Eger - napilap, 1930/2
1930-10-01 / 222. szám
2 EGER 1930. október 1. Impozáns külsőségek között, több mint félezer résztvevővel zajlott le a hevesvármegyei rokkantak közgyűlése Szmrecsángi Lajos dr. érsekfőpásztort fővédnökké választották. A rokkanttörvény-tervezet és az egri Hősök Háza a közgyűlés előtt. Megalakították az új tisztikart. keveseknek segítsége kevés, ciöpp a nyomorúság tengerében. Itt a társadalom szervezett erejének kell segítségére sietni a nagyműltú ősi főiskolának, melyet oly heroikus áldozatkészséggel tart fenn az egri érsekség s a főkáptalan nemcsak egy szűkebb környék, hanem az egész magyar társadalom nagy dicsőségére. Valahogy be kellene ideg- zödnie az egri egyházmegye minden földbirtokosába, vállalati igazgatóságába, de még a középosztály minden tagjába is, hogy ezzel a főiskolával szemben erkölcsi és anyagi kötelezettségei vannak s önmaga ni' vőját emeli, ha az ország egyetlen katolikus jellegű világi főiskolájának nívóját emeli s ifjúságát istápolja. Dicséret illesse az iskolafenntartókon kívül He- vesvármegye s Eger város vezetőségét s az egyházmegye es- peresi^Kerületeinek évenként kétszer egybegyűlő papságát, hogy anyagilag oly szépen támogatja a főiskola menzáját, de ez még mind kevés. Az évenként megismétlődő fehér halál árnya, a kórral most küzködő vagy holnap sorra kerülő fiatal életek kérnek, könyörögnek, sürgetnek: emberi hajlékot, emberi megélhetést és olcsó tankönyveket adjatok nekünk, mi élni és dolgozni akarunk, mert tudjuk, hogy a hazának még nagy-nagy szüksége van ránk! Az eddig elhullt áldozatvér tegye termékenyebbé a társadalom szívét-Ielkét drága ifjúságunk vetése számára. Dr. Urbán Gusztáv. Eger, szeptember 30. Vasárnap délután tartotta a H^plirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének hevesvármegyei csoportja évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a résztvevők tömege. Több mint félezer hadirokkant, özvegy és árva szorongott a tágas falak közt. Mankók kopogtak és világtalan szemek üresedtek össze, félkarúak, roncsok nagy találkozója volt ez, külsejében szomorú és tiszteletreméltó, érzéseiben impozáns gyülekezet. A közgyűlést a Hiszekegy hangjai vezették be, majd Oko- licsányi Imre alispán elnök távollétében és megbízásából dr. Palik Ferenc várm. aljegyző megnyitotta az ülést és meleg szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket. A hatóságok figyelme — mondotta többek közt — bizalommal fordul a rokkantak felé, mert egy hazafiasán gondolkozó tábort láttak meg bennük, amellyel a mai közszellemet meg lehet változtatni. Dr. Vízy Miklós pápai kamarás, az Érsek- főpásztor nevében mondott meleg és közvetlen szavakat. Ezután Medák Lajos a csoport áldozatkész, agilis ügyvezető igazgatója előterjesztette jelentését. — Ha visszatekintünk csoportunk 10 éves működésére, mondotta többek közt, azt látjuk, hogy kilenc hosszú esztendő veszett el tétlenségben. A tudatlanság, a tapasztalatlanság meg- boazulta magát, mert csoportunk a múltban sohasem jutott olyan színvonalra, hogy a Hazáért nagy áldozatokat hozó hadigondozottakért küzdeni tudott volna. — Ma már küzdő tagjai vagyunk a hatalmas szervezetnek, amely a rokkantak érdekeiért harool. Minden törekvésünk odairányul, hogy a hadirokkantakat visszaadjuk a társadalomnak, visszaszerezzük tekintélyüket és becsületüket. Igyekeztünk a tagok és a hatóságok közötti ellentéteket kiegyenlíteni. Arra törekediünk, hogy a rokkant ná legyen koldustipus, hanem öntudatos és önmagát kellően értékelni tudó, fegyelsaezett polgár. Megemlékezett ezután a csoport nagy jótevőiről, akik állandó adományokkal támogatják a rokkantakat és beszámolt arról a körültekintő munkáról, amelyet a csoport vezetősége folytat különböző kérdésekben a hadigondozottakért. A közgyűlés Medák Alajos indítványára táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzót és dr. Szmrecsányi Lajos érsek- föpásztort. A tisztikar hároméves mandátuma az idén járt le, ezért a közgyűlés uj tisztikart választott a következőkben : fővédnök: dr. Szmrecsányi Lajos érsek, védnökök: Isaák Gyula felsőházi tag, dr. Hedry Lőrinc főispán, Trak Géza polgármester, Ridárcsik Imrepreláluikanonok ée 7örök Kálmán prépostkanonok. Díszelnök: Okolicsányi Imre alispán, társelnök vitéz Subik Károly oldalkanonok, al- elnökök: Zsivora György kir. ügyész, Vincze János kisgazda, tb. alelnök: Zemanek György. Ügyvezetéssel megbízott igazgató : Medák Alajos tanító, titkár: Petruska Vilmos, pénztáros: Ivánszky Lajos, főellenőr : Ku- novits Jenő, ellenőrök: vitéz lóth-Csepreghy Bertalan és Törő József. Ügyész: dr. Erlach Sándor, orvosok: dr. 7emesváry István és dr. Czigler Henrik. Megalakították ezután a 28 tagú választmányt és az 50 tagú gazdasági és jóléti bizottságot. Az újonnan megválasztott tisztviselők