Eger - napilap, 1930/2
1930-11-07 / 253. szám
2 EGEE 1930. november 7. Apróságok Járventaus finn író egri tartózkodásáról Forrasztás közben felrobbant a benzintank egy Halpiac-téri lakatosmühelyben A robbanás ereje kitörte és több embert Eger, november 6. Különös szerencsének köszönhető, hogy nem követelt súlyosabb áldozatot az a robbanás, amely tegnap délelőtt riasztotta meg a Halpiac-tér környékét. Krausz Ödön lakatosmühelyő- be azzal a megbízatással szállítottak egy benzintankot, hogy azon kisebb forrasztási munkát végezzen. A forrasztás oxigén-forrasztó- val történik, amelyet Krausz Ödön kezelt, Mező József tizenhat éves tanonc segítségével. Amikor a megtüzesedett forrasztól a tartály falához értette, abban a pillanatban felrobbant a tank. A tartályból vastag lángsugár csapott ki s a robbanás a forrasztásnál segédkező lakatos tanoncot hányát dobta úgyhogy az hangos sikollyal eszméletlenül terült el a tartály mellett. A lakatosmester, akinek alsó a műhely összes ablakait megsebesített. karja vérzett egy szilánktól, — ezonnal az eszméletlen tanonc* hoz sietett s élesztgetni próbálta. A robbanásra figyelmesek lettek a közeli házak lakói is, mert a detonáció a műhely tizenkét ablakát óriási csörömpöléssel dobta ki az út kövezetére. Az összegyűltek közül valaki azonnal a mentőkért telefonált, mert úgy látszott, hogy a szerencsétlenségnek komoly következményei vannak. A mentők első segélyben részesítették a vérző karú lakatosmestert, a még mindig eszméletlenül fekvő tanoncot pádig beszállították az Irgalmasok kórházába. Itt végre sikerült magához téríteni a fiút. A kórházi orvos magállapítása szerint Mező József a mellén, karján és nyakán szenveoett égési sebeket. Vizsgálat fogja megállapítani, hogy kit terhel felelősség a szerencsétlenségért. Szent Imre ünnepségek Füzesabonyban Eger, november 6 A füzesabonyi római katolikus egyházközség jubileumi ünnepségei november 4,-én és 5,-én zárultak egy bensőséges templomi ünnepség keretében lefolyt Szent Imre-szobor megáldással és az egri emericánás főiskolai ifjűság részvételével megtartott Szent Imre-ünnepőllyel. A november 4.-én megáldott Szent Imre-szobrot a füzesabonyi r. k. elemi iskola ez év májusában megtartott Szent Imre- ünnepségének jövedelméből szerezték be az iskolásgyermekek. Kedden délután, a szoborszentelés alkalmával az iskolák növendékei, a hívek a a hatóságok képviselői teljesen megtöltötték a templomot, melynek oltára előtt Rácz Pál segédlelkész mély érzésektől átitatott ünnepi beszédet mondott, az iskolásgyer- mekek pedig szép Szent Imre- énekeket énekeltek. A szobor- megáldás szertartását pedig Rácz Pál segédlelkész végezte. November 5. én délután 6 órakor a rk. iskola szépen feldíszített termében az Agria corpora- tiő ifjúsága tartott Szent Imre- űnnepélyt. Az ünnepélyen szép számban jelentek meg a füzesabonyi intelligens társadalom képviselői, hogy meghallgassák az egri érseki jogakadémia emericánás szervezetének műsorát. Az ünnepélyt dr. Barsy József esperes-plébános nyitotta meg bensőséges hangú, hözvet| len szavakkal, üdvözölni az Agria corporatiő kiküldötteit Ünnepi beszédet mondott dr. Ur- bán Gusztáv jogakadémiai tanár, az Agria priora »A főiskolai ifjúság nevelésének eszményei« címen. Zára Mária joghallgató Kuchárik József »Téged látlak szűz szent Imre herceg« c. versét szavalta mély átérzéssel, majd néhány székely nótát s egy egri jogász-szerző Hamar Endre irredenta dalát énekelte el nagy tetszéssel Hamar Endre hegedű és Horváth Mihály hsrmónium- kísérete mellett. Hegedűduettet előadtak Hamar Endre és Vona Béla joghallgatók, majd Vona Béla magyar népdalegyveleget játszott el hegedűjén. Nagy sikerrel működött közre az ünnepély műsorán a füzesabonyi Máv Dalkör vegyeskara vitéz Kocsis Imre tanár, karnagy vezényletével, szép szent Imre énekeket s magyar népdalegyveleget énekelvén. Az ünnepélyt Sveiczer Márton joghallgató, az Agria seniora rekesztette be ifjúi tűztől és lelkesedéstől áthatott beszéddel. Az ünnepségek előkészítésének és megrendezésének érdeme a fáradhatatlan agilitású Pap Irénke igazgatótanítőnőé. — Az ünnepély után, melynek tiszta jövedelmét bz Egri Szent Imre Kollégium házalapjára fordították, a füzesabonyi urhölgyek vacsorán látták vendégül az egri emericánás szereplőket. Eger, november 6 őszintén szólva, mi valahogy nem vagyunk nagyra a finnmagyar rokonsággal. Tudomásul vesszük, hogy egy