Eger - napilap, 1930/2

1930-11-20 / 264. szám

A BÄ 10 FILLÉR

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XLL évfolyam 264. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 november 20.

Az első szervezkedő lépések után rövidesen megindul Egerben a gyűjtés a tél Ínségeseinek leisegélyezésére

Ä nyomor nem a felfokozott igények ki nem elégítettségénél kezdődik.

Kik kapnak segélyt?

30.000 pengőt kell egybeadnia városunk tehetősebb társadalmi osztályainak.

November 20.

Ottó örökös király 18-ik születésnapján, november 20-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor hálaadó istentisztelet lesz a főszékesegyházban.

Hiába iktatta az első nemzetgyűlés külföldi nyomásra a tria nőni békediktátumokig idegen akaratok érvényesülésétől inon tét magyar törvénytárba az 1921: 47. t. o,-et, a magyar tzivek magasra emelt bű-égpiedesztáljáről nem lehet ledönteni. Ot'ő örökös királyunknak immár 18 évet, nemet ifjú tölggyé megerősödött alakját.

N ivembar 20.-án az orizág templomaiban üorepi hálaadások hangja száll az Ég felé, kérve, könyörögve a királyok ét népek Urát, hogy mielőbb teljesedjék a száműzött magyar királyfiban a magyar jövő reményeinek Ígérete. Szívek piros harangjai csendülnek össze holnap egy nagy fohászba: vezesse ki jobb sorsra érdemes nemzetét királyi erényeivel a napfényre, az ezeréves integer magyar becsület országába.

Az ne bántson bennünket, hogy akadnak a cionbaorszóg magyarjai között, akik teli szájjal harsognak Trianon ellene ökölre mennének a békediktálumok ellen, de az 1921: 47. t. c-b örömmel nyugotzuak bele. Pedig a cseheknek, oláhoknak s szerbeknek is ez kell, ök rettegnek a legjobban annak a gandoiaiától, hogy egyszer csak meg fog jelenni, mert meg kell jelennie, a a budai királyi palotában a ma gyár sors betöltője, a magyar bosszú kardja.

Az se bántson bennünket,hogy vannak hiszékeny lelkek, akik készséggel dőlnek be minden rágalomnak, mely örökös királyunk családját, nevelését be akarja feketíteni. Nyugodjunk be mi hívők és hűségesek azok állításába és tanÚBágiételébe, akiknek lelkiismeretük van és személyes tapasztalásuk van az örökös király egyéniségéről. Iakább örüljünk annak a adjunk hálát az Issennek, hogy mostani sorsunk szürkeségében van egy fényesen ctillogő reménysugár, egy királyi erényekkel és tehetségekkel felruházott királyi sarj, aki öntudattal készül elő fenséges hivatására.

Ha a nemzet épp ily komolyan készülne elő a jövő leszámolásra, ha minden energiáját az összetartásra s nem testvérharcok meddő küzdelmeire fordítaná: minden bizonnyal nemsokára megtörténhetne a szent frigy az árva magyar nemzet s a jogos gazdáját várő szent korona között I (=)

Eger, november 19.

A sivár magyar tél kényszerűségből munkátlan, nyomorgó Ínségeseinek támogatására indított akcióból Eger polgársága is ki fogja venni a reá eső részét. 1 rak Géza polgármester vezetése alatt a város polgárságának minden rétegéből s a karitativ egyesületek vezetőtagjai söréből H-dry Lőrinc főispán kijelölése alapján

megalakult a segitőbizottság, amely tegaap délután 4 órakor tartotta

első ülését

a városháza tanácstermében.

Trak Géza pelgármester nyitotta meg az értekezletet és vázolta az anyagi és politikai okokból társadalmi útra szorítkozó Bkció megszervezésének iráoyelveit, elgondolásait, általános kereteit, amelyeket min den községben és városban, így Egerben is, a szociális viszo nyoknak megfelelően, a helyi bizottság tölt meg tartalommal.

Frank Tivadar tanácsos az akció anyagi oldalával foglalkozva bejelentette, hogy csupán 7000 pangó lesz az az ösz- szeg, amit a társulati és jövedelmi adót fizetőknek egybe kell ad- niok inségadő címén, holott Eger munkanélkülijeinek téli nyomorát megszüntetni legalább 60 000 peogőre van szükség. Ismertette ezután a segítés módozatait, melyek szerint

az Óvodásoknak, iskolásoknak, munkanélkülieknek tejet, illetve ebédet adnak, a földműveseknek pedig földmunkát.

