Eger - napilap, 1930/2
1930-10-30 / 247. szám
2 EGEK 1930. október 30 ^ «WH!* r .”V. v ^ V rs YWrW *í,«sa4 KW-w-'iJ rJÍ^«iírvnÖ3«iri?tS^*Mi^ : Aldebrő község «küldöttsége mm mm mm w ahh d rr ■ r u ■ Mayer János ioldmuvelesugyi miniszternél 9o#mx Átadták a díszpolgári oklevelet. Aldebrő, október 29. (Az Eger tudósítójától.) Aldebrő község nemrégiben szentelte fel és adta át rendeltetésének impozáns, szép bultur- házát, amelyet a földművelési miniszter segélyével építettek meg. A község ebből az alkalomból szeretető és ragaszkodása jeléül díszpolgárává választotta Mayer János földművelésügyi minisztert. A díszpolgári oklevelet tegnap délelőtt adta át egy népes küldöttség a miniszternek. A küldöttség nevében Liesskovszky Ernő főjegyző üdvözölte Mayer Jánost, aki válaszában megköszönte a bizalom megnyilvánulását, majd kijelentette, hogy a kormány megtesz mindent az ország gazdaságának teljes talpraállítására. Kitért arra a kérdésre is a miniszter, ami nehány nap óta nyugtalanítja a gazdákat s visszatartja terményeik eladásától: a bolstta árának emelésére. Erre vonatkozólag kijelentette a miniszter, hogy határozat még nincsen. 4 felemelés terve sokfelöl ellenkezésre talál és ha a kormány talál egy jobb médot, azzal fog a gazdák segítségére sietni. A küldöttség nagy megnyugvással vette tudomásul a miniszter kijelentéseit. — -T* A városokban kevés a 8 százalékos inségadó Ernszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy a törvényhatóságokkal együtt kívánja megtárgyalni a téli segélyezés ügyét Eger, október 29. Eger város legutóbbi képviselőtestületi rendkívüli közgyűlésén hangzott el az az aggodalom, hogy a miniszteri rendeletben lefektetett 8'/«-os inségadó-kulcs r\em lesz elegendő a téli nyomor enyhítésére szükséges összeg behajtásához. Úgylátszik, a kormány módot is fog nyújtani a városoknak, hogy ott, ahol ez a kulcs alacsonynak mutatkozik, emelhessék, mert mint az alábbi tudósításunkból kitűnik, a városok vezetőségének mindenütt ez ez álláspontja s a népjóléti miniszter nem zárkózik el a kívánság elől. A magyar városok országos kongresszusának állandó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott a városok inségakciója ügyében. A kongresszus igazgatója ba- számolt a népjóléti miniszternek az inségakció kivetése tárgyában kiadott rendeletéről. Az értekezlet megállapította, hogy a jövedelmi adó és a társulati adó 8 százalékában megállapított inségj árulók nem nyújt elég fedezetet az ínség lebonyolítására. Egyes városoknál, különösen az ipari és kereskedelmi városoknál ez az inségjárulék a szükségletnek csak mintegy 20— 25 százalékát fedezi. Hangsúlyozták, hogy az in- ségakcióban a legszigorúbban meg kell rostálni a támogatásra szorulókat, nehogy olyan osztály keletkezzék, amely a társadalom által akarja magát eltartani. Sajnálattal állapították meg, hogy a közalkalmazottak osztálya a kereseti adójának tervbe vett felemelése miatt az adakozástól tartózkodik. A kongresszus bizottságának határozata értelmében nyomban négy tagú küldöttség kereste el Nendtwich Andor vezetésével Ernszt minisztert, akit a küldöttség hivatalba lépése alkalmából üdvözölt és egyúttal közölte vele az értekezleten elhangzott észrevételeket is. Ernszt miniszter jóakarattal fogadta a küldöttséget, kijelentvén, hogy az inségakclót a városokkal megtárgyalva kívánja lebonyolítani. Habár a kormány helyzete súlyos, mégis rajta lesz, hogy a városok előterjesztett kívánságait, amennyire lehet, megvalósítsa. A rádióelőfizetők megadóztatása. Miskolc, október 29. Miskolc törvényhatósági bizottsága