Eger - napilap, 1930/2

1930-11-06 / 252. szám

Ah h 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 252. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 november 6. A közigazgatási bíróság megsemmisítette a városi mérnöki választást Dr. Mlinkó Antal városi fogalmazó választását helybenhagyta a bíróság. Az alispán rövidesen uj pályázatot fog kiírni. Wolkenberg Alajos egyetemi tanár mond beszédet az egri eme- rikánások Szent Imre ünnepélyén. Eger, november 5. A Foederatio Emericana Agria éa Egedia corporatiói novem­ber 9-én, vasárnap d. u. 5 óra­kora Szent Ferenc Otthon fe­hér termében Szent Imre jubi­leumi ünnepélyt rendeznek. Az ünnepély műaora : 1. Dr. Koudela Géza: Szűz tiazta liliom. (XVI. század). Énekli a király- és kormányzóddal Egri Dalkör. 2. Megnyitó beszédet mond dr. Óriás Nándor érseki jogaka­démiai tanár, a Foed. Emericana egri decanatusának elnöke. 3. Ünnepi beszédet mond dr. Wolkenberg Alajos pápai proto- notarius, apát, egyetemi ny. r. tanár, a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem volt rektora. 4. Kuchárik József: Téged lát­lak Szűz Szent Imre herceg c. versét szavalja Zára Mário Ele­mér, a corp. Agria aprődja. 5. a) Händel—Hubay: Lar­ghetto; b) Dvorák — Kreisler: Szláv tánc; e moll. Előadja dr. Simonyiné Gróh Klára hegedű- művésznő, a corp. Trans Danu- bia nagyasszonyai 6. a) Puccini: Pillangőkisasz­szony áriáié; b) Weber Agatha áriája a Bűvös vadász c. ope­rából; c) Dienzl Oszkár: A leg­első. Énekli: kelenföldi lelkes Erzsi énekművésznő, a corp. Trans-Danubia kisasszonya. 7. a) Moszkovszki: Guitarre; b) Vecsey: Valse triste; c) Ku* belik: Szerenád. Előadja Simo­nyiné Gróh Klára hegedűmü- vésznő. 8 Dr. Dohnányi Ernő: Him­nusz Szent Imre királyfihoz. Énekli az Egri Dalkör. Időjárás. Eger, november 5. A Meteorologie! Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 14 G. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 68 G. fok. Ma reggel 7 órakor 102 G. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 747 0 mm. Csapadék 13 9 mm. Középerős keleti szél volt. Prognózis: megélénkülő nyugati szelekkel egyelőre még esős, és át­menetileg még hűvösebb Idő várható. Eger, november 5. Az elmúlt év december 21 én megtartott városi általános tiszt- újítás alkalmával a városi mér­nöki állásra Hevesy Sándor és Popovits István mérnökök pá­lyáztak. A tisztújító közgyűlés felállással, nagy többséggel Hevesy Sándort választotta meg városi mérnökké. A választás ellen Popovits Ist­ván felebbezést adott be a vármegye kisgyfilé- ■énél, arra való hivatkozással, hogy az elnöklő alispánnak név­szerinti szavazást kellett volna elrendelnie. A kiigyfllős azon­ban elutasította a felebbezést azzal a megokolással, hogy a névszerinti szavazást senki sem kérte, következésképpen >ha a felkiáltásból a többség biztosan ki nem vehető, annak megálla­pítására, hogy a választók több­sége kit akar megválasztani, a választási elnök, belátása szerint azt a módot választhatja, amely szerinte a legcélravezetőbbnek mutatkozik.« Popovios István a határozat ellen panasszal élt a közigazga­tási bírósághoz, mely az elutasító határozatot megsemmisítette és a választást érvénytelennek mondotta ki. Az indokolás a törvény szö­vegét idézi, amely szerint: »ha a megyei város tisztviselőinek választásánál szavazás válik szükségessé, ez, hivatalból ren­delkezésre bocsájtott, egyenlő szavazólapokkal, titkosan törté­nik.