Eger - napilap, 1930/2

1930-10-14 / 233. szám

2 EQEB 1930. október 14 ^Áüt&üzweA; k<2AXca/H£s ^cu . dtőfeá ß/ocqy. doéi^T^^í^.^t<uLíx6oz^0 kendővel azonnal kivonult az őrség éi a tűznél munkához lá­tott. Ott már a legnagyobb szük- ■ég volt az egriek segitiégére. Nagy lángban állt mind a há­rom kazal és égett a szomszé­dos ház tövéhez épített csűr is. A körülbelül 200 kocsira te­hető takarmányt él szalmát már Budapest, október 13. Vasárnap déli egy órakor 23 atléta állt starthoz a budapasti Hungária úti pályán, hogy neki­vágva az országúinak, a leg­klasszikusabb, de legnehezebb, 42 kilométer és 195 méter tá­volságú, minden emberi energiát megkívánó maratoni országos bajnokságot megszerezhesse. A versenyzők Kispest és Szent- lőrinc érintésével Vecsésig és vissza futottak. Az erőt és ide­Besenyőtelek, október 12. Borongős ez a vasárnapi reg­gel. A felhők őlmosak, ősziek, minden pillanatban leszakadhat az októberi zápor. De a falu glédában áll. Iskolásgyermekek, leventék, tűzoltók, nagyobb leá­nyok, éremmel a mellükön, a falu felnőttéi, öregek, asszonyok, gaz­dák és zsellérek: az egész Be­senyőtelek. Papja, jegyzője, ta­nítói és mindenki ott áll sorfalat a főucca hosszán, a templomtól a plébániáig. Iskolát szentelnek ma itt. Az új épület virágosán, díszesen áll szemben az Isten házával. Mint egy menyasszony, olyan cicomásán. Zászlók csap­kodnak rajta a friss szélben. És mindenki vár. Az Érsekatya kö­vetére várnak, vitéz Subik Károly apátkanonok, főtanfelügyelőre, aki fél tíz tájban érkezik meg négyesfogatán, Ssentgyörgyi Jó­zsef egyházmegyei tanfelügyelő kíséretében. Éljen harsan a sok fiatal to­rokból és megmozdulnak a tö­megek a templom felé. Az ünne­pélyre eljött a hivatalos várme­gye képviseletében Szabó Gyula dr. főszolgabíró, Gauser Rezső kir. tanfelügyelő, a község or- szággyűlési képviselője, Krisz­tián Imre, s a környék katolikus papsága. Ahol nincs egyke. Ötszázhusz iskolásgyerek szo­rong a templomban, a szentély előtt. Vidámak, egészségesek. És sokan vannak. Itt nincs egyke. A kis első elemistástól a húsz éves legényig majdnem ezerre rúg a jövő reménysége nem lehetett megmenteni. Hamuvá égett az egész. A környező házak szerencsére semmi kárt sem szenvedtek. Az illetékes hatóság ma dél­előtt tartott tüzvizsgálatot. Való­színűnek látszik, hogy a tüzet a kertben álló cseléd­lakás kéményéből kipattant szik- i ra okozta. get emésztő verseny irtózatos küzdelem volt. A külföldi indu­lók jőrésze mér a félúton lema­radt. Elsőnek a budapesti Ga­lambos József futott be (2 óra 45 p. 33 rop ), a második Zelenka István, az egri közigazgatási tanfolyam hallgatója lett, aki a német, osztrák és cseh versenyzőket verve, az eddigi országos rekordnál jobb idővel (2 óra 49 p. 42 mp) ért célba. nemes Besenyőtelek községben. Ezért külön érdemli meg a ne­mességet ez a világosfejű, be­csületes és büszke nép. Az ünnepi misét vitéz Subik Károly apátkanonok celebrálja, papi segédlettel, azután főpapi ornátusban, körmenet élén vonul az új iskola udvarára, ahol dia-i dalkepu és virággirlandos falak várják. Nagy tömeg van az udvaron. Apraja-nagyja a falunak. Meg­kezdődik az egyházi szertartás, azután vitéz Subik Károly kano­nok avató beszédet mond. — Első szavam a Főpásztor köszöntése, — mondotta, amelyet küld a falu elöljáróságának és népének. Az öreg főpásztornak alig lehet nagyobb vigasztalása, minthogy mindenütt, mennél ne­hezebb az élet, annál buzgóbb ragaszkodást lát szent vallásunk­hoz, és áldozatokat lát, amelyeket szívesen és lelkesedéssel hoznak eszméinkért. A beszéd további folyamán az iskola fontos missziójáról szól, amelyet be kell töltenie az élet minden vonatkozásában. A val­lásos, erkölcsös és hazafias ne­velés várainak mondja az isko­lákat, ahol el kell dőlnie az ország jövendő sorsának is. Különösen kihangsúlyozza a katolikus jellegű iskolák fon­tosságát, mert ezekben mindég ugyanazok a zsinórmértékek ural­kodnak s ezekben az iskolákban még a vörös lobogó alatt is katolikus tanokat hirdettek. Dicséret illeti a falu lakossá­gát, amely a mostani nehéz idők­ben is súlyos áldozatokat tudott hozni a jövő