Eger - napilap, 1930/2
1930-11-21 / 265. szám
ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON« 11.-KIADÓHIVATAL« EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON « 87. - POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- t: SZÁMLA: 54.558. «I XL1. évfolyam 265. szám ❖ Péntek ♦ Pger, 1930 november 21. Mennyi lesz a különadó? Wekerle Sándor pénzügymirisz- tér a takarékossági törvényjavaslattal kapcsolatban új adótervezettel lépett a nyilvánosság elé. A tervezet szerint azok az adózók, akik kereseti adót fizetnek, továbbá, akik a társulati adóról szóló törvény értelmében tantiem adó áld esnek, az államkincstár javára külön adót is kötelesek fizetni. E külöa adó alól mentesek azok a jövedelmek, amelyek betenkint a harminc pengőt, illetőleg havonként a százhúsz pengőt nem haladják meg. A következőkben felsorolja a javaslat azt a táblázatot, amely ezt a különadót szabályozza. Heti 30—35 pengőig 20 fillér adót kell fizetni, heti 50 — 55 pengőig e különadó összege 50 fillér. Heti 75—80 pengő keresetnél 1 pengő a különadó, amelyet természetesen szintén hetenként számítanak. Ha a jövedelem havonként a 120 pengót meghaladja, akkor a következő különadót számítják havonként: 120—140 pengőig —-80 pengő 140—160 « 1*— « 160—180 « 120 180—200 « 1-60 200-220 « 2 — 220—240 « 2 40 « 240—260 * 280 t 260—280 « 320 « 280—300 « 360 « 300—320 « 4 — 320—340 « 4‘40 340—360 « 4 80 360-380 < 5 20 « 380-400 « 5.80 400—420 « 640 « 420—440 « 7 — 440—460 « 760 460—480 € 820 « 480—500 « 8-80 600-640 « 13 — 800-840 » 22— c 960—1000 « 30 — 1200—1240 « 42— « Kétezer pengőnél havi száztíz pengő, háremezer pengőnél havi kétszázhuiz pengő és hatezer pengőnél havi ötszázhatvan pengő az adó. Tízezer pengőnél havi ezer pengő. Tízezer pengőn felül az adó az illetmény tiz százaléka. Ezt a különadót a munkaadó köteles levonni és az államkincstárba befizetni. Az egri tisztviselők fizetésük egy részét ielajánlják az inség- akció céljára Eddig a vármegyei, pénzügyi tisztviselők, a jogakadémia és a siketnéma intézet tanári testületet s a dohánygyári tisztviselők jelentették be felajánlásukat. 4 százaléktól 20 százalékig progresszív kulcs szerint fizetik az önkéntes hozzájárulást. A tisztviselők e nemes gesztusával körülbelül 3—4 ezer pengővel gyarapodik az inségadó anyagi fedezete. Eger, november 20. Hedry Lőrinc dr. főitpán, a törvényhatósági inségakciő megszervezésével kapcsolatban értekezletre hívta össze az egri igaz- ságügyi, önkormányzati és állami hivatalok vezetőit. Az értekezlet beható tárgyalásokat folytatott abban az irányban, hogy a városban székelő hivatalok tisztviselői milyen mértékben vegyék ki részüket az Ínségesek felsegélyezásének nehéz munkájából. A tárgyalások folyamán az a vélemény alakult ki, hogy az egri tisztviselők egyöntetűen foglalnak állást ebben a kérdésben és négy hónapi fizetésük egyrészé- ről lemondanak az insógakció céljára. Az értekezlet konkrét formában is megállapította a felajánlást. A kisebb fizetésű hivatalnokok jövedelmét érintetlenül hagyva, inkább a nagyobb fizetésű tisztviselők vállalták ezt a terhet, zzázalékos kulcs alkalmazásával. A terv szerint a 150 pengőn aluli jövedelmű tisztviselők, anyagi helyzetükre valő tekintettel, mentesülnek a felajánlás alól, ezen a határon felüli havi fizetések 4—20 százalékát ajánlják meg, fizeiési osztályonként progresszívon emelkedő kulcs szerint. A hivatalok vezetői az értekezlet eredményéről értesítettéa tisztviselőiket és jellemző az egri hivatalnokok megértő szivére és szociális lelkületére, hogy a kollegiális megbeszélés befejeztével egymásután csatlakoznak az áldozatos mozgalomhoz. A vármegye főispánjának eddig a vármegyei, pénzügyi, dohánygyári tisztviselők, valamint a jogakadémia és a siketnéma intézet tanári karai jelentették be megajánlásukat a megállapított feltételek szerint. Az egri tisztviselők e nemes gesztusával körülbelül három négyezer pengővel növekedik meg az insógakció anyagi fedezete. Bizonyos, hogy a tisztviselők magatartása, különösen ha tekintetbe vesszük a kereseti adő rövidesen várható felemelését, olyan áldozatkészségről tesz tanúságot, amely kell, hogy elismerést és megbecsülést keltsen az egész társadalomban a sokat szenvedett de törhetetlen közép- osztály iránt. Időjárás. Eger, november 20. A Metsorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap -j-1‘2 0. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig —1 C. fok. Ma reggel 7 órakor —0 2 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7598 mm. Szélcsend uralkodott. Csapadék (hó) alig mérhető. A talaj mentén —42 C. fokot mértek. Prognózis: Az időjárásban lényeges változás nem várható. Legyen konjunktúra. Előkelő vendég járt Budapesten, megérkezett és elutazott Ronald Steal dr., az amerikai konjunktúrakutató intézet egyik vezetője. Mialatt Budapesten járt, nagyon okos dolgokat mondott. Amerikában az »ölven erős ember« összeült, hogy megbeszélje a termelés válságának kérdését és megállapítsa, lehet-e segíteni a gazdasági bajokon. Ez az őt- ven ember körülbelül 10 milliárd dollárt jelent készpénzben, ami még odaát is szokatlan dolog. A jő Európát is érdekelheti, mit határozott ez a 10 milliárd dollár a jövőről, hát még, ha tudjuk, hogy ez egyszer alaposan fején találták a szöget. Tulajdonképpen roppant egyszerű a dolog, csak arról van sző, hogy a fogyasztók vásárló- képességét kell Európában és Amerikában növelni. Mert nem nem igaz az, hogy túltermelés van, hiszen ugyanakkor, amikor Brazíliában hajőrakomány számra öntik a kávét a tengerbe, nagyon sok európai polgárnak még cikóriára sem telik. És az is igaz, hogy Ford sem tudna elég autót gyártani, ha mindenki autőt vehetne, akinek arra szüksége van. Egyedül Magyarországon játszva föl lehet sorolni 200 ezer embert, akiknek nincs autójuk, pedig foglalkozásuk megkívánná. Hát mindez ilyen egyszerű. Yoltaképen nem is hiányzott az egész kérdés megoldásához más, minthogy a dolog nemcsak a fogyasztóknak, hanem a nagytermelőknek is sürgős legyen. Nekünk ez a kedves amerikai vendég egyáltalán nem mondott újságot, mi ezt már régen tudtuk, de úgy voltunk vele, mint a bizonyos ember a kutyával. »Ne féljen, nem harap a mi kutyánk«. Erre a mi emberünk szerényen megkérdezte: >Ea elhiszem kérem, de tudja-e ezt a kutya is? Ilyenformán voltunk mi is ezzel a gazdasági válsággal. Most nagyon jól esik, hogy végre Amerika is tudomásul veszi, hogy ő nem skarja Európával szemben a harapós kutya szerepét játszani. Az egészből pedig van egy tanulság: a gazdasági válság
