Eger - napilap, 1930/2

1930-10-25 / 243. szám

2 EÖEh 1930 október 25 pan a leghatalmasabbak közül ■ ne lepődjék meg, ha a rop­pant hatalmat képviselő lébe és Gyoss a legelsők között száll szembe, nem a magyar iparpír- toláiaal, — hiszen ebből nekik van a legtöbb hasznuk, — hanem azokkal, akik az iparpártolás hasznából megfelelőkép akarják részesíteni a munkásságot is. Pedig ha nemzeti érdek a ma­gyar ipar pártolása, hazafias és becsületbeli kötelesség a magyar termékek védelme, ha a magyar családok, magyar gyermekeinek sorsa függ a nemzet öntudatra- ébredésétől, akkor ennek így kellene lennie a valóságban is. Nem szabad eltűrni, hogy egy- néhányan a nemzet lelkesedésé­ből, idealizmusából aranyat saj­toljanak. Szmrecsányi Lajos egri érsek meleghangú levélben méltatja a szegedi ünnepségeket Eger, október 24. Szmrecsányi Lajos dr. egri ér­sek, v. b. t. t. a következő leve­let intézte a szegedi ünnepsé­gekkel kapcsolatban Muntyán István dr. táblai tanácselnökhöz, az ünnepségeket rendező bizott­ság elnökéhez. Méltőságos Tanácselnök Úr! A szegedi nagy napokban való részvételről nagy fájdal­mamra lemondani kényszerül­vén, mélyen meghatva vettem Méltóságod nagybecsű sorait s azok mellett a nagygyűlés ezüst díszjelvényét, amellyel Méltósá­god engem mint távollevőt ösz- szekapcsol a nagy manifesztá­cióban egyesülő katolikus test­vérekkel, jől sejtve, hogy a tá­volban is egynek érzem magam a szegedi hitvalókkal s bensősé­ges fohászokkal ostromlóm az Eget, hogy az ünnepek az Al­föld hitéletét termékenyítő ere­jükkel gazdag virágzásra fej­lesszék. A nagy gyöngédséggel nyúj­tott díszjelvényt legszebb emlé­keim közé sorolva, benső érzel­mekkel mondok érte köszönetét s igaz nagyrabecsülésem kifeje­zésével vagyok Eger, 1930 október havában Szmrecsányi Lajos egri érsek. Szigorú és kartell-ellenes törvényt sürget a Kamara Súlyos kifogások merültek fel az építőipari törvénytervezet ellen Miskolc, október 24. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara tegnap igen fontos ülést tartott, amelyen teljes számban résztvettek a hevesmegyei iparosok és ke­reskedők képviselői is. Az ülésen Fodor Dezső elnökölt Beszédében reámutatott arra, — hogy a legutóbbi minisztertaná­cson elhatározott közmunkák megkésve érkeztek. A mezőgazda­ság válságos helyzetén a boletta mitsem segített s a kormánynak az egész mezőgazdasági terme­lésünket átszervező programmot kellene kidolgoznia. Az olcsó csizma és cipőakció — nézete szerint — segítséget nem jelent, s amellett tönkreteszi a kisipart. Az adóemelések alkalmazásához nagyon óvatos kézzel kell nyúlni, mert félő, hogy ezen a lejtőn azután nem lesz megállás. A ke­reskedelmi hitelakció teljesen eredménytelennek bizonyult s a hosszúlejáratú hitelek hiányát a gazdaság minden ága érzi. A felszólalások során Hlrling Gyula (Hatvan) a kiskereske­delmi hitelről és az exportról beszélt. Javasolta, hogy a Ka­mara kérje a minisztertől úgy a kereskedelmi, mint az export­hitel növelését s kamataik le­szállítását. Radii Káro'y (Eger) a Társa­dalombiztosító Intézet beszerzési akciójával kapcsolatos kamarai felterjesztésre vonatkozóan arra mutatott rá, hogy hiábavaló volt a Kamara közbelépése. A Tár­sadalombiztosító vezetősége ho­zott ugyan határozatot arra vo­natkozóan, hogy az egyes pénz­tárak vidéken, helyben is be­szerezhessék szükségleteiket — de csak 50 pengő erejéig. A nagyobb értékű bevásárlások ügyében már a központ intéz­kedik. Radii Károly ez alkalom­mal azt kívánta, hogy a Kamara újra foglaljon állást ebben a kérdésben és sürgesse ki leg­alább ennek a határozatnak az érvényrejuttatását. Ring Gyula (Hatvan) az építő­iparok gyakorlásáról szóló tör­vénytervezet ellen emelt súlyos kifogásokat, fejtegetve, hogy a kormány ezzel