Eger - napilap, 1930/2

1930-10-02 / 223. szám

2 EGER 1930. október 2 Pierre Delattre, a tudós magyar-barát francia pap Egerbe érkezett Eger, október 1. Neve kedvea csengésű a ma­gyar fűlnek, mert francia létére is búsuló cionkahonunk meleg­szívű Tigaiiztalőja, szomorú sor­sunk jobbrafordulásának messze kibangzó szavú hirdetője. Leírt betűi oly messze futnak szét, amiiy messze elér a francia sző. Amit hazánkról Irt, magyar szív­vel, magyar tollal sem lehetne szebben megírni. Ismeri a magyar katolikus lé­lek kincseit s boldogan olvas­hattuk mér nyelvünkön is itt-ott közzétett írásait. Francia nyel­ven pedig könyvekben, számos cikkben szállt tikra igazunk mellett. Legutóbbi munkájában a középeurőpai katholicizmui helyzetéről, küzdelmeiről számol be. Magyarországról írt fejeze­tében valósággal magyar lélek szava szól. A budapesti Szent Imre-ünneptégeken az ő dicsé­rete avatta fel a budai várbás­tya falán a kongreganisták em­léktábláját. A jeles jezsuita iró mostani kőrútjában tovább gyűjti ada­tait, hogy minél hangosabb szó­szólója legyen ügyünknek. Szé­kesfehérvár, Pécs, Szeged, Bu­dapest városok tanulmányozása után ma Egerbe érkezett. Több napi ittartőzkodása alatt, mint a ciszterciek igen kedves vendége, bő alkalma lesz Eger szép kincseinek és mindennemű kultúrintézményeinek tanulmá­nyozására. Egy hatesztendős kisfiút megölt a mustgaz nunk az egri bírák nejeinek s hozzátartozóinak, akik oly nagy buzgősággal és lelkes fáradság­gal tették kellemessé a közgyű­lést követő napot. Légy kegyes megfelelő módját találni, hogy köszönetünk nekik is tolmácsol- tassék. Szives üdvözlettel igaz híved: Wolff Károly s. k., az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület el­nöke. Időjárás. Budapest, október 1. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: Hazánkban majdnem mindenfelé voltak esők, de többnyire kis mennyiségben. Jelentékeny, 13 milliméteres csa­padékot csak Zalaegerszegen mértek. A hőmérséklet a déli részeken tegnap elérte a 16 C fokot. Budapesten ma délben 16 C. fokot mértek. Prognózis: Változékony, hűvös idő várható, egyes helyeken még esővel. * Eger, október 1. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap 21'2 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig 9 8 G. fok. Ma reggel 7 órakor 10 6 C. fokot mértek. — Ugyanekkor a barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 759 8 mm. Gyenge északkeleti szél volt. Csapadék: 1*2 mm. * A MAGYAR HÉT» célja a magyar termelés védelme. A Ma­gyar hét október 18-tól 26 ig tart. A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben lartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. III. Történelmi talajnak neveztem Eger városát, mert sok törté­nelmi eseménynek volt a köz­pontja. Csak vázlatosan említem az egyes eseményeket: II. István király itt balt meg. Imre királyt itt temették el. Egert a tatárok még a mohi vagy, sajői ütközet előtt pusztí­tottak el. Pusztítottak itt 1442 ben a hu­sziták is. Eger azonban ismét és ismét megújult. Mátyás király is többször volt Egerben és itt tette a török kö­vetnek (1468 bán), azt a ma is időszerű kijelentést: Nem elég a békét írásban vagy szóval megígérni, hanem tettekkel kell azt érvényesíteni. (Szederkényi i. m. I. 144. 1.) Dózsa György csapatai is pusztítottak Egerben és felgyúj­tották Szent János várbeli tem­plomát. (U. u. 147. 1.) Az 1520. évben a 14 éves II. Lajos járt itt és feljegyezték, hogy 40 ezer aranyat adott a vár fel­ügyelőjének, Süveges Ambrus­nak egy vadászó sólyomért. — Bogács, október 1. Különös körülmények között történt halálos szerencsétlenség kedden a közeli Bogács község­ben. Az áldozat egy hat eszten­dős kisfiú, akit az erjedő mustból kiömlő gáz megfulla8ztott. Invornicz Lajos bogácsi gazda szüret után az erjedő mustot a házában levő pincéjében helyezte el. A pince ajtaja nyitva volt, hogy a gáz fel ne gyűljék a pincében. (Türk Frigyes : Eger vára.) A köztudatban azonban a leg­élénkebben Dobó várvédelme él. Ez az ostrom az 1552. évi szeptember hó 9. napjától októ­ber hő 19. napjáig tartott. — A védelmet Tinődy Sebestyén az ostrom után a helyszínén tartott adatok alapján énekelte meg. (Türk Frigyes, Eger várB, Eger 1906) Eger azután 1596 október 14.-én a vallon és német hely­őrség árulása következtében ju­tott török kézre és maradt 91 éven fit török uralom alatt. (Szeder­kényi i. m. II. 146., 295. 1.) Milyen volt ezekben a zavaros háborús időkben hazánk köz- igazgatása és főként igazság­szolgáltatása ? Igen érdekes ebben a tekin­tetben az Eger város belső kor­mányzatát (autonómiáját) meg­szabó az a rendelkezés, amelyet Verancz püspök (Antonius Ve- rantius) 1560. június hó 6.