nevében Kunovits Jenő mondott köszönetét a közgyűlésnek, majd Petruska Vilmos felolvasta a hadirokkanttörvény tervezetét. A közgyűlés egyhangúlag tette magáévá a Hősök Háza megépí téeének életrevaló tervét, amelyet lapunk felelős szerkesztője, dr. Urbán Gusztáv vetett föl az »Eger« hasábjain, köszönetét mondott az »Egerének a rokkantak érdekében kifejtett munkájáért és dr. Urbán Gusztávot egyhangú felkiáltással a A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben tartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. II. Gróf Apponyi Albert Szent István Intelmeiben azt kutatta, ami azokban speciálisan magyar ős Szent István személyes befolyására visszavezethető. Erre nézve egyebek közt az élőbeszéd bevezetésére utal. Az élőbeszédnek ez a szöveg* a következő: »... amit az Isten kegyelme adott — legyen az királyság ... vagy bármely más méltóság — részint isteni parancs, részint törvény, részint bírói és polgári hatalom, részint a nemesebb és a vének tanácsa kormányozza és védelmezi . . .< Ennek a szövegnek kapcsán gróf Apponyi Albert arra az eredményre jut, hogy Szent István igazi Árpád ivadéfc, akiben tovább él a vérszerződésre visszamenő hagyományos szellem mindenben, ami a kereszténységgel nem állott ellentétben és amidőn — a kor általános felfogásától eltérően — »törvény és bírói hatalom,« tehát az objektiv jognak fölényét emeli ki még a királysággal szemben is, — ebben a közhatalmak ama közjogi felfogásának nyoma van, amely az ősi magyar hagyományt jellemzi. Gróf Appooyi Albert az előadásában különösen is kiemeli az Intelmeknek az igazságszolgáltatásról szőlő ötödik fejezetét. — Ennek szövege szerint: a bírák ítéljenek saját törvényeik szerint (secundum leges süss), amely szavakban annak az önálló bírói szervezetnek nyomai vannak, amely a »Gyula« bírói méltóságának mindjárt a hon-i foglalás után történt megállapításában nyert kifejezést. A magyar bírónak és ügyész nek szól még ma is az idézett ötödik fejezetnek az intelme: •ítélj békességes tűréssel, szánakozással, irgalom szerint, hogy legyen dicséret és tisztesség a te koronádnak.« Amikor a budapesti kir. Ítélőtábla 1924 december hő 20. napján centennáris jubiláris teljes tanácsülését tartotta, a kir. ítélőtáblának akkori elnöke, most a kir. Kúria elnöke, dr. Juhász Andor az ünnepi beszédében szintén foglalkozott az Intelmeknek ezzel a részével. Beszédének vonatkozó része így hangzott: »Első királyunk, a keresztény magyar királyság megszervezője: Szent István, borát mész- sze túlhaladó államférfiül éleslátásról, ritka alkotmányos érzékről és az igazságszolgáltatás jelentőségének teljes felismeréséről tett tanúságot akkor, amikor az idézett dekrétumában a »türelmet» és az »igaz ítéletet« királyi koronájának ékességei közé sorozza. Szent Istvánnak ezek az igazán királyi szavai arra mutatnak, hogy az igazságszolgáltatásunk szervezetének gyökerei a magyar államnak legmélyebben fekvő történelmi ré- tegéba nyúlnak le s a pemzet ősi jogrendjéből szívták magúkba a későbbi századokban az intézmény tovább fejlődéséhez megkívánt éltető ekéket.« Dr. Juhász Ajjidor most idézett fejtegetéséből nyilvánvaló, hogy az latelmek magasztos tanítása minden magyar bírő és ügyész előtt kell, hogy szent legyen és így kapcsolódjunk bele mi is a Szent Imre ünneplésbe. Ezek az intelmek a Szent Királytól valók, akinek fejét először díszítette az a Magyar Szent Korona, amelynek nevében a bírói hatalmat az 1930: XXXIV. t. c. 1. § a értelmében az állami bíróságok gyakorolják. Itt említem meg, hogy a bírói hatalomnak a Magyar Szent Korona nevében gyakorlására vonatkozó kérelmezést az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület az 1928. évi közgyűlésén határozta el. Az igazságügyminiszter űr a kérelmünk alapján terjesztette be a vonatkozó törvényjavaslatot, amely azután törvénnyé is vált. Az indokolás azt fejti ki, hogy ez évszázadok folyamán kifejlődött közjogi felfogás szerint a magyar szent korona az ezeréves magyar államiságnak, az uralkodót és az egész magyar nemzetet magában foglaló szuverénitásnak megtestesülése. Az államföhatalmi jogosítványok egyike a bírói hatalom, ennek a hatalomnak is a szent borona a gyökere. A bírói hatalom is külsőleg a szent koronában elevenedik meg a legtökéletesebben. Másutt már elmondottam, de itt megismétlem, hogy az évszázadokon át fejlődött ősi, nemes hagyományhoz képest a bírói és ügyészi kar a jövőben is akként teljesíti kötelességét, hogy az igazságszolgáltatása »dicséret és tisztesség« legyen annak a szent koronának, amelynek nevében a bírói hatalmat gyakorolja. A magyar szent korona az 1809. évben itt Egerben is volt, amikor I. Ferenc király és családja ide menekültek. Eger történelmi légkörében ilykép méltán emlékezhettünk meg Szent litvánról és Szent Imréről.
