Eger - napilap, 1930/2
1930-10-09 / 229. szám
aeä 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL : EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL! EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 229, szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 október 9. Októberben szociális közgyűlést tart a város képviselőtestülete Székely-est Egerben Az előadást a »Szilágyi Erzsébet« Erdélyi Nőegylet és az egri Mansz. rendezi hétfőn az Urániában. Eger, október 8 A városházán hetek óta folyik azoknak a tennivalóknak a megtárgyalása, amelyek a közelgő tél várhatóan súlyos munkanélküliségének enyhítését célozzák. A tárgyalások lassan haladnak, mert a város anyagi helyzete ■ok akadályt gördít a felmerült tervek elé. Trak Géza polgárMiskolc, október 8. Az egri érseki egyházmegye nagy őrhelye, Miskolc vasárnap hódolt Szent Imre herceg emlékének. Az ünnepség első része reggel 8 órakor a hatalmas sporttelepen zajlott le, ahol többezer főnyi közönség és háromezer diák jelent meg. A tábori oltárnál Kronberger József kanonok mondott szentmisét majd megnyitotta az ünnepséget. Az ünnepi szónoklatot Török Kálmán egri prépostkanonok tartotta. mester kijelentése szerint minden remény megvan a megoldásra. A polgármester kész, fedezeti- leg biztosított munkákról szóló javaslatokkal lép az októberi közgyűlés elé, amely csupán a város szociális kérdéseivel fog foglalkozni. Pompás beszédét lapunk más helyén közöljük. A megragadó ünnepély végén az ifjúság fogadalmat tett, hogy Szent Imre nyomdokán, testben és lélekben a katolikus életprin- cipiumokat fogja követni. Ezután a városon keresztül hódoló díszmenet volt, amelyben több mint tízezren vettek részt. 11 órakor a katolikus gimnázium udvarán megkoszorúzták Szent Imre szobrát, amely alka-- lommsl Huszár Károly volt miniszterelnök tartott négy beszédet. Eger, október 8. A hazátlan, nyomorgó székely főiskolai hallgatók társasága felé jőszívvel, adakozó kézzel fordult mindig a magyar társadalom. Ez természetes is. Az emberekben mindig van valami meleg testvéri érzés, ami az utolsó fillérekből is adni kényszerít annak, akinek semmije sincs, ami a szeretet bő hamuval takart tüzeiből még mindig tud egy kevés fényt elővilágoltatni azok felé, akik nehéz sorban, padlásszobákban, kevés kenyérrel készülnek a jövő nagy feladataira. Egerben is készül most egy társadalmi akció a Budapesten és Egerben élő székely főiskolai hallgatók felsegélyezésére. A »Szilágyi Erzsébet« Erdélyi Nöegylet, a MáNSz egri csoportjával együtt október 13-án, hétfőn, műsoros előadást rendez az Uránia mozgóképszínházban. Ez ez est egyben az irredentát is szolgálja, mert felfrissíti bennünk az elszakított Erdély képét és ezzel megerősíti hitünket és akarásunkat. Az est fénypontja a hírneves erdélyi írónő: Ádám Éva : -Emlékezzünk régiekről« (Erdélyi emlékek) című minden magyar szívet megkapó, vetített képekkel kitért kiváló műve, melyet az illusztris írónő személyesen fog felolvasni. A megnyitó beszédet dr. vitéz Jávor Ernő árvatzéki ülnök mondja. A műsor további részében csikszentgyörgyi Csedő Vilma fővárosi szavalő-művésznő székely balladákat ad elő. Dr. Paál Endre városi aljegyző, cigányzenekisérettel régi erdélyi nótákat énekel. Ferber János tárogatón kurucnótákat ad elő, az Egri Polgári Dalkör pedig irredenta dalokat énekel. Az énekszámokat Illés Gyula cigányzenekara kiséri. Az előadás este 8 órakor kezdődik. Délelőtt és délután ifjúsági előadások lesznek mérsékelt hely- árakkal. — Az esti előadásra minden jegy 1 pengő. — Jegyek előre válthatók az Uráoia színház pénztárnál. — Felülfizetőse- két köszönettel fogad és nyugtáz az Erdélyi Egyesület. Miskolc Szent Imre-ünnepe Szent Imre követésében. A miskolci Szent Imre ünnepségen elmondotta: Törők Kálmán prépostkanonok. A magyar századok mélyéből az ősök áhítatának