozy Sándor iparosköri elnök űr sem tartotta a bizottsági ülésen az iparosságra sérelmesnek kijelen­tésemet, mert különben ő is el­távozott volna, sőt a szűkebb- körű bizottságba további mun­kásságot nem vállalt volna. Meg vagyok arról is győződve, hogy ha az ipartestület s az ipa­rosság és köztem fennforogni látsző ellentétek egyoldalú elbí­rálása előtt eng8m is meghall­gatott volna vagy azokat, akik még az ülésen résztvettek — nem vesz fel elöljárősági ülésén olyan szokatlan tartalmú és erős fogalaaazásű jegyzőkönyvet, mint tette, mert az ipartestület mélyen tisztelt elöljárósága eddig is meggyőződhetett arról, hogy én, amikor reám az iparos társa­dalomnak szüksége volt, mindig minden ellenérték nélkül rendel­kezésére állottam és saját tapasz­talatából tudhatja, hogy min­den társadalmi megmozdulásá­ban bensőséges szeretettel vettem részt. Ezen vitában most sem az ipa­ros társadalommal érzem maga­mat szemben, hanem Radil Ká­roly úrral, akinek talán útjában lehetek és aki az elöljárősági jegyzőkönyvben tiltakoztat a pro­tekció érvényesítése ellen. Ezen protekció kérdésre az a meg­/JcuácfL iójifof! jegyzésem, hogy én azt mond­tam, miszerint a protekciónak a segítésnél nem szabad érvénye­sülni, ha Radil Károly úr ezt a kijelentésemet magára vette, úgy én szívesen kijelentem, hogy ak­kor azt reá is értettem, mart még az ipartestületi elnök űr protekcióját sem lehet ilyen kér­désekben figyelembe venni. Végül a nagyközönség ízlésére bízom annak a megítélését, hogy Radil Károly ur aláírásával meg­jelent jegyzőkönyvben foglalt elöljárősági köszönetnyilvánítás megilleti-e ezek után is Radil Károly urat. Radil Károly urat pedig ezú­ton is biztosítom arról, hogy én nekem nincsenek egyéni aspirá­cióim a közszerepléssel kapcso­latban s kár volt éket verni — remelbetőleg csak átmenetileg — az iparos társadalom és köztem, aki, mint városom egyszerű pol­gára az iparos társadalommal mindig együtt éreztem aminek nem egyszer tanujelét is adtam. Amikor kijelentem, hogy jelen levelemmel bármit is válaszoljon reá, akár az ipartestület igen tisztelt elöljárósága, akár pedig Radil Károly ur, ezt az ügyet a magam részéről lezártnak te­kintem, miért is arra kérlek, mé­lyen tisztelt felelős Szerkesztő Ur kedve* Barátom, légy kegyes ezen levelemnek lapodban helyt adói, mert az egri ipartestület­nek más módon nem válaszol­hatok, mivel a jegyzőkönyvüket, mely reám vonatkozik, valőszi- nüleg elfelejtették nekem is ki- bézbesíteni. Őszinte tisztelettel vagyok Eger, 1930. november 22. szolgálatkész híved: Dr. Petro Kálmán. SZABADALMAKAT megszerez, értékesít minden állam­ban Aron és MOLNÁR Szaba­dalmi Iroda B.-pest, Vili., Rákóci út 15. — Felvilágosítás díjtalan. * A »Nagy Mercedes« és a francia sajtó. A Daimler Benz A. G. megjelenése a párisi auto- mobilkiállitáson igen jelentős fel­tűnést keltett. — A francia saj­tó a legmelegebben irt erről az eseményről. Valóban a világnak ezen legidősebb automobilgyára ma már olyan gépeket szerkeszt, melyek a technika legmagasabb követelményeinek — úgy kvali­tás mint gazdaságosság szempont­jából — legteljesebb mértékben megfelelnek és ugyanakkor a leg- megnyerőbb és legizlésesebb meg­jelenési formát mutatják.

Next

/
Thumbnails
Contents