három-milliónyi északi nép a középiskolai tanulmányok alapján benne van a magyar-vogul-osztják-zürjőn- votják -lapp -finn-mordvia cseremisz sorozatban, de megengedjük magunknak azt a lukszust, hogy tudósaink érintkezésén kívül semminemű rokonságot ne tartsunk a finn nemzettel, Talán az az oka ennek, hogy a világ- történelemben a finn kevesebbet verekedett, ritkábban kelt harcra szabadsága érdekében s mi, a meghalni mindig kész nemzet fiai, savővérű testvéreinknek még akkor sem tudjuk megbo- csájtani ezt, ha százszor is boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, mint mi vagyunk. Bevallom, hogy Kalevalán kívül nem sok finn irodalmi terméket ismerek s jóformán úgy kerültem Arvi Járventaus iró mellé helyi jellegű magántitkárnak, mint ahogy szegény Pilátus belekerült a krédóba. Városunk nevezetességeit az erre hívatot- tabb dr. PatakyVidor és dr. Misik László tanárok mutatták be az alacsony, erősen finn jellegzetes arcú írónak, míg én a csatangolások, pihenéssk, csendes szemlélődések során voltam mellette a lettem bizalmasa neki. Talán csak annyit említek meg családi állapotáról, hogy nős, hét gyermek atyja — ezek között hat leány — és Helsinki mellett Keravában lakik. Roppant nagy magyarbarát és most is három hónapot töltött Magyar- országon, — hogy honfoglaláskorabeli regényéhez gyűjtsön adatokat. Minden nyom, ami a közös ősre vezetett, roppant örömmel töltötte el és Szarvaskő vára alatt roppant örömmel mondogatta, hogy ezt náluk Szarvaszkivi-nek mondják. Különben etimológiai kutatásaink alapján rengeteg közös tőre akadtunk. A népies pu- lya ugyanúgy hangzik finnül, mint magyarul a hupi, amiből a hupikék sohasem értett kifejezés ered, élőnket jelent finnül, a túli — de genere tulipiros — tüzet jelent és így tovább. Volt ezenkívül az öreg úrnak egy mondata, Kalat uiskentelevat veden alla elávinü, amit ha zárt szájjal mondott, meg is lehetett érteni: halak úszkálnak víz alatt elevenen. Egerben különbsn roppant fontos felfedezést tett Járventaus, mert talált honfoglalá8korabeii sarkantyút, amire a magyar tudósok azt mondták: ilyen nem volt az ősöknek. Bartalos Gyula gyűjteményében fedezte fel, ezzel külön jelentőséget adva a gyűjteménynek. így Egerben is talált honfog- laláskorabeli forrásokat az író regényéhez, pedig őt hozzánk Dobó litván és Gárdonyi Géza hozta. A nagy író regénye a nagy hősről: Az «Egri Csillagok» kötelező olvasmány a finn iskolákban. A mű négyezer példányban forog közkézen, ami azt jelenti, hogy minden kilencizáz emberre jut egy példány belőle. Dobó szobra előtt levette a kalapját, Gárdonyi Géza sírjára finn nemzeti színű szalaggal átkötött csokrot tett le s a Gárdonyi múzeumban úgy járkált, mintha templomban lenne. Öröm volt nézni, mennyire megbecsüli egy idegen ember a mi kincseinket. A város nagyon tetszett neki. A székesegyház zenés nagymi- séjőt roppant érdeklődősseljnézte végig, a minaret erkélyén kétszer is körülsétált és megállapította, hogy a török papok nem lehettek sem magasak, sem kövérek, mert. különben nem tudtak volna imádkozni. A legjobban azonban a pompás meleg uszoda tetszett meg neki. A csodaszép nimphea therma- lisból féltő gonddal vitt haza egy példányt a mikor az utolsó estén a Koronában az egri bikavért kóstolgatta, megkért, legyek olyan jő, szerezzek a számára jövó szeptember októberre egy kis szobát, ő majd eljön ide a feleségével, mert ezt a vizet, ezt a várost nagyon megszerette. A hóhérpart kaptatőján felfelé igyekezve szomorúan mondta: milyen kár, hogy a finnek, akik Németország fürdőibe viszik a pénzt, nem jönnek ide a testvérek közé, ahol jobban fogadnák őket és ahol segítenének is a testvérnemzeten. Valahogy kényelmesek vagyunk mi magyarok. A Justice fór Hongary, a trianoni nyomorúság elment a hatalmas államokba, amelyeknek ugyanott áll Magyarország, ahol Uruguay, vagy Haiti, míg fenn északon, a testvérnemzet könyvtárában nem áll Gárdonyi Gáza Egri csillagainak négyeznr kötete mellett egyetlen egy sem, amely beszámolna arról, hogy az egri csillagok még ma sem ragyognak pusztaság és faulturátlan vidékek felett. Ha Jerväntaus barátunk egri látogatása mást nem jelent ránk, mint azt az újságcikket, amit az író a legelterjedtebb finn lapban tesz közzé Eger városáról, máris többet tett, mint az a hivatalos magyar képviselet, amely egy napi fáróföldre Helsinkitói, Stockholmban képviseli érdekeinket. Dr. Bárány István.