a tanulatlan ipa­rosok előretörését segíti. Az új iparosoktól — mint mondotta — már nagyobb előképzettséget kall követelni, ugyanekkor a generális vállalkozások meg­szüntetendők. A karlellekről szóló törvény- javaslat megtárgyalásával kap­csolatban a hozzászólók egy­értelműen megállapították, hogy a javaslat a kartellek érdekében TuSnih 9 0fiit- 'tjütchai Szfyzfy lAo készült s korántsem alkalmas arra, hogy a fogyasztók érde­keit megvédje. Sőt Frank Jenő (Gyöngyös) felszólalása szerint a törvény csak arra lesz jő, hogy az összevesző kartelltagokat ki­békítse és összehozza. A Kamara tagjainak egyhangú állásfoglalása szerint sürgetni kell a szigorú és kartell-ellenes törvény megalkotását. A Magyar Hét alkalmából a kormányzó kihallgatáson fogadja azokat az iparosokat, kereske­dőket és munkásokat, akik a magyar ipar térhódításában ér­demeket szereztek. A Kamara Hevesmegyéből Polatsik Jenő nagykereskedőt küldte ki a kor­mányzói fogadásra. Még nincs eldöntve, hol állítják fel a 60-as hősök emlékművét Bizonytalan időre halasztották az emlékmű leleplezését. Eger, október 24. Hosszú idő óta és igen szép eredménnyel folytak a gyűjtések a 60 as hősök emlékművére, ame­lyet Wälder Gyula műegyetemi tanár, építőművész tervei szerint Kienle György egri szobrász ké­szít. Az anyagi előfeltételek ke­rete tehát már megvan, de az emlékmű ez év őszére tervezett ünnepélyes leleplezése, más okok következtében, mégis halasztást szenved. Az impozáns méretű, hatalmas dunaharaszti mészkőből készí­tendő obeliszk 100 -130 métermázsás szikla­tömbjeinek kitermelése ugyanis több időt vesz igénybe, amint azt a bányatulajdonos és a szobrász kiszámították, így az októberre tervezett lelep­lezés bizonytalan időre marad. Ezzel kapcsolatban arról is értesülünk, hogy azok a hírek, melyek az emlék­mű felállításának helyéről kerül­tek a nyilvánosság elé, teljesen alaptalanok. Tény az, hogy Egerben igen kevés alkalmas hely van az obeliszk elhelyezésére s az eddig felmerült tervek nem látszottak megfelelőknek. Végső döntés tehát nem történt s bz emlékmű helyét még csak ezután fogják megállapítani az arra illetékesek. Itt említjük meg azt is, hogy az obeliszk megépítésének összes munkáit egri iparosok végzik s a 60-as Hősi Emlékmű Bizott­ság különös gondot fordított ar- 1 ra, hogy a kőanyag árán kívül minden kiadott fillér a helybeli mestereknek és munkásoknak jusson. Új kocsitlpusokat épített a Máv. a gyümölcsszállitás elősegítésére Eger, október 24. Régi sérelme volt a gyümölcs- termelő vidékeknek, hogy a MÁV régebbi tebervaggon típusai alkalmatlanoknak bizonyultak a gyümölcsszállításra. Annak idején az egri kép­viselőtestületben is szóvátették a gazda-képviselők ezt a sérelmet, amelyből a gyümölcs megrom­lása miatt tetemes kár háram­lóit a gyümölcsszállííőkra. Most az államvasutak a tarifális kedvezmények adásán kívül ennek a régi bajnak meg­szüntetésével is segíteni kíván a gyümölcs és főzelóktermelők sérelmein. Uj kocsitípusokat építtetett kü­lön erre a célra, nagy rakterű- lettel és hathatós szellőző beren­dezéssel és olyan lőgfákkel, amely lehetővé teszi, hogy ezek a ko­csik nagyobb sebasséggel és tel­jes üzembiztossággal közleked­jenek. Meg kell még említeni, hogy ezek a kocsik fehérre vannak mázolva, amely szín a napsuga­rakat visszaveri s ezzel a kocsik nagyobb felmelegedését meg­akadályozza. Egyelőre hatvan ilyen kocsi készült el s ezeket a külföldre irányuló gyümölcsszállítmányok továbbítására használják fel. Megfiatalították Zaro agát. Ismeretes, hogy az amerikai »izárazak« a 156 esztendős Zaro agát, a nagyobb propaganda okából New-yorkba szállították. Ott a vén török Matuzsálemet ide-oda ápolták, mutogatták s úgy halljuk, legutóbb egy szé-

Next

/
Thumbnails
Contents