nemzedékért. Inti a szülőket, hogy küldjék isko­lába gyermekeiket, mert Isten ellen, önmaguk ellen és az állam törvényei ellen vétenek, ha ezt elmulasztják. — Lágyén gyönyörüségtek abban az új nemzedékben, — fejezi be hatalmas beszédét, — amelynek jövőjét szebbnek, jobb­nak akarjuk látni, mint a mi életünk volt. * Hatalmas szekfűcsokorral és formás kis beszéddel köszöntöt­ték az iskolásgyermekek a fő­tanfelügyelő kanonokot, azután egy pöttömnyi kisfiú és egy ap­rócska kisleány, első elemisták, mind a ketten népviseletben, egy maguknál is nagyobb bok­rétával álltak elő. A csöppnyi gyerekek bátor kis dikcióban kérték a főtanfelügyelő urat, hogy a virágot vigye el szere- tetük jeléül a Főpásztornak. A derűs jelenet után a ven­dégek megtekintették az új, há­rom tantermes, tanítói lakással egybeépített, szellős és modern iskolát, amelyet a falu áldozat­készsége és a kultuszminisztérium anyBgi hozzájárulása hívott lét­re. Három esztendei szakadat­lan munka és utánjárás ered­ményében gyönyörködhetnek itt az emberek. A falu bö!cs és ener­gikus vezetője, Somos Bála fő­jegyző, meg Szabó Elek plébá­nos együttmunkálkodása tette rá a koronát erre az új erősségére a magyar kultúrának. * A plébánia udvarán Fedor Mária tanítónő üdvözli vitéz Subik Károly kanonokot a Mar­git leányegyesület nevébeD, a- mely nemrég alakult meg, igen nagy tagszámmal és élénk hit- buzgalmi életet él. Az üdvözlésre adott válaszá­ban vitéz Subik Károly rávilá­gított arra a fontos feladatra, amely az egyesületre vár a jö­vendő generáció anyáinak neve­lésében. Somos Béla főjegyző a kép­viselőtestület és egyháztanács élén üdvözölte ezután a kano­nokot, aki ismételten hangsú­lyozta az iskola fontosságát a jövő kiépítésében. Legyenek büszkék az emberek ebben a fa­luban, mert szinte véres áldoza­tokkal teremtették meg ezt a munkát. Becsüljék meg a taní­tók is a népet, mert akik áldo­zatot hoznak, azok joggal vár­hatják, hogy eredményéi is lás­sák áldozataiknak. Ezután Polák József kántor­tanítónak adta át az Érsekfő- pásztor kinevező okiratát, amely­ben eredményes nevelői mun­kásságáért igazgatóvá nevezi ki. * Délben Szabó Elek plébános adott ünnepi ebédet, amelyen részt vettek az egri vendégek és a falu vezetői. Ebéd közben áldomást mondtak az Érsekfő- pásztorra, a kultuszministerre, vitéz Subik Károlyra, Szabó Elek plébánosra és Somos Bála fő­jegyzőre. * A besenyőtelki iskola történe­téhez hozzátartozik az is, hogy az építés költségeit a nehéz helyzetben lévő község képvi­selőtestülete egyhangúlag, teljes egyetértésben szavazta meg. Azok, akik magányos négy fa­lak közt a jövendő álmát szövö­getik, vigasztalással figyelhetnek fel erre a falura, ahol nincs tere a demagógiának, nincsenek sö­tét, forradalmas arcok, csak egyetértés van, erős és dolog­ban megkérgesedett kezek ősz- szefogása van, közös oélokért, mindnyájunk céljáért. És gyerek van. Ötszázhusz gyerek van. Öt­százhusz egészséges gyerek, öt­százhusz téglavetője, napszámo­sa, építője a magyar jövendőnek. Dévényi Nagy Lajos. Dánia kultúréletéről tart érdekes előadást dr. Szakáll Zsigmond egyetemi magántanár. Eger, október 13. Dr. Szakáll Zsigmond a keres­kedelmi iskolák kir. főigazgatója, egyetemi magántanár, kedden érkezik Egerbe, hogy délután 6 órai kezdettel a Ferencesek kultúrháza fehér- termében előadást tartson. A világszerte megnyilvánuló gazdasági krízisben, nagyon is­mert okok közrejátszása folytán talán a magyar ipar és keres­kedelem van a legalárendeltebb helyzetben. A gazdasági válság zajló hullámai fölött erélyesen és biztosan evez a munka a meg­oldás felé egy kis ország : Dánia. Ezért tart általános érdeklő­désre számot ez az előadás. Dánia iparát, kereskedelmét, mezőgazdaságát egy 10 felvonásos igen érdekes kultúrfllmen Ismerteti, amelyet dr. Szakáll Zsigmond kísérő felolvasása tesz változa­tosabbá. A film bemutatja az ország természeti szépségeit, történelmi emlékeit, Kopenhága nagyvárosi és kikötői életét. Az egri Zelenka országos rekordon belüli idővel második lett a maratoni futóversenyen Felemelő ünnepségek között szentelték fel Besenyőtelek új iskoláját

Next

/
Thumbnails
Contents