tiszta zeng- zete száll felénk. A szárnyaló áhítat kinek másnak, mint az Árpád nemzetségéből sarjadzott liliomos Szentnek dicséretét zengi ... S miként a tenger messze síkján kelt hullámok hangos morajlással torpannak meg, midőn parthoz érnek: úgy a századok mélyéből kelt Szent Imre-dicséret is fenséges ditbyrambként zeng, cseng-bong, midőn a Szent megdicsőülésének kilencszázados határán a mi dicséretünkkel össze- olvadozik. így találkozik össze boldog ünneplésben a szent hajdan és jelen; igy vallja magáénak az ős és maradék közös ideálként a liliomos Szentet, aki a magyar földnek és a kereszténységben még nemesebbé vált fajunknak gyönyörű virága. A ködös, borús idők homályába tapogatózó történelmi kutatás fel felbuvárolja a szent királyfinak egy egy jelességét, fejedelmi sarjhoz méltó hősi vitézségét és lovagiasságának példás erényeit. Ámde, ha az idők múlásában a jelességek részben vagy egészben a feledés áldozatául is esnek, legnagyobb ékessége csorbítatlanul fényes- kedik az enyészetbe vesző századokon keresztül: fényeskedik az ő életszentiége, melynek hites tanúja nemzetünk történelme, hagyományaink és anyaszent- egyházunk, mely őt szentjeinek méltóságára emelte. A dicsvágynak mily olthatat- lan szomja gyötri a földnek emberét ős mit nem áldoz a gyarló halandó, hogy hiúságát ércbe- kőbe vésse! És mi a vég? Vanitas vanitatum . . . Ninive, Babylon, Memphis, Tyrus, Carthago, Corinthus, sőt a pogány római világhatalom hire, neve, dicsősége is csak romjaiban sejthető meg; mig ellenben az ily erkölcsi nagyság, mint magyar szent Imre herceg, aki a hit és vallás kegyelmi életében embernek csodás, Istennek tetsző nagy erényekkel vált hatalmassá : az ilyen erkölcsi nagyság már e földön belép a halhatatlanságba, hogy az itt vias- kodőknak ösztönző példa, erő, s bátorítás legyen. Megértem nemzetem büszkeségének, vallásos lelkének és ragaszkodásának fellángolását, mellyel a magyar Szent megdicsőülésének kilencszázados fordulóját ünnepli. Megértem, hogy e világraszóló ünneplésben részt vett apostoli követe űtján Szentségéé Atyánk, kivel együtt ünnepeltek az egyház bíboros fejedelmei, érsekei és püspökei az itthoni, s a közel és messzi országok híveinek százezreivel. így magasztosult szent Imre megdicsőülésének kilencszázéves fordulója nemcsak az egyháznak, hanem a nemzetnek is oly ünnepévé, mely a magyar Szentnek legméltóbb tiszteletet, ennek a szegény országnak pedig uj lelkierőt és reményt adott, ■ irántunk minden diplomáciai tevékenységnél értékesebb rokon- ■zenvet, fájdalmunkat megértő, nemes barátokat szerzett. Midőn Miskolo város kath. közönsége és ifjúsága a szent Imre- év országos ünnepségeibe vallásos buzgősággal és lelkesült magyar szívvel bekaposolődik, nemcsak arról tesz tanúságot, hogy érzékeny lelki megértéssel viseltetik szent Imre erkölcsi nagysága iránt, hanem ünnepli és követni kívánja a fejedelmi sarj- bán azt az ifjút, akinek példája és követése, amellett, hogy legméltóbb tisztelet, az egyén es haza boldogságának is szilárd alapköve. Es bar ez alapkőrakás mindenkor nélkülözhefetlen, sohasem volt arra nagyobb szükség, mint a mi időnkben. Ifjúságunk, e fiatal nemzedék kemény sorsban élve, zord idők elé néz. Ezért a pályán való fel- készültség mellé a lelki, az erkölcsi erőkben való edzettséget kell megszereznie. Mert a lelki és erkölcsi edzettségből fejlődik ki az a jellem, melyről visszapattan a kísértés, mint gránitról a kilőtt golyó. Csak ez: a valláserkölcsi erőkből táplálkozó jellem az, mely becsülettel betölti az élethivatás kötelmeit. Nem szédül meg a társadalmi tévtanok bődítő kavargásában; nem vakítja el tiszta látását a tisztátalan eredésü arany csalóka fénye, mert életigéDyeinek szabályozója az a mérték, melyet részére Isten és ember törvénye megszabott. Azért, ha az élethivatás, a kenyérpálya a szellemi és anyagi
