Eger - napilap, 1930/2

1930-10-31 / 248. szám

A BÄ 10 FILLÉR SSI ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 -POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 248. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1930 október 31. Takarékoskodjunk! Irta: dr. Kresz Károly, a TÉBE igazgatója. Néhány esztendővel ezelőtt indította meg munkásságát ez Országos Takarékoaaőgi Propa­ganda Bizottaőg ée három év előtt, október 31.-én rendezte az elaő takarékoaaági napot, ugyan­azon a napon, amikor Európá­nak űgyizőlván valamennyi or- azágában legintenzívebb eszkö­zökkel igyekeztek az arra híva­tott azervek a közönaég körében a takarékosság érdekében pro­pagandát kifejteni. Már akkor éa azóta igen aokazor rámutat­tunk arra, hogy a takarékosság a nemzeti töke gyarapodásának, a belső tőke­képződésnek egyik legfontosabb és legjelentékenyebb tényezője és hogy a takarékoaaág nem­csak abban áll, hogy fölös fillé­reinket félrerakjuk, hanem leg­alább épp olyan fontossággal bír nemzeti éa nemzetgazdasági szempontból az anyagokban való takarékoskodás. Vájjon van-e ma aktuálisabb kérdés annál, mint hogy az ál‘ lamháztartásnak és minden kö- sületnek a legszigorúbb takaré­kosságot kell szem előtt tartania, mert a közönség már nem bírja a vállára nehezedő súlyos ter­heket, amelyeknek csökkentése kell, hogy a termelés megin­dítása érdekében a lehetőség keretein belül megtörténjék. Az állam és közületek takaré­kosságának azonban nemcsak ez az anyagi oldala van, amely a közterhek csökkentését teszi le­hetővé, hanem morálisan is nagy fontossággal bír, hogy az állam és közületek a takarékosság te­rén példával járjanak elől. Ha a takarékossági szellem áthatja a lakosság minden rétegét, akkor még a mai rendkívül súlyos vi­szonyok mellett is, amikor a ke­reseti lehetőségek kétségkívül nagy arányban megcsökkentek, megvan a lehetőség bizonyos mértékű megtakarításra. Az, aki a létminimumon felül keres, kell, hogy jövedelmét oly módon tudja beosztani, hogy ab­ból akár csak egy százalékot is félre tehessen. Ennek az így félretett összeg­nek bizonyára csak egy része az, amely mint állandó befekte­tés fog megmaradni, akár betét­könyvben, akár más módon és talán nem jelentéktelen része olyan jellegű, hogy a takaré­kosság csak azért történik, hogy megfelelő összeg gyűjtése után, bizonyos meghatározott célra fordíttassék — ilyen például a karácsonyi takarékosság. Az így összegyűjtött pSnzek is, két szempontból bírnak nemzetgaz­dasági fontossággal: egyrészt, mert ezek is a takarékossági szellem eredményeként mutat­koznak és alkalmasak a takaré­kossági szellem továbbfejleszté­sére, másrészt pedig, mert az ígj a pénzintézetekhez kerülő össze­gek végeredményben szintén ar­ra alkalmasak, hogy a közgaz­dasági életbe kerülve, azt meg­termékenyítsék. Véletlenség az, hogy a »Ma­gyar Hét« és a takarékossági Eger, október 30. Nagy szociális érzékre valló indítványt tárgyalt le tegnap délután az Egri Jogakadémiai Kör rendkívüli közgyűlése. Már két héttel ezelőtt, tehát minden város és főiskola kezdeménye­zését megelőzően felmerült az ifjúság körében az a gondolat, hogy a mai szomorú időkben, amikor a nyomor és az inaég sohasem látott méreteket ölt éa állam s társadalom megfeszített erővel küzd az inaég rémének elhessegetésén, nem rendezi meg évről-évre megtartani szokott hagyományos, fényes Katalin táncestélyét. Minthogy azonban a jogász­ifjúság Katalinbáljának tiszta jövedelme egyrészt minden év­ben valamely hazafias vagy szociális cél anyagi támogatásá­ra szolgál (tavaly pl. a Hatvanas Emlékmű költségeihez járultak 200 pengővel), másrészt a bál elmaradása