Eger - napilap, 1930/2
1930-07-11 / 155. szám
Ar a 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: Xltl. évfolyam 155. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1930 július 11. Pillér György Ostendébe utazott a katonatiszti európabajnokságokra. Eger, július 10. A 12.-én kezdődő katonatiszti európibajnokiágok küzdelmeire a magyar vívás reprezentánsai tegnap indultak el. Közöttük Pillér György százados, országos bajnok is, aki tör csapat, tőr egyéni, kard ciapat és egyéniben indul. Tanítói továbbképző tanfolyam Egerben. Eger, július 10. A kultuszminiszter rendelete folytán az új tanterv szellemének alapos megismerésére és szemináriumi előadók képzésére Bárdos Ádám bír. tanfelügyelő 5 napos tanítói továbbképző tanfolyamot rendez az állami és felekezeti tanítók részére. A tanfolyam e hő 14 én kezdődik a ferences Kuliúrház fehértermében s arra minden községből egy-egy tanítót rendelt be a tanfelügyelő, akik a község költségén vesznek részt az előadásokon. A tanfolyam vezetője Frank Antal dr. tanítóképző intézeti igazgató lesz. Lódijazás és vásár a szomszéd vármegyében. Miskolc, július 10. A szomszéd Borsod vármegyében, úgyiátszik a HGE. sikerén felbuzdulva lókiállíiást és vásárt rendez a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovasegylet. A kiállítást öt D8pon keresztül, másmás községben tartják, hogy minden vidék gazdái részt vehessenek azon. Augusztus 3-án Óadon, tizedikén Stendrőn, 17., illetve 24-én Encsen és Metőke- restlosen szeptember 21 éu jíedig a vármegye székhelyén Miskolcon hozzák össze a lóállomány legjavát. Ennek a kiállításnak előnye, hogy a díjazáson kívül vásárlási lehetőséget is nyújt, mert a rendezőség meghívta arra a katonai és más lóvásárló bizottságokat. Épen azért minden tenyésztőnek saját érdeke, hogy minél többb lóval jelenjék meg. Ősszel lép életbe a törvénykezés egyszerűsítése Holnap még formális ülést tart a képviselőház. A miniszterelnök októberig szabadságra megy. Budapest, július 10. Az igaziágügyminisztériumban Zsitvay Tibor elnökletével fontos értekezlet vo!t tegnap, amelyen a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat életbeléptetésének időpontjáról tanácskoztak. Ez idő szerint az a megoldás áll előtérben, hogy a végrehajtási utasítást a nyári szünet után bocsá'ják ki s ezzel egyidejűleg lép étik életbe a törvényt is. Egyébként ms » M Őh*z letárgyalta a Társsdalombiz'oiítő szanálásáról szóló javaslatot, amely fölött élas vitt folyt. A képviselőhöz h <ln p tartja utólső, formális ülését, am lyen a felsőház üzenetét tárgyalják és ezután hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet. A miniszterelnök a jövő hét elején lökére utazik, abol vakációját tölti. Hivatalát csak október elején veszi át, addig Vasa József népjóléti miniszter helyettesíti. Nagy megnyugvást keltett Keglevich Gyula grófi országgyűlési képviselő beszámolója Pétervásárán A képviselő a szegény palócvidék sérelmeiről is beszélt. Eger, július 10. Keglevich Gyula gróf, a péter- vásárai kerület országgyűlési képviselője beszámolót tartott a palőovidékuD. A beszámolón résztvett Hedry Lőrinc dr. főispán, Ivády Bala országgyűlési képviselő, a vármegye több előkelősége és a vidék polgársága igen nagy számban. Keglevich Gyula beszéde nagy megnyugvást keltett az egész kerületben. Ismeretes, hogy a vármegye legszegényebb uípa lakja azt a vidéket, akik sokat várnak a kormány támogatásától mivel a szűkös földből és gyenge keresetből alig tudnak megélni. Ezeknek megsegítését vitte keresztül az agilis képviselő, amikor kieszközölte a járásbíróság épületének kibővítését és egy új iskola építését összesen 240 ezer P költséggel. A T^rna szabályozása is régóta szükséges, a foldsoűvelésügyi miniszter elő is irányzott ötszáz ezer pengőt erre a célra, de ez a pénz a munkanélküli szegedi kubikusok foglalkoztatására kellett. A képviselő kijelentette,hogy nem nyugszik bele a helyzetbe és megsérts Hedry Lőrinc dr. főispánt, támogassa öt abban a tervében, amely a Tárná szabályozás újból való megsürgetését és keresztülvitelét célozz^. A boletierend»zer, a földadó és forgalmiadé ele gedősi rendelkezések is negyban érintik a kerület népét, a képviselőnek ezekről a kérdésekről mondott szavai is reményt osztottak mindenfelé. Alkalmunk volt beszélgetni több gazdával a beszámoló utáD. Teljes bizalommal várják sorsuk intézőitől a helyzet jobbrafordu lasat Hiszik, hogy Keglevich Gyula gróf és Hedry Löriuc dr. főispán orvosságot fog teremteni a szegény palőcvidék elesett népének. Soldos Béta ny. főispán kitüntetése. A szomszéd Borsod vármegye érdemes főispánja, Soldos Béla betegségére való tekintettel nyugalomba ment s ez alkalomból a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére buzgó és eredményes munkája elismeréséül a másodosztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozta. Megint Ausztria? Megszorult helyzetünkben már egy államfő udvariassági látogatásához is ezer reményt fűzünk. Jósolják, hogy Schober látogatása fel fogja segíteni mező- gazdaságunkat aléltságából. Sajnos, ezek kába remények, melyeknek fundamentuma a magunk szegénységében keresendő inkább, mint Ausztria irántunk való hajlandóságában. Ha koraiak is az ilyen remények, mégis kétségtelen, hogy mindkét nép államférfiai komolyan kell hogy foglalkozzanak a két egymásra utalt nép sorsával. Az osztrák-magyar monarchiát nem a véletlen és a Habsburgok fegyvere hozta létre, hanem az élet a maga könyörtelen erejével. És ma ámulva nézzük annak a hatvanéves 48-as függetlenségi politikának a rövidlátását, amely abban a jelszóban merült ki, hogy »El Ausztriától!«. Akkor egy kiegyensúlyozott élet az ölünkbe hordta Ausztria és Csehország olcsó iparcikkeit, a mi gabonánk pedig a legbiztosabb piacot teremtette meg. Hatvan évig meddő politikai harcot vívtunk. Ma Ausztria- Magyarország megegyezésétől a mezőgazdaság óriási lendületét várhatnánk, de szinte restelkedve gondolunk arra, hogy újra visszaesünk ugyanoda, ahol háború előtt voltunk. És ez az érzelmi momentum nem akar megelégedni e két ország egymásra utaltságával. Schober azonban nagyon óvatos. Mert ott ugyanaz a baj, ami nálunk, csakhogy náluk a gabona hiányzik. Csak egyben közös a bajunk: a tőkehiányban! De Schober útja mégsem ha- szonnélkül való! Ellenkezőleg, az egymásrautaltság közös érzete előbb vagy utóbb megoldást keres, s majd ha a hatalmak eltüntetik a győzők és legyőzőitek közötti különbséget, akkor a legyőzőitek is egymásra fognak találni, nem érzelmi alapon, hanem sz élet nagy kény- szerűsége : a megélhetés lehetőségeinek megteremtése alapján.
