Eger - napilap, 1930/2
1930-10-23 / 241. szám
2 EGER 1930. október 23. KdnBR» vsgyciak imsael-ámmal tevékeny- kedve a jő szerencsétől várta sorsunk jobbrafordulását. Az a cél, amit a Revíziós Liga maga elé kitűzött, csak egységes é« intenzív társadalmi munkával végezhető el ■ a társadalom erőinek forrongó lüktetését nem pótolhatja még a legnemzetibb érzésű kormány se, amely természetszerűleg minden cselekedetében kötve van. Egy kellő anyagi erőkkel rendelkező társadalmi egyesület, mint amilyen a Magyar Revíziós Liga, sok mindent megtehet, amiről a hivatalos kormánynak még beszélnie sem lebet nemzetközi bonyodalmak előidézése nélkül. Ha tehát igaz az, hogy nagy nemzeti céljaink elérése nemcsak frázis, hanem a magyarság minden tagjának forrón átérzett reménysége, vágya és ezerszer megálmodott álma, bízvást remélhetjük, hogy az egy pengőnyi áldozatot meg fogja hozni minden magyar ember és nem cok idő múlva hatalmas lendülettel indulhat új' útjára a minden magyart magába- foglaló legerősebb társadalmi tényező, a Magyar Revíziós Liga Hogyan jutott a város annakidején a tűzoltólaktanyához? Közel másfélévi tárgyalás után vették meg az érsekségtől az épületet 3000 forintért. A városi tanács 12 darab Hevesmegyei Takarék» pénztári részvényt zálogosított el, hogy ki tudja fizetni a vételárat. Eger, október 22. A városi levéltár rendezésével kapcsolatosan előkerült iratokban néhány érdekes adatot találunk az egri tűzoltólaktanya történetéhez. A város 1882-ben kezdett foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a tűzoltóság számára hajlékot szerez. Legalkalmasabbnak mutatkozott erre a célra a mai őrtanya helyén állő érseki «Belső malom«, lavassy Antal, az akkori polgármester, előzetes tájékozódás után, a képviselőtestület 1882 szeptember 27.-i ülésén indítványt tett a malom megvételére ■ a városi közgyűlés az elnöki indítvány ügyében a következő határozatot hozta: >Tekintettel azon körülményre, hogy az egri érsekség tulajdonát képező úgynevezett »Belső- malom» átalakítva a tüzoltóegylet őrtanyai és szertári helyiségeiül alkalmasnak mutatkozik, tekintettel továbbá, hogy a kérdéses épület és telek jutányos áron, vagyis 2800 forintért megvehető, ennélfogva ezen »Belső-malom» s telkének a város részére leendő megvétele elrendeltetik, s a szerződés és a vételár mikénti lefizetésére vonatkozó feltételek megkötésére Tavaasy Antal polgármester és Babocsay Sácdor főügyész felhatalmaztat- nak.« A vételt azonban nem lehetett mindjárt nyélbeütni, mert váratlan akadályok merültek fel. Egy magánvevő részéről ugyanis 3000 forintos ajánlat érkezett az érsekséghez a malomra. De hogy a közügy ne szenvedjen sérelmet, »az érseki uradalom nevében id. Samassa János ur azon ajánlatot tette, hogy az esetre, ha a város a kérdéses malmot, telekkel együtt 3000 forint vételárban megvenni hajlandó ezen épület helyrehozatalára 50 ezer darab téglát ajándékoz.» A tárgyalásoknak ezt az eredményét 1883 március 14-én jelentette be Tavassy polgármester a képviselőtestületnek, amely belement a feltételekbe és újból elrendelte a malom és a telek megvételét, annál is inkább, mert a szakértői becslés szerint az objektum 4000 forintnál is többet ért. Abban az időben ritkábban tartottak városi közgyűlést, így csak az ugyanazon év október 21 én megtartott képviselőtestületi ülés küldött ki a polgármester elnöklete alatt egy héttagú bizottságot annak a mepállapí- tására, milyen összeget igényelne a malomépületnek tűzoltólaktanyává valő átalakítása. Az érdemleges válasz után megkötötték az adásvételi szerződést, amelyet az 1883 december 30.