annak idején javaslatot tett a kereskedelmi miniszternek, hogy a színházak támogatása érdekében a rádióelőfizetőket adóztassa ufeg havonként 10—10 fillérrel. A miniszter nem tette magáévá az ötletet, mire a miskolciak most újabb felirattal próbálják keresztülvinni a rádió- előfizetők megadóztatását. Október 31: takarékossági nap Mintatanítások az egri iskolákban a takarékosságról. Eger, október 29. Három esztendővel ezelőtt indította meg munkásságát az Országos Takarékossági Propaganda Bizottság és három év slött, október 31-én rendeztp az első takarékossági napot, ugyanazon a napon, amikor Európának, úgyszólván valamennyi országában legintenzivebb eszközökkel igyekeztek az arra hivatott szervek a közönség körében a takarékosság érdekében propagandát kifejteni.] Mindenütt átlátták ugyanis, hogy a takarékosság a nemzeti töke gyarapodásának, a belső tőkeképződésnek egyik legfontosabb és legjelentékenyebb tényezője s hogy a belső tőkeképződés mennyire előmozdítja az állam pénzügyi függetlenségét és a polgárok gazdagodását. A takarékossági napot az időn is október 31-én rendezik meg. Plakátok és propagandairatok készültek erre az alkalomra, a- melyeket szőlbocsftjtottak a városokba és községekbe, hogy figyelmeztessék a közönséget a takarékosság fontosságára. Ebben az évben különös gondot fordítanak arra, hogy a takarékosság iránti érzókst a gyermekekben is kifejlesszék, éppen ezért a postatakarékpénztár úgynevezett mintatanításo- kát küldött szét az ország ösz- szes iskoláiba, kérve a vezetőket ée a tanítókat, hogy ezen a napon külön óra keretében foglalkozzanak a takarékosság nemzeti jelentőségével. Úgy tudjuk, ez egri iskolák vezetői valamennyien magukévá tették az életrevaló tervet és október 3l-én a tanítók mindenütt előadást tartanak a takarékos- ' Ságról. Az egri közigazgatási tanfolyam hallgatója nyerte meg Szlovenszkó marathoni iutóbajnokságát Eger, október 29. Zelenka József, akinek neve nem először szerepel a marathoni futőbajnokságokkal kap- ciolatban a nyilvánosság előtt, ismét nagy sikert aratott. Tegnap délben Kassán állt starthoz, hegy a 42 kilométerei marathoni futásban Szlovenszkó bajnoki címéért megküzdjön az utódállamok versenyzőivel. A felázott talajon, erős széllel, 36 ellenféllel, közöttük Galambos magyar bajnokkal megküldve Zelenka József futott be elsőnek a célba 2 óra 50 perc 58 másodperces idővel. A győztes egri diákot óriási közönség fogadta s hatalmas ováció közepe» babérkoszorút adtak át neki. Zalenka pompás szereplőiével •Szlovenszkó 1930. évi marathoni futőbaj- noka« címet s a vele járó pazar tiszteletdíjat nyerte. A zubogó tésztalébe esett és meghalt egy pélyi kisllú Pély, október 29. A napokban súlyos szerencsétlenség történt a Heves mellett fekvő Pély községben. Kalmár Istvánnő László nevű kisfia halálra forrázta magát. Kalmár Iitvánaé a szerencsétlenség napján ebédre tésztát főzött s a zubogd tésztavizet, amíg egy pillanatra az éléskamrába ment, levette a tűzhelyről. A konyhában játszadozó kisfia, édesanyja távollétében odatipegett a forró vízzel telt fazékhoz] és felemelte a fedelét. A felcsapődő pára elkábította a gyermeket, aki lólekzet után kapkodva fejjel bukott a zubogó tésztalébe. Hozzátartozói szabadították meg borzalmas helyzetéből a szererciétlen gyermeket, aki két napos halálküzdelem után kiszenvedett anélkül, hogy agy pillanatra Is magához tért volna. A megrendítő haláleset ügyében esendőn nyomozás indult, amelynek adatai alapján gondatlanság címén bűnvádi eljárás indult a halálra forrázott kisfiú édesanyja, Kalmár Istvánná ellen