esetleg a Katalin- estéknek a jogászifjúság rende­zéséhez fűződő hagyománysze- rüségét csorbíthatná más egye­sületekkel szemben, a jogász­nap majdnem .'egyazon '.időre ’ esik. Mégis, ha alaposan átgon­doljuk a kérdést, arra a meg­győződésre kell, hogy jussunk, hogy az a két cél, amelyet a »Magyar Hát« és a takarékos­sági nap mega elé tűzött, vég­eredményben eszköz annak a nagy célnak ér­dekében, hogy országunk gaz­daságilag talpra álljon. Ennek egyik előfeltétele a belső tőkeképződés megerősödése, a- mely közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a külföldi kölcsö­nöktől magunkat függetlenítsük, a másik pedig a magyar mun­kásnak és termelőnek teszi le­hetővé, hogy jobb megélhetése legyen és megtakarított fillérei­ből a belső tőkeképződés fejlesz­téséhez a maga részéről is hoz­zájáruljon. Itt van a Magyar Hétnek és a takarékossági napnak a kap­csolata, az a kapocs, amely őket összeköti egy közös cél, a ma­gyar közgazdaság újjászületése felé. ifjúság közgyűlése nagy lelkese­déssel és egyhangúan elfogadta azt az indítványt, hogy az idén jelképileg rendezi meg Katalinestjőt. A Jelképes Katalin Est meg­rendezése akkép történne, hogy a jogászifjűság nevében a Jog­akadémiai Kör elnöksége a leg­egyszerűbb kiállítású meghívón tudtűl adná a máskülönben meg­hívni szokott közönségének, hogy az ifjúság hazafias és szociális belátásoktól indíttatva nem tart­ja alkalmasnak a mai időket nyilvános és fényes táncvigal­mak rendezésére, hanem arra kéri az ifjúság barátait, hogy egyébként nagy költségeinek megtakarítása fejében, a rendes személy, családi vagy tisztelet- jegyét megváltani s annak árát a mellékelt csekklapon beküldeni szíveskedjék. A közgyűlés határozata értel­mében az ilyképpen befolyó jö­vedelem felét a Kör elnöksége Eger város polgármesteréhez juttatná el, mint a jogászifjűság adományát az egri nyomoreny- hitő akcióra, a másik felét pe­dig az egri Szent Imre Kollégi­um építóbizottságához juttat­ná el. Helyszűke miatt ezúttal nem foglalkozhatunk bővebben ennek a nemes geszluiu határozatnak szociális jelentőségével, addig is, amig erre alkalmunk nyílik, a nyilvánosság előtt szorítjuk meg annak az ifjúságnak a kezét, mely lemondva saját élvezetéről, példát ad másoknak a szociális gondolat felkarolásában. »Féngszedőgépet« talált fel egg maggar féngképész. A találmány feleslegessé teszi az ólmot a nyomdaiparban. Ifj. Uher Ödön egy jónevű fővárosi fényképész fia »fény­szedőgépet« talált fel, ami for­radalmi jelentőségű a nyomda­iparban. — Ezzel az eljárással ugyanis teljesen ki lehet küszöbölni az ólmot a nyomdákból, ami hatalmas megtakarítást je­lent, ha tekintetbe vesszük, hogy a nyomdák forgótőkéjének leg­alább 50 százaléka a betűanyag. Ezenkívül az egész nyomta­tási eljárás jelentékenyen olcsóbb, egyszerűbb és egészségesebb, anélkül, hogy a nyomdaiparban foglalkoztatott mai munkáslétszámot apasztani kellene Az Uher-féle főnyszedőgép produktuma egy speciális film, amellyel kémiai és egyéb el­járásokkal, megfelelő speciális gépeken elő lehet állítani a nyomtatványt. A szabadalom elő­állítását az augsburgi gépgyár szerezte meg, s az elmúlt hetek­ben már be is mutatták a sza­badalom egy modelljét, amely a legnagyobb mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az új nyomdagépeket Európában akarják forgalomba hozni, az első széria januárban kerül pi­acra, ebből valószínűleg Magyar- ország is kap kipróbálásra egy gépet. A találmánynak, a nyomtat­ványok olcsó előállítása miatt, nagy kultúrális jelentősége is van. Az egri jogászifjúság az idén nem rendezi meg Katalin-táncestélyét

Next

/
Thumbnails
Contents