« Hogy a szavazás mikor válik szükségessé, — mondja to­vább az indokolás — azt a tör­vény nem jelöli meg, de a tör­vényből is megállapítható jog­fejlődés a titkosság felé halad. A közigazgatási bírósági gya• | korlat azonban a szavazást szük­ségesnek tartja, ha egynél több jelölt van. A választás ezek szerint sem­mis, és az alispán rövidesen új pályá­zatot fog kiírni a városi mérnöki állásra. A közigazgatási bíróság Ítéletet hozott Mlinkó Antal közigazg. gyakornok ügyében is. Az általános tisztujításnál a közig, gyakornoki állásra öten pályáztak. A titkos szavazás al­kalmával a leadott 77 szavazat közül 25—25 öt dr. Mlinkó An­tal és dr. Gremsperger Sándor kaptak, a többi szavazat meg­oszlott a másik három pályázó között. Az alispán ekkor újbóli szavazást rendelt el Mlinkó és Gremsperger között, amikor is a képviselőtestület 47 szavazattal dr. MIinkőt választotta meg vá­rosi fogalmazóvá. A választás ellen Gremtper- ger a kisgyűléihez felebbezett, azon a címen, hogy az alispán­nak a két egyenlő szavazattal rendelkező között sorhútást kel­lett volna elrendelnie. A kisgyű- lés helyt adott a felebbezésnek, annál is inkább, mert a törvény vonatkozó része homályos ; a közigazgatási bíróság legalább megvilágítja a törvény szavait. Dr. Mlinkó Antal csakugyan panasszal élt a kisgyűlés hatá­rozata ellen a közig, bíróság­hoz, amely megválasztását helybenhagyta, kimondva, hogy sorshúzást csak a második szavazásnál kellett volna alkalmazni, ha a két je­lölt szavazata egyenlő lett volna; így azonban a többi három jelöltre megoszlott sza­vazatokról is gondoskodni kel­lett, ezért helyei volt az al­ispán utasítása, amely másod­szori szavazást rendelt el. A kommunista veszedelem! Budapesten megint fölfejtettek egy szemet azon a láncon, amely- lyel a moszkvai vezérek rab­ságba akarják nyűgözni az em­beriséget. A láncvetők céltuda­tossága és leleménye elvitatha­tatlan. Sőt vitathatatlan az ere­jük is. Lenézték, semmibe vették a világ urai az orosz szovjet létét, melyről azt hitték és hir­dették, hogy magától fog kimúl­ni ; föléli, fölégeti majd önmagát. Tűrték, majd paktáltak vele, segítették, kereskedelmi szerző­désekkel, árukkal, hitellel erősí­tették — a világ kapitalistái a saját ellenségüket. Mert fő a pil­lanatnyi haszon. Ez a »haszon« vette és veszi el a világ másik zsarnokainak, a tőke urainak az eszét. Vakon mennek a vesztük­be a pénzhabzsolő bankárok, gyárosok, a trösztök urai. Nem vakok ellenben Moszkva urai. Ók az egyetlen világhata­lom, mely céltudatosan dolgozik: föl akarja robbantani a világot. Otthon ingyen munkaerővel (csak az élelmet fizeti!) letarolja az őserdőket, műveli a földet, bá­nyássza az ércet, építi az utakat, vasutakat és — terjeszti félel­metes karmait nyugat, dél, kelet felé. Leveri a búzaárat világszerte, csakhogy katasztrófába vigye legalább is Európa mezőgazda­ságát, elárasztja potomáru fá­val a kereskedelmet, jönni fog­nak más áruk, s a világ garma­dája inog. A kapitalistáink örül­nek: ők pénzt keresnek ezen is, meg azokon a gépeken is, amit a Szovjetnek szállítanak. S a Szovjet a világnak egy kis »forradalmat« is szállít. Hol itt, hol ott; mindenütt, ahol az elkeseredésre talaj van. S hol nincs ? A világ kispolgársága és munkássága két malomkő között őrlődik: a kapitalizmus s a zsar­nokságot, gyilkothoző kommu­nizmus kerekei között. íme, nálunk is egyik mozgal­mat a másik után leplezi le, egyik vezért a másik után fogja el rendőrségünk. Mert haszontalan, munkakerülő ember van, mert elkeseredés van, meri Moszkvá­ban pénz van, mert gonoszok, őrültek és ideológusok vannak,

Next

/
Thumbnails
Contents