-Í közgyűlésen olvastak föl. A fizetés körül azonban egy kis baj volt. Úgy látszik a városnak akkoriban sem volt pénze (semmi űj sicc* a nap alatt), mert a képviselők a következő határozatot hozták: »Minthogy pedig ezidőszerint a város oly készpénzzel, melyből a vételárat kielégíthetné, nem rendelkezik, a városi tanács meg- bizatik, hogy az ajánlási pénztár tulajdonát képsző 30 darab Hsvesmegyei Takarékpénztári részvényekből 12 darabot zálogosítson el, s a nyerendő összegből a vételárat fizesse ki, mely elzálogosított részvények az összes részvények után nyerendő osztalékból lesznek kivál- tandók, illetve az összeg részletesen törlesztendő.« Az átalakítást rövid idő alatt elvégezték. 1897-ben a város 483 frt. 37 kr. költséggel pincét építtetett, öt űj kályhát szerzett be és a bűtiól egy 29 folyó méter hosszú csatornát hűzatott, amelyre 10 forint 50 krajcárt szavazott meg a képviselőtestület. A tűzoltólaktanya az utóbbi időben ismét jelentős átalakításon ment keresztül. A város az 1926—27. években a telket planiroztatta, modern szertárat, tűzoltó tornyot emeltetett. bevezette a vízvezetéket és újabb, a ma követelményeinek megfelelő tökéletes felszereléssel látta el a tűzoltóságot. Három nappal ezelőtt eltűnt az egri szőlők között egy 14 esztendős néma lány A rendőrség erélyes nyomozást indított az ügyben. Eger, október 22. Tegnap dé után egy kétségbeesett asszony tett bejelentést a rendőrségen. Sírva panaszolta el, hogy Hazár Erzsébet nevű, 14 esztendős néma leánya három nappal ezelőtt, lakásukról töb- bedmagával kiment a szőlőkbe, a szüret után szokásos »böngészés« ra, s azóta nyoma veszett. Valószínű, hogy a leány elmaradt, vagy elkalandozott társaitól s mivel emlékezőtehetsége is hibás, nem tudott visszatalálni hozzájuk. Vasárnap óta, mikor az 'eset történt, az egész határt bejárták a leány után, de sehol sem sikerült ráakadni. Mivel a gyermek sem beszélni nem tud, sem tájékozódni, félő, hogy valami szerencsétlenség történt vele. Az eltűnés napján pepita blúzt, rózsaszínű kötényt viselt a lány, aki középtermetű, barna szemű, nyírott hajú, fejlett gyermek volt. A bejelentés kapcsán a rendőrség nyomozást indított az eltűnt néma lány után. Kéthónapi fogházat kapott, mert megkövezte és megtaposta haragosát Eger, október 22. Még az elmúlt év októberében történt, hogy Kovács József egri földműves egy vasárnap estén, részegen ballagott hazafelé. Útközben megállóit régi haragosa, Kovács-Compő István háza előtt ős bekiabált az ablakon: »Gyereki kutya, ha mersz! Meg fogsz dögleni!« A hangos ordítozáBra Kovács- Compő a náluk vendégségben levő Herényik Ferenccel együtt kilépett a ház ajtaján és a kiabáló, káromkodó részeg embert távozásra szölitotta fel. Kovács József azonban előkapta zsebkését ée azzal hadonászva nekiment Kováce-Gompónak. Ez, hogy vé dekezzék a támadás ellen, felkapott néhány kődarabot ée azzal dobálta meg a részeg em bért. Az egyik kő halántékon találta Kovácsot, úgy, hogy az Irgalmasok kórházába kellett szállítani, ahoi hónapokig nyomta az ágyat. Az egri törvényszék Kovács- Compöt súlyos testi sértés bűntette miatt hat hónapi börtönre ítélte. Az ügy fellebbezés folytán a budapesti ítélőtábla elé került, amelynek Dusárdy-tanácsa most döntött Kovács Compő fölött. A tábla megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és a büntetést két hónapi fogházra változtatta át. — A Hevesvármegyei Automobi- losok Egyesülete október 24.-én, pénteken délután 7 órakor a Korona Szállóbeli hivatalos helyiségében igazgatósági és folytatólagosan választmányi ülést tart. I Gyűlés után közös vacsora.
