Eger - napilap, 1930/2

1930-11-11 / 256. szám

2 EQEK 1930. november 11. Xe^zcvtiJts ^ Afaqy. doéirzc$0^3röUidtf6vz50 hogy ebben a mőreteibeni inpo- náló testületben van e annyi társadalmi súly, hogy feladatát megoldhaaaa. Szeretnék igenlően válaszolni, de nem merek, mert ennek az erőa és intelligens tá­bornak harci készségében ciak kételkedve lehet hinni. Ha fe­lelni kell arra, hogy melyik a gyönge rétege ennek, a testület- nek, azt kell felelni: nem az if­júság. Az a középiskolából jó- szándékot és idealizmust hoz megával, tabula rasa a lelke, amelyre az öreguraknak kellene írni. Fejtegeti ezután, hogy az Eme- ricánában az őregurak már nem hivatottak a vezetésre, mert túl­ságosan fáradtak ahoz, hogy ily friss megmozdulásba lelket tud­janak adni. A vezérszerep azok­ra a veteránokra vár, akik 20— 25 esztendővel ezelőtt először dajkálták a szentimrés gondola­tot. Ezek vezérének legelsejét üdvözii az ünnepség szónokában. A megnyitó után Wolkenberg Alajos, pápai protonotarius, epét, egyetemi ny. r. tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem volt rektora mondott ünnepi beszé­det. — Mikor harminc éve Wilde Oszkár azt mondotta, hogy az ember az élet királya úgy érez­tük magunkat, mint aki új va­lóságra ébred, egy szép, nap­sugaráé májusi. nyugodt reggelre ébred. g Akkor nyugalom volt. Vasúton jártunk, szárnyaskeré­ken s Bleriot már megtanított bennünket repülni. Úgy éreztük, csakugyan királyok vagyunk. — Azután jött egy nagyobb hatalom, aki megmutatta, hogy koldusok vagyunk. Ez is írt. Go­lyóval és gránátokkal és vérrel. Az életünk örökös rettegés volt. Nem száguldunk már. Világpiaci válság, szQvjetdumping, munka- nélküliség fojtogat. Termékeny gondolatunk iídcs már és bizony, úgy látjuk, hogy ember az élet koldusa. — A romok alul azonban acé­losabb magnak, lángolóbb nem­zedéknek kell kikelni. Ez a re­mény éltet bennünket. Ezt az űj nemzedéket azonban csak céltudatos neveléssel lehat elő­készíteni nagy feladatának meg­oldására. — Van itt nagy sereg, amely a nagy kérdőlet, a nemzetneve­lés gondolatát megtalálta a szent­imrés gondolatban, öserejü esz­me ez, amely 900 esztendő pillé­rein nyugszik s ez alatt az idő alatt elvvé lett. Ha valaki for- mulázni akarja ezt a gondola­tot, nagyon egyszerű programm: Hivő, erős, művelt nemzedé­kek kellenek, hivő. erős, művelt magyarság kell. A szentimrés gondolatban a honfoglaló ma­gyarság hármas nagy vezéresz­méje testesül meg: a hatolikum, a hungarikum és a politikum. Ezeknek a gondolatoknak kell dominálni a jövő generációk fel­nevelésénél, mert ezek a nem­zetnevelés pozitívumai. — Hívő, érzelmes, erkölcsös embereknek kell a nemzet ele­jére állni. Meg kell emelni az intelligencia becsvágyát és ön­tudatát, hogy mindenki tegye meg, amit meg tud tenni az egyetemes érdekért. — Örömmel látom, hogy ma valóságos társadalmi ünnepet ül az Önök városában a szent­imrés eszme és mindnyájan re­mekelnek itt, mert a lélek reme­kével dolgoznak az ifjúság ne­velésének kérdésén. — A lélek remeke az örök gondolatok szeretető, ebből fa­kad a harmónia, amely él és teremt majd diadalmas, müveit értelmiséget. A hatalmas beszéd után per­cekig tartó tapssal ünnepelte a közönség az illusztris szónokot. Utána dr. Simonyinő, Gróh Klára hegedűművésznő lépett a pódiumra. Händel-Hubay: Larg­hetto és Dvorák—Kreisler Szláv tánc c. kompozícióit adta elő, tökéletes eszközökkel. Nemcsak hegedűvirtuoz, de ragyogó muzsikus és előadó, aki a brilliáns technika és széles tónus mellett s a magasabb művészi kifejezés eszközeivel tud hatni. A darabok sarmja, szubtilitása elegánsan és finom érzékeltetésben jutott hozzánk Gróh Klára művészetén Keresz­tül. Zára Mário joghallgató, az Agria apródja Kuchárik József: »Téged látlak Szűz Szent Imre heroeg« c. versét szavalta el friss tűzzel. Szerepelt a műsoron kelenföldi lelkes Erzsi énekművésznő, a corp.Trana-Danubia kisasszonya, aki a Bűvös vadász o. operából Agatha áriáját és Dinezl Osz­kár : a Legelső c. dalát adta elő. A közönség meleg ünneplés­ben részesítette a kedves hangú énekesnőt. Simonyiné Gróh Klárát három újabb száma