Eger - napilap, 1930/2

1930-10-07 / 227. szám

2 EGER 1930. október 6 Az egri katolikus egyházközség egyháztanácsának alakúié gyűlése Eger város hazafias polgárai közül számosán. A gyászmise végeztével a vá­rosháza tanácstermébe vonultak, minthogy az eső megakadályozta a Knézich Károly uciai emlék­tábla előtt tervezett ünnepély megtartását, valamint az éven­ként szokásos kegyeleti stafétát is, melyet az ünnepély ideje alatt tartottak volna meg. A város­háza tanácitermében az egri Ér­seki Jogakadémia ifjúsága im­pozáns ünnepéllyel rótta la há­lás kegyeletét az aradi tizenhá­rom vértanú iránt. Az Egri Dalkör Huszthy Zol­tán karnagy vezénylésével a Himnuszt énekelte, majd Rin- gél hanti György joghallgató sza­valta el hazafias tűzzel Várady : Tizenhárom c. költeményét. And- rássy Ferenc a Jogakadémiai Kör elnöke filozófiai alapokon szépen felépített beszédben állí­totta a hallgatóság elé az aradi hősök példasdő hazaszeretetét. A beszéd ulán Madarassy György községi közigazgatási tanfolyamhallgatő Gyula diák: Ünnepi imádság c. költeményét szavalta el megrázó erővel. Az Egri Dalkör fejezte be az ün­nepélyt a Magyar Hiszekegy el- éneklésével. Az ünnepség után Eger városa nevében Nemecsek Aurél városi tanácsos, a Jogaka­démiai Kör nevében pedig And- rátsy Ferenc elnök küldöttségi- leg megkoszorúzták a Knézich emléktáblát s kifejezték tisztele­tüket a vértanú utódai előtt. A forgalmiadó teljes eltörlését kérik az iparosok. Eger, október 4. A forgalmiadó az, mely talán a legtöbb panaszt váltja ki az iparosokból és kereskedőkből. Ennek eltörléséért már többször harcra keltek az ország iparo­sai és kereskedői. Az eredmény vajmi kevés volt eddig. Ez a kérdés, a forgalmiadó kérdése azonban nem jut és nem juthat nyugvópontra mindaddig, míg azt teljesen el nem törlik. Mert ez a közvetett adó sok bajnak és nehézségnek okozója az iparos és kereskedő társada­lomban. Most az egri Ipartestölet ismét kapott egy átiratot a forgalmiadóügy­ben való állásfoglalásra. A hódmezővásárhelyi ipartestü­let küldte meg a forgalmi adó teljes eltörlését követelő határozatot. A vásárhelyi ipartestület elnök­sége a határozatot azzal küldte meg az egri ipartestületnek, hogy csatlakozzék az abban foglaltak­hoz, illetve hasonló határozatot hozzon. Az ipartestület a közel jövő­ben foglalkozik az átirattal és a mellékelt határozattal. Ahogyan az iparosok el vannak ragad­tatva a forgalmiadótól, bizonyos máris, hogy szívvel-lélekkel csatlakoznak minden olyan megmozduláshoz, melynek célja a forgalmiadó el­törlése. Eger, október 6. 1930 szeptember havában ala­kult egyháztanács első alakuló gyűlését október 5 én délelőtt 11 órakor tartotta a ferencrendiek katakomba termében. Meyer Béla prépost kanonok, elnök meleg szavakkal üdvözli a szép számmal egybegyült egy­háztanács tagokat. Az egyház- község vezérkarának nevezi az egyháztanácsot és bízik benne, hogy az egyháztanáci tevékeny­ségével a hozzáfűzött várakozás­nak megfelel és úgy befelé, mint kifelé a hitélet emelkedését fogja eredményezni. A bátor hitvallás buzdítani fog másokat is hitükhöz való ragasz­kodásra és a vallási kötelességek teljesítése a vasárnapi szentmisén ▼aló részvétel, a szentségekhez járulás követendő példaképen szolgál a többi híveknek is. Az első gyűlésen ily szép számmal való megjelenés Ígéret arra, hogy az egyháztanáciosok kifelé a fórumon is meg fogják védel­mezni az egyház érdekét és előbbre viszik. Ma különösen szükség van erre, amikor azt a hamis jelszót han­goztatják, hogy a vallás magán­ügy, pedig a vallás nem magán­ügy, hanem közügy. Hogy meny­nyire nem magánügy, mindennél jobban mutatja az, hogy azok, akik ezt legjobban hangoztatják épen az egyházat kezdik ki és az egyház hatalmas szikláját akarják ledönteni, mert tudják, ha azt ledöntik, könnyű lesz a helyzetük. Legyen az egyháztanáci ko­vász, mely az emberek lelkét álformálja és hitükben az em­bereket erősítse meg. A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után következett a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. Utána az elnök előterjesztésére megválasztják az ellenőröket, Breznay Imre ny. tanítőképezdei c. igazgatót és Szabó Vilmos ny. áll. elemi isk. igazgatót. Temetögondnokok: Kisasszony és Szent Dőnát te­mető részéről: Vanyek József nyug. vm. szv. főtanácsos, Fáj­dalmas temetőnél: Révász Róbert ny. ig. tan., Szent Rókus és Szent Rozália temetőnél Gáspár István rk. ig. tan. Ügyész és titkár: dr. Barsy István