-án abban az alakban erősített meg, amint azt Oláh Miklós püspök 1552. április 9.-én jóváhagyta. Ez a jogszabályozás «Eger vá­ros és egri völgy polgárai» jog­hatóságának területére terjedt ki és nyolc pontból állott. Kiterjed­nek ezek a házasságjog anyagi részére, a vagyoni, birtokszerzési, vételi kérdésre, a bírói eljárásra — a fórumok kijelölésével —, a A gazda bateaztendős kisfia az udvaron játszadozott. Szülei a déli órákban keresésére indul­tak, de sehol sem találták. Utóljára a pincébe indultak és a bordók között kétségbeesve pillantották meg a földön elterült gyermeket. Az eszméletlen kisfiúiba felszín­re hozták, élesztgetni próbálták, de már,, nem sikerült megmen­teni. A gáz megölte. jogorvoslásra, a városi polgár illetősége megállapítására, a vég- rendelkezésre s a büntető eljá­rásra. A Kis Kódex lényegéből különösen megemlítendő rendel­kezések szerint: ősi vagy szer­zett vagyonok, amelyekre más valakinek igénye lehet.de egy év és három nap alatt a birtoklás ellen tiltakozás nem emeltetik, — a tényleges birtokos tulajdo­nának tekintendő. A távollevő és kiskorú érdekét azonban külön védi a szabályzat. További rendelkezés szerint ha a város vagy az egri völgy falujának bírói széke előtt az ügy elintézéséval a fél nincs megelégedve, fellebbezhet a vár gondnokának űri székéhez, innen a püspök úr tulajdon vagy hely­tartójának személyéhez, — to­vábbi appalláta nincs. A fellebbezést mindig az ítélő birői szék ütése alatt kell beje­lenteni, különben érvénytelen. A meg nem elégedő fél azonban vagy a püspök űrtől vagy a bí­rótól uj ítéletet kérhet. (Perújí­tás) (Szederkényi i. m. II. 216. t köv. lapjai.) A magyar erős jogérzékéről tanúskodik, hogy a mohácsi vész után ily szabatos jogszabályo­zással foglalkoztak és ugyancsak csodálatos, hogy a bel-és később török háborúk legexponáltabb vidékén, Heves vármegyében is HÍREK 1930. október 1. — Elhunyt ciszterci tanár. Bölcs- key Ödön Lajos ciszterci rendű áldozőpap, székesfehérvári reál­gimnáziumi tanár életének 58. évé­ben elhunyt. — A hevesmegyei rokkantak jó­tevői. A HONSz. Hevesmegyei cso­portját többen részesítik állandó anyagi támogatásban. A jótevőket a következőkben említi meg a leg­utóbbi közgyűlés igazgatói jelen­tése : »Elsősorban kell megemlékez­nünk dr. Szmrecsányi Lajos ér- sekfőpásztorról, aki évenként 400 —450 métermázsa fa adományozá­sával különös atyai gondoskodásá­ról tesz tanúságot. Köszönet illeti az egri Főkáptalant, Ridárcsik Imre és Török Kálmán kanono­kokkal kapcsolatosan, kiknek jó­indulata folytán csaknem 30 hold olcsó föld áll a rokkantak rendel­kezésére ; Okolicnányi Imre al­ispánt, kinek jóvoltából a vármegye a múltban 200, a jövőben 2000 pengővel támogatja a csoportot; Trak Géza polgármestert, aki a város szegénysége ellenére is meg­felelő helyiséget utalt ki a cso­portnak és gondoskodik annak fű­téséről és világításáról, továbbá megtéríti a hivatalos utazási költ­ségeket. Az Egyházmegyei Tkp., az egri Hitelbank, a Pressler Ferenc Fiai cég és az Egri Hor­dó- és Faárúgyár évenként ki­sebb összegekkel támogatják a he­vesmegyei rokkantakat. De igen nagy azoknak a tekintélyes vezető pozíciókban levő jóakaróknak a száma is, akik különös erkölcsi támogatással segítik előre a rok­kantügyet. * Philips rádió világmárka! Megszerezhető kedvező részletfize­tésre is. Lakáson is bemutatja Il­lés Béla. Telefon 230. a törvénykezés, az ország tör­vényei értelmében mindannak ellenére, hogy a királyi befolyás és hatalom ott teljesen szüne­telt, — mindig érvényeiítette ha­talmát. Pedig Havas vármegye vármegyei hatósága a török megszállás alatt Rimaszombat­ban és végleg Fülek várában volt. A megyei törvényszék szer­vezete és hatásköre szabatosan körülírt volt. A peres eljárásban a megidézés után a felek véde­kezésére törvényes 13 napi ba­táridő tűzetett; rendes párbeszé­dek vétettek jegyzőkönyvbe ; a feleket meghatalmazott ügyvéd is képviselhette és ezek meghall­gatása ulán hozatott meg nyom­ban az ítélet. Tehát az eljárás rendes szóbeli. A hiteles helyekül rendelt káptalanok és egyes konventek is teljesítették hivatásukat, ame­lyet ma részben a kir. közjegy­zői intézmény pótol. A hiteles helyek a jogbiztonság és véde­lem őrei voltak, egyszersmind a bírói eljárás részesei, közvetí­tői a hitelesség biztosításával. (Szederkényi i. tn. II. 301. s köv. lapiai.) Gyakorlat és szokás alapján sokszor fontos birtokkérdésekben az akkot1 >fogott«-nak nevezett választott bíróság döntött. (Sze­derkényi i. m. II. 303. 1.) pr* Pénteken telies heti rádióműsor melléklet.

Next

/
Thumbnails
Contents