után percekig tap­solta a publikum. A műsornak a király és kormányzói díjas egri Dalkör adott keretet két precíz, — szépen kidolgozott énekszámával. Huszthy Zoltán országos társkarnagy dirigálta a Dalkört s ugyancsak ö látta el az ének és hegedüszámok kí­séretét is, simulőan és szépen. Az Egri Dalkör decemberben Buda­pesten szerepel. Eger, november 10. Az Egri Dalkör dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével szom­baton tartotta évi rendes köz­gyűlését. A titkári és pénztári jelentések után a tisztujítás zaj­lott le. Majdnem teljes egészé­ben megmaradt a régi tisztikar csak a lemondás folytán meg­üresedett alelnöki tisztség került űj kezekbe. A közgyűlés erre a tisztségre egyhangú lelkesedés­sel Marossy Józsefet választotta meg, aki ügyszeretete és arra való képességeinél fogva méltán rászolgált a bizalomra. Elhatározta n közgyűlés, hogy az Országos Magyar Dalosszö- vétség által az ország öt Király- dijas dalárdájának közreműkö­désével Budapesten Eger, november 10. Az Egri Polgári LövősztSrsu- lat vezetősége szombaton este ünnepélyes keretek között avatta a f legutóbbi versenyen nyert díszes ezüst serlegét, Hevesvár­megye nagydíját. A Polgári Lövölde nagyter­mében tartották a serlegavató vacsorát, amelyen az egyesület tagjain kívül Eger társadalmá­nak szinejava résztvett. A serleget Okolicsányi Imre alispán, mint főlövészmeeter, ün­nepi beszéd keretében avatta. A századosmultú egyesület mun­kájának méltatása közben töb­bek között ezeket mondotta: — «Hogy ez a serleg most ideke­Eger, november 10. Nagyszámú érdeklődő előtt szombaton tartotta az egri kir. törvényszék Prettenhoffer taná­csa a felnémeti erdőőr bűnügyé­nek izgalmas főtárgyalását. Sike Ferenc érsekuradalmi er­dőőr ez év szeptemberében az ittas állapotban rátámadt legé­nyek közül lelőtte Szarvas Ber­nét fuvarost s ezért szándékos emberölés bűntettével vádolva állott a bíróság előtt. Sike Ferenchez fautalvánnyal ment Szarvas Bernét két társá­val az erdőre. Az erdőőr kije­lölte a három embernek a ko­csira rakható fát, Szarvas azon­ban nem volt megelégedve a neki kijelölt fával, hanem jobb minőségűt követelt. Ebből parázs szóváltás, majd dulakodás keletkezett. Szarvas elkapta az erdőőr pus­káját, amit az kirántva a fuva­december 6-án rendezendő díszhangversenyen résztvesz. Ezt megelőzőleg de­cember hő első napjaiban az Egerben működő dalkörök be­vonásával monstre hangversenyt rendez a Városi Színházban, melynek keretében az Egri Mű­kedvelők köre két kacagtató bo­hózatot hoz színre. A közgyűlés a dalkör anyagi ügyeinek meg­beszélése után az elnöklő főis­pán lelkes éltetésével ért véget. rült, űjabb bizonysága annak, hogy az egylet tagjai milyen munkát végeznek. Talpig férfimunka eredménye ez a győzelem. Ha nekünk, egy földrevágott ország férfiainak nem erős a karunk, nem biztos a szemünk, keveset várhatunk a jövőtől. Mert a jövő egy új háború bor­zalmait rejti méhében, ahol csak a jőllövő katonákból álló had­seregek állhatják meg a helyü­ket.« A serleget Gergely László, a lövészegylet legidősebb tagja szép beszéd kíséretében vette át. Az ünnepi vacsora hangulatát még több pohárköczöntő emelte. ro$ kezéből, közvetlen közelből támadójára sütött. A töltés Szarvast a nyakán találta és gé­géjén, valamint nyakcsigolyáin borzalmas ronciolást okozott, úgyhogy a fuvaros egyetlen jaj­szó nélkül esett össze és a hely­színen kiszenvedett. A főtárgyaláson a vádlott av­val védekezett, hogy véletlenül sült el kezében a fegyver. A tanuk vallomása és a ki­rendelt fegyverszakértő vélemé­nye szerint azonban ez a fennforgó körülmények kö­zött nem látszik igazoltnak s ezt a véleményt a boncoló or­vos megállapítása is alátámasztja. A törvényszék ezárt elrendelte a bizonyítás kiegészítését, a pus­kának pedig újonnan való belő- vését, annak megállapítására, hogy a lövés mily távolságból történhetett. A tárgyalást elna­polták. Az Egri Polgári Lövésztársulat serlegavatása Elnapolták a szándékos ember­öléssel vádolt felnémeti vadőr bűnügyét Új fegyverszakértöt hallgatnak ki ez ügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents