Eger - napilap, 1930/2

1930-10-01 / 222. szám

2 EGER 1930. október 1. Impozáns külsőségek között, több mint félezer résztvevővel zajlott le a hevesvármegyei rokkantak közgyűlése Szmrecsángi Lajos dr. érsekfőpásztort fővédnökké választották. A rokkanttörvény-tervezet és az egri Hősök Háza a közgyűlés előtt. Megalakították az új tisztikart. keveseknek segítsége kevés, ciöpp a nyomorúság tengerében. Itt a társadalom szervezett ere­jének kell segítségére sietni a nagyműltú ősi főiskolának, me­lyet oly heroikus áldozatkész­séggel tart fenn az egri érsek­ség s a főkáptalan nemcsak egy szűkebb környék, hanem az egész magyar társadalom nagy dicső­ségére. Valahogy be kellene ideg- zödnie az egri egyházmegye minden földbirtokosába, vállalati igazgatóságába, de még a kö­zéposztály minden tagjába is, hogy ezzel a főiskolával szem­ben erkölcsi és anyagi kötele­zettségei vannak s önmaga ni' vőját emeli, ha az ország egyet­len katolikus jellegű világi fő­iskolájának nívóját emeli s ifjú­ságát istápolja. Dicséret illesse az iskolafenntartókon kívül He- vesvármegye s Eger város ve­zetőségét s az egyházmegye es- peresi^Kerületeinek évenként két­szer egybegyűlő papságát, hogy anyagilag oly szépen támogatja a főiskola menzáját, de ez még mind kevés. Az évenként meg­ismétlődő fehér halál árnya, a kórral most küzködő vagy hol­nap sorra kerülő fiatal életek kérnek, könyörögnek, sürgetnek: emberi hajlékot, emberi megél­hetést és olcsó tankönyveket ad­jatok nekünk, mi élni és dol­gozni akarunk, mert tudjuk, hogy a hazának még nagy-nagy szüksége van ránk! Az eddig elhullt áldozatvér tegye termékenyebbé a társada­lom szívét-Ielkét drága ifjúsá­gunk vetése számára. Dr. Urbán Gusztáv. Eger, szeptember 30. Vasárnap délután tartotta a H^plirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének hevesvármegyei csoportja évi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A nagytermet zsúfolásig meg­töltötte a résztvevők tömege. Több mint félezer hadirokkant, özvegy és árva szorongott a tágas falak közt. Mankók kopog­tak és világtalan szemek üresed­tek össze, félkarúak, roncsok nagy találkozója volt ez, külsejé­ben szomorú és tiszteletreméltó, érzéseiben impozáns gyüle­kezet. A közgyűlést a Hiszekegy hangjai vezették be, majd Oko- licsányi Imre alispán elnök tá­vollétében és megbízásából dr. Palik Ferenc várm. aljegyző megnyitotta az ülést és meleg szavakkal üdvözölte az egybe­gyűlteket. A hatóságok figyelme — mondotta többek közt — bi­zalommal fordul a rokkantak felé, mert egy hazafiasán gon­dolkozó tábort láttak meg ben­nük, amellyel a mai közszellemet meg lehet változtatni. Dr. Vízy Miklós pápai kamarás, az Érsek- főpásztor nevében mondott me­leg és közvetlen szavakat. Ezután Medák Lajos a csoport áldozatkész, agilis ügyvezető igazgatója előterjesztette jelen­tését. — Ha visszatekintünk csopor­tunk 10 éves működésére, mon­dotta többek közt, azt látjuk, hogy kilenc hosszú esztendő ve­szett el tétlenségben. A tudat­lanság, a tapasztalatlanság meg- boazulta magát, mert csoportunk a múltban sohasem jutott olyan színvonalra, hogy a Hazáért nagy áldozatokat hozó hadigon­dozottakért küzdeni tudott volna. — Ma már küzdő tagjai va­gyunk a hatalmas szervezetnek, amely a rokkantak érdekeiért