Trak Gáza polgármester ezzel a felsorolással kapciolatban reá- mutatott az építőipar végtelenül nehéz helyzetére és hangsúlyozta, hogy segíteni akar ezeken a munkásokon is.

Erlach Síndor a gyűjtés módozatairól beszélve, a társadalmi rétegoződés szerinti gyűjtést javasolta s vállalta, hogy az ügyvédi kar kebelében ennek eleget is tesz.

Özv. Puchlin Lejosné felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Szegénygondozó Bizottság karitatív munkáját nem szabad ősz- szekapciolni a munkanélküliek segélyezésével, úgy, hogy ezt a gyűjtést is a Szegénygondoző Nővérek végezzék.

Petro Kálmán dr. állott szólásra ezután és leszögezte, hogy Egerben a téli nyomor enyhítésére szűkösen bár, de

elég 30 ezer pengő, amely összegnek összehozását garantálja is.

A konjunktúrák idején — mondotta — hihetetlen mértékben felfokozódott egyes társadalmi osztályok igénye, amelyet most talán nem sikerül kielégíteni.

De a nyomor nem a nagy igények kielégítettlenségénél kezdődik.

N m segíthetünk azokon a családokon, amelynek leányai sé- lyemharisDyában, lakkcipőkben járnak. Óit leszünk azonban, ahol a szükség a segítést indokolja. A 30 ezer pengő elégséges voltáért csak így vállalom a felelősséget. Az adományok nagyságának megállapítására bizonyos kivetési rendszert kell életbeléptetni, mert meg nem eng^dhatő volna, hogy egyesek kivonják magukat az Eger társadalmának egyetemes megmozdulása alól.

A kivetés természetesen nem történhet az adókönyvek szerint, hanem bizottságot kell alakítani,

Klebelsberg Kané grófot

a Vidéki Lapok Országos Szövetsége a napokban diszelnöké- vé választotta. Ez a választás nem volt a kis embereknek a nagy államférfi felé való sandí- tásB, nem volt óvatosan kiké- rezkedő marok: megválasztottunk, most már segíts élnünk, nem volt kétrétbehajlás a kormány tagja előtt. Több volt ezeknél. Elismerés, vezárválasz- tás, közös munkavállalás a magyar kultúra egyetemes szélességéért, összefogó kéz, amit szörnyű erőfeszítéssel tartanak a tömegek alá azok, akik tudják: a műveltség az a pont, ahol állunk, vagy bukunk.

Nem új prófécia ez és nem egy tébolyult hőse is van már ennek a sokszor hiábavaló törekvésnek. »Elvész az én népem, elvész. mert kultúra nélkül való, —- ütődött ki kétségbeesetten az őrület határán tántorgó Széchenyiből a sírás. Előtte és utána tízek és százak húzták az ekét a konok magyar földben. Keserű poéták, bukott zsenik, megtépett tudósok, akiknek mind szomorúan egy végük volt: az összeroppanás. Nehéz volt a föld. De az elejtett járomnak mégis új és új vontatói nőttek, mert nem hullt el minden sző fogantatás nélkül.

Sok tennivaló volt itt, mielőtt Klebelsberg dolgozni kezdett. Az ország kulturális teste angolkórban szenvedett. Sötét és nedves tanyai vityillók ingó, csonttalan bokáin, falusi iskolák vézna lábszárain, vérszegény városok görbe testén kóválygott a hatalmas fej: Budapest, színházaival, egyetemeivel, könyvtáraival és minden rekvizitumával egy világváros kulturális fejlettségének.

Klebelsberg megkorrigálta az egyensúlyt. A behemót főt aláerősítette ötezer iskolai objektummal, a tanyákat felnevelte, kisebb egyetemi gócokat teremtett, amik egy-egy biztos pont határozott értékével támasztották meg a helyzetet. Klebelsberg politikus, és amit a politika eszközeivel meg lehetett tenni, bz! megtette. Berendezte az országot arra, hogy a tömegek a mü-