ügyvéd. Választók névjegyzékének ősz- szeállítására három tagú vá­lasztmány: Rálnoky Viktor dr. ügyvéd, Kelemen Lajos ny. rk. ig. tanító, Urbán Gusztáv dr. jogakadémiai tanár. Hivatalból: Vanyek József iskolai főgondnok ös pénztáros. Az egri társadalmi egyesüle­teknél, hogy a kulturelőadások egyöntetűen történjenek, az el­nök előterjesztésére, ez egyház­tanács kulturbizottságot választ. Kulturblzottság tagjai: Breznay Imre ny. tanítőképezdei ig. tan., Fekecs Sándor rk. ig. tanító, Gáspár István rk. ig. tanító, Grónay Andor ipariskolai ig., Husovszky Kálmán áll. el. isk. ig. tanító, dr. Kürthy Menyhért ciszt. főigazgató, Kovács Fereno földm. olvasókon elnök, Király Kálmán a Kath. Tudőiítő szer­kesztője, Kelemen Lajos ny. rk. igazgató-tanító, Losonczy Sándor iparos, Nagy Kálmán földműves olvasőköri titkár, dr. Petró Kál­mán fögondnok, Prettenhoffer Ödön kír. törvényszéki tanács­elnök, Radil Károly érseki nyomdaigazgató, vitéz Subik Károly apát kanonok, Szabó Vilmos ny. áll. el. isk. igazgató, Szakos János munkás, Szent- györgyi József egyházi s. tan- felügyelő, 7rak Géza polgár- mester, dr. Urbán Gusztáv jog­akadémiai tanár. Temetőgondozéblzott8ég: 1. Kisasszony temető részéről: Eger, október 6. Az a nagy megmozdulás, amely a huszadik század szociális al­kotásait létrehozta, reáfordította a figyelmet azokra is, akik testi fogyatkozásaik miatt lemaradnak az élet nagy versenyén. Lehető­ségeket keresnek a humánusan gondolkodó elmék és akciót in­dít a társadalom, az állam is ke­zébe veszi a dolgot, hogy leg­alább megjavított, nagyobbesély- lyel állhassanak ezek a megbé­nított emberek az egyetemes nemzeti és szükséges egyéni as­pirációk szolgálatába. Felvilágosító körutakat, elő­adásokat tartanak mindenütt a világon. Nálunk is. A társadal­mat hívják segítségül, amelynek nagy érdeke, hogy ezek a most még szerencsétlen terheknek tar­tott emberek hasznos együtt- munkálóivá nőjjenek a közös célnak. Ezt a felvilágosítást izolgálta Kovács Mihály dr. egyetemi ta­nár előadása, amelyet szomba­ton este, a Városháza közgyű­lési termében tartott meg. A hall­gatóság soraiban ott volt majd­nem minden egri tanító, tanítónő és más neveléssel foglalkozó em­ber és sok más érdeklődő is. A vármegyei orvos-fiőkszövet- ség nevében Beniczky Miklós gyógyszerész, Nagy Kálmán földm., Mészáros Béla kir. törv. bíró. 2. Szent Dónát temető részéről: Elek Béla iparos, Görömbölyi József földm. Sarer Tamás fő­könyvelő. 3. fájdalmas temető részéről: Ringelhann Béla villanygyári igazgató, Kakuk Jenő városi fő- számvevő, Bóta Vince földm. 4 Szent Rozália temető részé­ről: Fazekas Albert földműves, Ivánszky Lajos kőfaragó, Reiss Ferencz százados. Majd a megválasztott tanító­kat osztotta be az egyháztanács: A líceumi iskolákhoz: Szent- györgyi Gyula ig. tanítót, Pét- rovics József ig. tanítót és a har­madik állásra a Szent István király rőm. kát. iskolától Tornay Kálmán rk. tanítót. A maklári úti Szent István király rk. elemi iskolához pedig Godál Gyula tanítót. A líceumi iskola igazgatójául Mentusz József c. Igazgató ta­nítót ajánlotta az Ersebfőpásztornak az egyháztanáci. Kisebb ügyek letárgyalása után Meyer Béla prépostkano­nok elnök a gyűlést bezárta. Özekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos üdvözölte a pro­fesszort. Hangsúlyozta beszédében azt a négy, szinte apostoli munkát, amelyet végez országos kőr­útján. Az üdvözlő beszéd után a professzor általános figyelem kö­zepette kezdte meg előadását. — Azt hiszem, — mondotta — mindnyájan egyetértünk abban, hogy nincs felemelöbb látvány, mint egy egészséges gyermek. Vidámsága feledtetni látszik, hogy milyen megpróbáltatások elé állíthatja majd az élat, míg megkezdheti felelősségteljes mun­káját a társadalom javára. És mennyi szomorú példából lát­juk azt, hogy akiket valamilyen szellemi vagy testi fogyatékos­sággal vert meg a sorsuk, ezt a kötelességüket nem tudják tel­jesíteni. Ez pedig a köz kára. Széles alapon kezdi fejtegetni, hogy a társadalom és az államok mi­lyen közömbösen viselkedtek ed­dig a testileg fogyatékos embe­rekkel szemben, míg a szellemi fogyatékosságban szenvedőket minden oldalról tá­mogatták. Pedig az előbbieket még hasznos munkásaivá lehet tenni a nemzeti és társadalmi törekvéseknek. El kell némitani azokat az ellenvetéseket, amelyek feleslegesnek tartják a testi fogyatkozásban szenvedők gyógyítását Kovács Mihály dr. professzor előadása a Városháza közgyűlési termében.

Next

/
Thumbnails
Contents