Eger - napilap, 1930/2
1930-10-28 / 245. szám
2 EGEK 1930 október 28, így megindítandó munkálatokkal a nagy intégen is aegít a várói.,,.... A villamosműveknél szükséges őpítkezéaek körülbelül 570 ezer pengőre rúgnak, bár rószlstss költségvetés nincsen. A képviielőteitület fogadja el az állandó válaaztmány javaslatát és utaiítsa a villamosművek igazgatóját, hogy a részletes költségvetést lészítae él 10 napon belül. Annál is inkább szükséges ez, mert az állam asak úgy adja az útépítéshez szükséges segélyt, ha még ebben az évben vállalatba adjuk és a jövő év elején megkezdjük az útépítést. A minisztertanács döntése alapján Eger város a kormánytól 200000 pengős inségssgélyt kap a már régebben megadott évi 56 ezer pengőn kívül. Ez az összeg ad hoc segély s esetleg ezt a pénzt a ciatorná- zási vállalkozónak fizethetné oda a város. Petro Kálmán dr. Elismerést érdemel a város vezetősége azért, hogy igen precíz előkészítésben hozza plénupa elé ezt a javaslatot, de itt mindent figyelembe kell venni. Elsősorban azt, hogy nehézségeket gördít maga elé a város egy esetleges, jövőben felveendő kölcsön esetében. Minden jövedelmét leköti a város és nem szabad elfelejteni, hogy egyéb függő adósságok is vannak, am - két rendezni kell egyszer. Különben a viiiamosművekre szükséges kölcsönt úgy sem lehet elbírálni, mert nem tudjuk, hogy mire kel). Részletezze előbb a villanygyár vezetősége e\összeget, mert különben nem hajlandó megszavazni, épen a múlt tapasztalatai alapján. Közben nz ülésterem lassan üresedik. A karzaton már több a hallgatóság, mint ahányan a padokban ülnek. A fontos és felelősséges ügy tárgyalásán mindössze 18 képviselő van jelen. Szabó Szilárd dr. az állandó választmány javaslata mellett szólal fel. Szerinte nem lehet a MOKTÁR által felajjánjptt kölcsönt elszalasztani, amelyet csak azért ad ilyen kedvező feltételek mellett, mert a vállalkozó Somoskői Bazaltbánya az ő vállalata. Nem hiszi, hogy van valaki, aki marná vállalni a felelősséget az állami 480.000 pengő segély elvesztéséért, mert ha nem kezdjük meg az útépítést, nem kapjuk meg az összeget. Hallatlan hanyagság, hogy a villamosművek nem készítették el a költségvetést s bár most is különbség van a bon- templált összeg s a MOKTÁR e célra felajánlott kölcsöne között, mégis meg kell azt szavazni. Biztosítani kell azt a pénzt, amit a villamosművek jövedelmeznek majd. dofonc&O $M.V<vladjufivz$0 „A rokkantkérdés a nemzet becsületügye11 Eger város társadalmának falelüs tényezői egy emberként küzdenek a hadirokkantak jogos kéréseinek teljesítéséért. A HONSz hevesvármegyei és egri csoportjának rendkívüli közgyűlése. Radil Károly: Megérti Petro aggodalmait, de Szabó Szilárd érvelését is helyeselni kell. Erre az útépítésre szükségünk van az utak .lehetetlen rosszasága, de a munkanélküliség miatt is, azonkívül a kedvező ajánlatot sem szabad elszalasztani. Szővá kell azonban tenni azt a kétszázezer pengőt, amit az állami inségsegély kapcsán Eger városának adnak. Kevés ez az összeg, ha meggondoljuk, hogy az útépítésnél alig 10—20 százaléka marad ennek a pénznek Egerben. Sem a földmunkásokon, eem az iparosokon nem segítünk ezzel az összeggel. Adjon pénzt az állam magasépítkezésre itt is, mint másutt. Ha Békéscsabának és Bébésmegyének jutott 700.000 pengős állomás, rendőrpalota, csendőrlaktanya, adjanak nekünk is még ehhez a 200.000 pengőhöz négyet. Szükség volna itt is az építkezésre. Rendőrpalota, kórház, vágóhíd, vásárcsarnok, mind évek óta bú zódó ügyek s itt volna az ideje, hogy végre megoldást nyerjenek. Mindenüvé nehéz százezrek jutottak, adjon nekünk is az állam többet. Ha építkezni tudnánk, az így felhasznált összeg hetven százaléka maradna itt a városban s ez igen meggondolandó. A nagy ipari munkanélküliséget csak építkezéssel lehet enyhíteni. Heller József dr. furcsának találja és nehezményezi, hogy mikor Ilyen korszakra szóló határozatot kell hozni, ilyen kevés ember ül össze. Véleménye szerint fel kell venni az összeget, legfeljebb ne adják oda a villanygyárnak, míg el nem készíti a részletes költség- vetés». Kálnoky István dr. javasolja, hogy kapcsolják ki a villamos- müvek kölcsönét, míg elkészül a költségvetés. Petro aggodalmait nem osztja teljes egészükben, mert nem tehertétel a villamosművekre költött beruházás. Petro Kálmán dr. megmarad álláspontja mellett. — Szerinte — nem szabad arra kényszeríteni a képviselőtestületet, hogy kényszerhelyzetek előtt deferál- jón. Honnan tudja a referens úr, hogy lasz-e pénz a villanygyár jövedelméből? Állítsák fel a jövő rentabilitást, de nem a mostani kalkulációból. Az egész ügyet vegyék le napirendről s utasítsák az igazgatóságot: ha éjjel nappal dolgozik is, de készítse el a költségvetést. A vitát a polgármester zárja be azzal, hogy a képviselők csekély számára való tekintettel nem bocsátja szavazás alá a kérdést éa csak a pénteken tartandó rendes közgyűlés határoz a kölcsön felvétele tárgyában. Egy-két kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után még nyolc őrá előtt be is fejeződött a rendkívüli közgyűlés, amelynek legfontosabb pontjait részben soha nem látott közönyösség miatt kellett levenni napirendről. Eger, október 27. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének hevesvármegyei és egri csoportja vasárnap délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. A közgyűlésre impozáns számban vonultak fel a vármegye és a város rokkantjai, sőt az ország több társcsoportja is képviseltette magát. A gyűlést Okolicsányi Imre alispán, elnök távollőtőbeu és megbízásából Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző nyitotta meg meleg, közvetlen szavakkal. A szervezet központjának kiküldöttjeit és a megjelent előkelőségeket Trak Géza polgármester, védnök üdvözölte. —. A rokkantakban — mondotta többek közt, — megbízható falanxot látok a baloldali, vörös törekvésekkel szemben- A rokkantak tömegeit most is ugyapaz a cél fűti, mint vezette akkor, amikor virágos katonavonatokoa elindultak 1914-ben és vőgig- küzdötték a háború borzalmait: a haza boldogulása. Ezért teljes kézséggel kell támogatnunk törekvéseiket, melyek oda irányulnak, hogy biztosítsák a megélhetésükhöz szükséges anyagi feltételeket. A város részéről a legmelegebb pártfogást biztosítom és kívánom, hogy a rokkantak fáradozását mindenütt siker koronázza. Az egri hadirokkantak nevében Hadobás Mariska mondott formás beszédet és a magyar- ruhás lányok élén szép virágcsokrot nyújtott át dr. Érti János egyetemi tanár, országos elnöknek és feleségének. Dr. Érti János országos elnök szólalt fel ezután: — Megtisztelő kötelességemnek tartottam, hogy eljöjjek Egerbe és megismerjem rajtatok keresztül annak a városnak szellemét, amely az ezer éves magyar történelmi múlt egyik hatalmas tartó oszlopa. De jöttem azért is, hogy öntudatot ébresszek és utat mutassak. — A rokkantkérdés megoldásának két állomása van. Először a »rokkant« fogalmát kell viszszaállítani a nemzeti piedesz- tálra. Ezen a tényen keresztül visz az út a szociálie lényeg megoldására. — Kőt út áll előttünk: a fejlődés és a hanyatlás útja. Az első, tövises, küzdelmes út, de ez vezet el a feltámadáshoz, ezen találjátok jneg hivatásotokat az újjáépítés munkájában. A ti nemes I elitetekben kell, hogy megfoganjon az uj korszellem, amely ki tudja ragadni a magyarságot a trianoni megalázott- Ságból és szociális leltiülettel, nemzeti demokráciával követ kőre épít. Ha ez a szellem ösz- szefog, elkészül a nemzet: uj fundamentuma. — A rokkantkérdés megoldására törvény készül. Ez a törvény fog írt adni a rokkanlak jogos panaszaira. Minden reményünk meg ven arra, hogy a törvény terve hamarosan valóra válik. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után ,dr- Erlach Sándor ügyész ismertette a törvény- tervezetet. — Nem tőlünk kellett volna kiindulnia a bajok orvoslásának. De kényszerítve vagyunk rf, mert a roakant ügyben tíz év alatt semmi nem történt. A rok- kantkérdést társadalmi úton nem lehet megoldani, mert a társadalom anyagi erőforráiiai változók. Itt csak törvény segíthet. Mi a törvény szavára álltunk sorba annak idején, most a törvény vegyen oltalmába minket. A rokkant-törvény nemcsak a mi érdekeinket védi, hanem az államét is. Nekünk még tennivalóink vannak, vár Erdély ős a Felvidék, Milyen érzéssel menjen új harcokba a katona, ha látja, hogy ha megrokkan vagy eleaik, róla és hozzátartozóiról nem gondoskodik senki. Csatát nyerni csak bízó, hivő sereggel lehet. Ismertette ezután a törvénytervezetet, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Közben megérkezett az Érsek- főpásztor képviselője: vitéz Subik Károly apátkanonok, akit az elnöklő Hevesy Gusztáv melegen üdvözölt a közgyűlés nevében.
