Eger - napilap, 1930/2
1930-10-19 / 238. szám
ab« 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A. POSTAI SZÁLLÍTÁSBAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON ; 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 238. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1930 október 19. Október 18-26: Magyar Hét Magyar áruk az egri kirakatokban. A boriogyasztási adó Az egri termelők ezután is élvezik az 50 százalékos adókedvezményt. . Miért kellett a városnak szakítania a »kiegyezéses« rendszerrel? Eger, október 18. A magyar árúnak az önfenn- tartás ösztöne által parancsolt propagandája mától kezdve új attakra indult a legsajátabb érdekeit sem ismerő magyar közönség szinte tragikus közönye ellen, hogy a magyar árú értékének, jóságának, megbízhatóságának, a magyar munka tisztességének hangos igazolásával szerezzen újabb híveket annak a programúinak, amely azt hirdeti, hogy a magyar ipar pártolása, a magyar Iparcikkek vásárlása az ország súlyes gazdasági válságának orvoslása. Minden idegenba vándorló fillérrel szegényebb lesz ez a koldussá tett ország. Minden külföldre ment száz pengő egy-egy nyomorba bukó magyar munkanélkülit jelent. A Magyar Hét eredményesnek mutatkozó propagandája egyszerű igazságokat ismertet meg a közönséggel: a gazdasági válság tengelye a magyar mezőgazdasági értékesítés krízise; a pénz nélkül maradt gazdatársadalom megcsökkent fogyasztása visszahatott az ipari termelésre is, ahol fokozódó munkásleépí- tést okozott amely újabban veszedelmes méretű munkanélküliséggé fajult. És mert a munkanélküli munkás nem fizetőképes fogyasztó, a fogyasztó tömegek újabb csökkenése az ipari termelés újabb redukciójához vezetett. Ez a folyamat a teljes leszegé- nyedésig visz, ha a magyar árú vásárlását meg nem állítjuk. A magyar vásárlóközönség egész vásárlókészségét és képességeit tehát a magyar árúra kell koncentrálnunk. Az egri kereskedések kirakataiban tegnap óta diadalmasan állja a versenyt minden más gyártmánnyal a magyar árú. őszinte örömmel látjuk a magyar árú ilyen pompás felvonulását, a magyar ipar termelő képességeinek frappáns igazolását. A magyar szövet, ruha, kalap, selyem- és bélésárű, cipő, vas és faipari termékek, fonott, szövött és kötött árúk, káprázatos szépségű bútorok és minden elképzelhető szükségletet kielégítő ipari produktum kínálja az egri kirakatokban a magyar kéz nagyszerű munkáit. A kollekcióból úgyszólván semmi sem hiányzik és most már csak az a vásárló kell, aki nemcsak szükségből, de hazafias kötelességből is, venni fogja az önmagát kínáló magyar árút . . Reméljük, ebben sem lesz hiány. Eger, október 18. A városi adóhivatal ellenőrei pár nap óta járják a pincéket s felírják a musttermés és a meglévő borkészletek mennyiségét, hogy az adóhivatal keresztül tudja vinni a borfogyasztási adó pontos behajtását. Az ellenőrök munkájával kapcsolatban lelkiismeretlen izgatás folyik a gazdák között és olyan híreszteléseket adnak szájról szájra a hőstyákon, hogy a város felemeli a borfogyasztási adót. Azt is beszélik, hogy az adót az egész kitermelt mustmennyiség után meg kell fizetni, a termelőknek 9 4 fillér, az elárusítóknak pedig 18'88 fillér literenkénti összegben. Természetes, hogy elkeseredett hangok kelnek szárnyra a híresztelések nyomán, mert a gazdákat már úgyis eléggé tönkretette az értékesítési válság és az elmúlt évek gyönge szőlőtermése s a közterhek kétszeres súllyal nehezednek rájuk emiatt. A gazdák gyanakvását még jobban fűti az a körülmény, hogy a város nemrégiben szakított a borfogyasztási adó eddigi módjával és új rendszert vezetett be, amennyiben megszüntette a szokásban volt kiegyezéses módszert és a tényleg elfogyasztott bormennyiség után való adófizetést hozta be. A gazdák pedig nincsenek tisztában azzal, miért volt az új rendszerre szükség és nem tudják, javukra válik-e, vagy terhüket növeli. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Frank Tivadar városi tanácsost, a városi adóhivatal vezetőjét, aki a következőket mondotta a borfogyasztási adóról: — A tényleges helyzet az, hogy a borfogyasztási adónak a kezelési rendszere megváltozott, mert a város a fogyasztási adó megváltása előtt áll. Komoly sző van arról, hogy az állam megszünteti vagy csökkenti a borfogyasztási adót és kárpótolja a városokat az ebből származott bevétel csökkenésért. ^ A nagyobb megváltási ár elérése végett kénytelen a város a lehetőségeket a fogyasztási adó fokozására kihasználni. — A bevétel fokozásának egyedüli módja a hatályban levő borfogyasztási szabályrendelet intézkedéseinek végrehajtása. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelő elesik az őt megillető 50Vo-os kedvezménytől sem pedig azt, hogy az egész kitermelt mustmennyiség után kelljen adót fizetnie. — A termelő ezután is, úgy, mint eddig, csak a saját háztartása részére felhasznált bormennyiség után fog fogyasztási adót fizetni és ez után a mennyiség után épűgy élvezni fogja az 50 százalékos adókedvezményt, mint eddig. — A rendszer annyiban változik, hogy nem kötünk egyezséget a termelőkkel ős a termelők a borkészletükre nézve ellenőrzés alatt állnak, tehát szemleívvel látjuk el őket s akár a város területén eladott bort, akár pedig a város területéről kiszállított bormennyiséget, amennyiben azt szabályszerűen bejelentik, szemleívükben adómentesként leírásba hozzuk. — Meg kellett szigorítanunk az ellenőrzést, mert az eddig szokásban volt kiegyezések alkalmával egy-két hektoliter házi fogyasztást jelentettek be ott, ahol elfogyott 7—8 hektoliter és így a város tetemes bevételtől esett el. — De az ellenőrzés szigorítása tulajdonképen a kimérők, vendéglősök és koreimárosokMit ír a „Germania11 Egerről A szegénygondozás egri mintáját az egész világon követendő példának tartja. Eger, október 18. Németország legnagyobb napilapja, a naponként kétszer megjelenő »Germania« most legutóbb megjelent számában nagyobb cikket közöl Egerről. Nagy melegséggel rajzolja meg a város külső képét, megemlíti főszékesegyházát, barokk műemlékeit s a minaretet.- Természetesen nem maradhat ki a cikkből az »egri bikavér« s az *egri nők* világhíressé vált fo galma. A legrészletesebben mégis a legújabb egri nevezetességgel: a szegénygondozással s a szegénygondozó nővérek kongregációjának megalapításával foglalkozik. Elismeréssel hajtja meg zászlaját Szmrecsányi Lajos érsek, Oslay Oswald tartományfőnök és a nemrég elhűnyt Vass József népjóléti miniszter előtt, az eszme pártfogása körüli érdemeikért. A szegénygondozás egri mintáját az egész világon követendő és megvalósítható példának tartja.