harool. Minden törekvésünk oda­irányul, hogy a hadirokkanta­kat visszaadjuk a társadalomnak, visszaszerezzük tekintélyüket és becsületüket. Igyekeztünk a ta­gok és a hatóságok közötti el­lentéteket kiegyenlíteni. Arra törekediünk, hogy a rokkant ná legyen koldustipus, hanem ön­tudatos és önmagát kellően ér­tékelni tudó, fegyelsaezett polgár. Megemlékezett ezután a cso­port nagy jótevőiről, akik ál­landó adományokkal támogatják a rokkantakat és beszámolt ar­ról a körültekintő munkáról, amelyet a csoport vezetősége folytat különböző kérdésekben a hadigondozottakért. A közgyűlés Medák Alajos in­dítványára táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzót és dr. Szmrecsányi Lajos érsek- föpásztort. A tisztikar hároméves man­dátuma az idén járt le, ezért a közgyűlés uj tisztikart válasz­tott a következőkben : fővédnök: dr. Szmrecsányi Lajos érsek, védnökök: Isaák Gyula felső­házi tag, dr. Hedry Lőrinc fő­ispán, Trak Géza polgármester, Ridárcsik Imrepreláluikanonok ée 7örök Kálmán prépostkano­nok. Díszelnök: Okolicsányi Imre alispán, társelnök vitéz Subik Károly oldalkanonok, al- elnökök: Zsivora György kir. ügyész, Vincze János kisgazda, tb. alelnök: Zemanek György. Ügyvezetéssel megbízott igaz­gató : Medák Alajos tanító, tit­kár: Petruska Vilmos, pénztáros: Ivánszky Lajos, főellenőr : Ku- novits Jenő, ellenőrök: vitéz lóth-Csepreghy Bertalan és Tö­rő József. Ügyész: dr. Erlach Sándor, orvosok: dr. 7emesváry István és dr. Czigler Henrik. Megalakították ezután a 28 tagú választmányt és az 50 tagú gaz­dasági és jóléti bizottságot. Az újonnan megválasztott tiszt­viselők nevében Kunovits Jenő mondott köszönetét a közgyű­lésnek, majd Petruska Vilmos felolvasta a hadirokkanttörvény tervezetét. A közgyűlés egyhangúlag tette magáévá a Hősök Háza megépí téeének életrevaló tervét, amelyet lapunk felelős szerkesz­tője, dr. Urbán Gusztáv vetett föl az »Eger« hasábjain, köszö­netét mondott az »Egerének a rokkantak érdekében kifejtett munkájáért és dr. Urbán Gusz­távot egyhangú felkiáltással a A Magyar Athén. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Egerben tartott közgyűlésén felolvasta: dr. Osvald István, a kir. Kúria másodelnöke. II. Gróf Apponyi Albert Szent István Intelmeiben azt kutatta, ami azokban speciálisan magyar ős Szent István személyes be­folyására visszavezethető. Erre nézve egyebek közt az élőbeszéd bevezetésére utal. Az élőbeszéd­nek ez a szöveg* a következő: »... amit az Isten kegyelme adott — legyen az királyság ... vagy bármely más méltóság — részint isteni parancs, részint törvény, részint bírói és polgári hatalom, részint a nemesebb és a vének tanácsa kormányozza és védel­mezi . . .< Ennek a szövegnek kapcsán gróf Apponyi Albert arra az eredményre jut, hogy Szent István igazi Árpád ivadéfc, akiben tovább él a vérszerző­désre visszamenő hagyományos szellem mindenben, ami a ke­reszténységgel nem állott ellen­tétben és amidőn — a kor álta­lános felfogásától eltérően — »törvény és bírói hatalom,« tehát az objektiv jognak fölényét emeli ki még a királysággal szemben is, — ebben a közhatalmak ama közjogi felfogásának nyoma van, amely az ősi magyar hagyományt jellemzi. Gróf Appooyi Albert az előadásában különösen is ki­emeli az Intelmeknek az