Eger - napilap, 1930/2
1930-10-29 / 246. szám
EGER 3 1930 október 29. '<ít>.$á£aöé mw*******rnttoMMtm***» Tréfából lelőtték a társai Hatvan, október 28. Az elmúlt este Hatvanból egy eszméletlen, revolverlövéssel életveszélyesen megsebzett férfit szállítottak be a budapesti Rókus kórházba. A detektívek azonnal kiszálltak hozzá, kihallgatniok azonban ezideig nem sikerfiit. A nyomozás tehát más irányban folytatódott. Két detektív sürgősen Hatvanba utazott, ahol az ottani rendőrség segítségével sikerült egybeűllí- taniok a titokzatos eset részleteit. A keretztfiilőtt ember, Pris- kocsi Kálmán gazdálkodó barátaival az egyik hatvani korcsmában borozgatott. Xddogálás közben egyik tártuk elővette a revolverét, amely kézról-kézre járt a kiváncsiak között. Egyszer a fegyver, amelyről azt hitték, hogy töltet- ler, meg nem állapított módon elsőit és a golyó Priskocsi Kálmánt találta. A megrémült társaság azonnal orvost hivatott a sebesült emberhez, akit azután életveszélyes sebével Budapestre szállítottak. A baleset ügyében tovább folyik az eljárás. Halántékon szúrta társat egy erdőtelki földműves Az áldozat pillanatok alatt kiszenvedett. Erdőtelek, október 21. (Az Eger tudósítójától.) Az elmúlt este halálosvégű verekedés játszódott le Erdőtelek köz- végben. Simon András földműves halántékon szúrta társát, Bencsik Vilmost, aki a szúrás következtében néhány pillanat alatt meghalt. A két földműves aznap már a kora délután együtt borozga- tott a falu korctmájában. Kedélyes beszélgetésüket azonban csakhamar veszekedésre fordította az elfogyasztott alkohol. Kőtyagos állapotban összekaptak, mire a korcsmáros hitessé- kelte őket a helyiségből. A korcsma előtt tovább folytatták Bencsikék a vitát, mely rövidkéén tettlegességgé fajult. Simon András kést rántott elő a zsebéből és azzal társa felé szúrt. A döfés halántékon találta az előrehajló Benctik Vilmost, aki hang nélkül rogyott össze. Azonnal meghalt. Simon Andrást a ciendőrség nyomban letartóztatta és átadta az egri ügyészségnek. A vizsgálat megindult a korcsma előtt lejátszódó verekedés részleteinek tisztázására. Kinek az érdeke? (Panaszos levél a szerkesztőséghez) A városi képviselőtestület ülését megelőző állandó választmány tanácskozott a Kereosendi úton építendő gyalogjáró dolgában. A járda megépítése ellen a következő érvek hangzottak el: 1. A járda megépítését G*jda igazgató érdeke kívánja. 2. Az érdekelt háztulajdonosok többsége ellenzi a járda megépítését- 3. Ezek kijelentették, hogy nem fizetnek. 4. Azok a tanulók, akik a Kerecsendi úton levő gazdasági népiskolát látogatják, eddig is sárban jártak. 5. Nehéz gazdasági állapotok nem engedik a járda megépítését. Végül elhatározták, hogy feltöltik az utat. Egerben 1922 május 22.-én a vallás- éh közoktatásügyi miniszter 36162/1922. számú és a városi képviselőtestület 8428/1922 számú rendeletével, illetve határozatával delegált bizottság felvett egy jegyzőkönyvet, melynek idevonatkozó része így hangzik: »Rusztek Károly tanfelügyelő reá- mutat annak szükségességére, — hogy ha az állam a gyakorló területén a tankötelesek foglalkoztatását be akarja vezetni, akkor a járdát a vasúti állomáshoz beforduló úttól ki kell építeni és ha az állam munkáslakás és munkaterem építését megvalósítja, a villanyvilágítás vezetékét addig ki kell építeni. Irak Gáza polgármester kijelenti, hogy a járda folytatólagos kiépítésének akadálya nem lesz, a villany- világítás vezetéke pedig a Deák Ferenc úton levő utolsó házig meg van.< így született meg,ez a kőtelező Ígéret. Nekem még akkor sem házam, sem pedig telkem itt nem volt. Éa csak jóval később és pedig 1926-ban kezdtem itt építkezni. Igazságos lelkű ember nem mondhatja, hogy a járda építése az én érdekem. Nyíltan elismerem, hogy azőte, mióta az én érdekem is hozzákapcsolódik a közérdekhez, mindent elkövetek megvalósításáért. Ez azonban nem önzőérdek. Ha van még valaki az állandó választmányban, aki fenntartja az elhangzott vádat, akkor arra kérem legyen szives ezt gyűlésen hívül megismételni. Ha igaz volna a második pont alatt felhozott érv, akkor nem határozhatta volna el esztendőkkel előbb a járda építését a képviselőtestület. Nem hagyta volna jóvá a megye a város határozatát. Végül a belügyi miniszter Az uj Philips-vevő 2517 teljesítménye a legkifinomultabb Ízlésű zeneértő számára is élvezet! A készülék ára 285 pengő. Rész^ letre is beszerezhető. Philips jót- állás és Service. Kérjen leírást nem emelte volna jogerőre az idevonatkozó határozatokat. Hogy állunk a fizetéssel ? Szabad-e, lehet-e nehány ember kijelentése előtt meghajolni ? Ez a teherviselés szempontjából nagy veszedelmeket rejt magába! Mi lesz, ha köztudatba megy át, hogy nem kell itt más, csak kijelenteni, hogy »nem fizetik.« így majd az egyik csoport kijelenti, hogy nem fizeti a Korona építéséből reáeső terhet, másik megtagadja a vízvezetéki teher viselését, stb. En azt hiszem ilyen elvekért a törvényes alapokon nyugvó terhek viselése ellen való izgatás miatt kell eljárni. Hathatós érv az is, hogy a gazd. népiskola növendékei eddig is a sarat taposták. Azok a gyermekek, akiket nem tartanak érdemesnek arra, hogy iskolájukat sár nélkül közelítsék meg, hivatva lesznek arra, hogy a mai nehéz időkben felhalmozott adósságokat verejtékkel dolgozva előteremtsék és kifizessék. Hivatkoznak a nehéz gazdasági állapotokra is. Ez az érvük igaz. De a nehéz gazdasági állapotokat, a szegénységet igen sokszor a rossz gazdálkodás idézi elő. Csak egy példával igazolom állításomat. Lebontották a régi Koronát. Elvitték a faanyagot,a képviselőtestület határozata alapján a gazdasági iskolához. Elhatározták, hogy a cselédház éa istálló építésénél felhasználják. Ez a faanyag még ma is az ég alatt rothad ! A cselődházat és istállót 1 évvel előbb felépítették s az ehhez szükséges fát vették! Ez és hasonló dolgok nem idézik elő a nehéz gazdasági állapotokat ? nem növelik a város szegénységét? Ennek a fának az árát nem kellett volna a Korona adósságánál felhasználni ? Az épületfát mi a külföldtől valutáárt kapjuk. Nemzetgazdasági szempontból fontos, hogy egy szál gerenda se menjen pusztúlásba. A járda feltöltésére nézve osak azt jegyzem meg, hogy 1922-ben ezt szintén megigértétr. így tehát 8 év alatt odajutottunk a hová a »mádi polgártárs.« Eger, 1930 október 27-én. Gajda Gyula. mAois A LEOd BAK!«