igazság­szolgáltatásról szőlő ötödik feje­zetét. — Ennek szövege szerint: a bírák ítéljenek saját törvényeik szerint (secundum leges süss), amely szavakban annak az ön­álló bírói szervezetnek nyomai vannak, amely a »Gyula« bírói méltóságának mindjárt a hon-i foglalás után történt megállapí­tásában nyert kifejezést. A magyar bírónak és ügyész nek szól még ma is az idézett ötödik fejezetnek az intelme: •ítélj békességes tűréssel, szána­kozással, irgalom szerint, hogy legyen dicséret és tisztesség a te koronádnak.« Amikor a budapesti kir. Ítélő­tábla 1924 december hő 20. nap­ján centennáris jubiláris teljes tanácsülését tartotta, a kir. ítélő­táblának akkori elnöke, most a kir. Kúria elnöke, dr. Juhász Andor az ünnepi beszédében szintén foglalkozott az Intelmek­nek ezzel a részével. Beszédének vonatkozó része így hangzott: »Első királyunk, a keresztény magyar királyság megszerve­zője: Szent István, borát mész- sze túlhaladó államférfiül éles­látásról, ritka alkotmányos ér­zékről és az igazságszolgáltatás jelentőségének teljes felismeré­séről tett tanúságot akkor, ami­kor az idézett dekrétumában a »türelmet» és az »igaz ítéletet« királyi koronájának ékességei közé sorozza. Szent Istvánnak ezek az igazán királyi szavai arra mutatnak, hogy az igaz­ságszolgáltatásunk szervezetének gyökerei a magyar államnak leg­mélyebben fekvő történelmi ré- tegéba nyúlnak le s a pemzet ősi jogrendjéből szívták magúk­ba a későbbi századokban az intézmény tovább fejlődéséhez megkívánt éltető ekéket.« Dr. Juhász Ajjidor most idézett fejtegetéséből nyilvánvaló, hogy az latelmek magasztos tanítása minden magyar bírő és ügyész előtt kell, hogy szent legyen és így kapcsolódjunk bele mi is a Szent Imre ünneplésbe. Ezek az intelmek a Szent Ki­rálytól valók, akinek fejét elő­ször díszítette az a Magyar Szent Korona, amelynek nevében a bírói hatalmat az 1930: XXXIV. t. c. 1. § a értelmében az állami bíróságok gyakorolják. Itt említem meg, hogy a bírói hatalomnak a Magyar Szent Ko­rona nevében gyakorlására vo­natkozó kérelmezést az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület az 1928. évi közgyűlésén határozta el. Az igazságügyminiszter űr a kérelmünk alapján terjesztette be a vonatkozó törvényjavasla­tot, amely azután törvénnyé is vált. Az indokolás azt fejti ki, hogy ez évszázadok folyamán kifejlődött közjogi felfogás sze­rint a magyar szent korona az ezeréves magyar államiságnak, az uralkodót és az egész ma­gyar nemzetet magában foglaló szuverénitásnak megtestesülése. Az államföhatalmi jogosítványok egyike a bírói hatalom, ennek a hatalomnak is a szent borona a gyökere. A bírói hatalom is kül­sőleg a szent koronában eleve­nedik meg a legtökéletesebben. Másutt már elmondottam, de itt megismétlem, hogy az évszá­zadokon át fejlődött ősi, nemes hagyományhoz képest a bírói és ügyészi kar a jövőben is ak­ként teljesíti kötelességét, hogy az igazságszolgáltatása »dicsé­ret és tisztesség« legyen annak a szent koronának, amelynek nevében a bírói hatalmat gya­korolja. A magyar szent korona az 1809. évben itt Egerben is volt, amikor I. Ferenc király és csa­ládja ide menekültek. Eger történelmi légkörében ilykép méltán emlékezhettünk meg Szent litvánról és Szent Imréről.

Next

/
Thumbnails
Contents