Eger - napilap, 1930/2

1930-09-26 / 218. szám

2 E G E B 1930. szeptember 26. Páter Apollinár haláláról beszélnek a városban Állítólag a „rádió" adta le a hírt ként is sürgető igényeket tá­masztanak, mert a rossz gazda­sági körülmények napjaiban nő­nek meg a szociálpolitika fel­adatai. Mi nagy érdeklődéssel tekintünk Ernszt Sándor szociál­politikai működése felé s szán­dékait illetőleg bizalmunk teljes irányában, mert tudjuk róla, hogy a megfontolás s nem az elhamarkodottság embere. Az egész közvéleményt meg­elégedéssel tölti el az a hir, hogy munkáját Vass József szellemé­ben kezdi meg s ezért sokat vá­runk tőle. Eddigi működése is azzal a reménnyel tölt el min­denkit, hogy beváltja a munká­jához fűzött reményeket. Felmentették az önbetörés vádja alól a Hangya arlói fiókjának az üzletvezetőjét. Ki vitte el a hitelkönyvet? Arló, szeptember 25. A közeli arlói Hangya Szö­vetkezet üzletvezetője, Jóssá Fe­renc julius6án reggel arról ér­tesítette a csendőrséget, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek behatoltak a szövetke­zet üzlethelyiségébe és onnan különböző árúcikkeken kívül el­lopták az általa vezetett hitel­könyvet. A betörést bejelentették a Hangya központnak is, ahonnan rovanciolás céljából tisztviselőt küldtek ki Arlóra és ez megál­lapította, hogy 2240 pengő a hiány. A hiánnyal kapcsolatban azt ad­ta elő ,Jóssá Ferenc, hogy az a hitelezés folytán állott elő, ame­lyet azonban nem tud részletezni, mert a betörő üzleti könyvét el­vitte. A csendöri nyomozás során az a gyanú merült fel, bogy az arlói Hangya üzletbe önbetö­rés történt, amellyel Józsa Feren­cet gyanúsította a csendőrség. Józsa ellen az ügyészség sik­kasztás és csalás büntette miatt emelt vádat. A bűnügyet tegnap tárgyalta a törvényszék, Józsa most is ár­tatlanságát hangoztatta és azt állította, hogy a betörést való- ssinüleg valamelyik nagyobb hi­telező követhette el. A bíróság rövid tanácskozás után az üzletvezetőt bizonyíték hiá­nyában felmentette a vád és következményei alól. Az ítélet ellen az ügyész felleb­bezést jelentett be. ‘aSINGER varrógépek Méoss A LEGJOBBAK !• Eger, szeptember 26. Pár nap óta egyre szélesebb körben terjed el a váróiban az a hír, hogy Páter Apollinárt a kínai forradalmárok meggyilkol­ták. Sokan borzalmas részletek­kel fűszerezve továbbítják a hírt és egyesek azt is tudni vélik,hogy a misszionáriusokat elevenen megnyúzták. A hír forrásául a rádiót neve­zik meg és azt mondják, hogy az elmúlt esték egyikén a buda­pesti stúdió közvetítette volna az esemény hiteles történetét. Mivel szerkesztőségünkben igen sokan érdeklődtek a hír valódisága felől, felkerestük a ferences házfőnök­séget, hogy informálódjunk a dologban. Itt kijelentették, hogy semmi valószínűsége nincsen a törté­A szőlősgazdák körében rég­óta gyökeret vert az a szokás, hogy a szőlőművelés költségeit részben, vagy egészben természetben, borral egyenlítik ki. Különösen nagy teret hódított ez a szokás most, amidőn a bor­értékesítési válság miatt a gaz­dák nem rendelkeznek készpénz felett és a szükséges munkála­tok elvégzését csak igy tudják biztosítani. Előfordult azonban, hogy a pénzügyi hatóságok kihágás­nak minősítették ezeket a ter­mészetben való fizetéseket, mivel a bortermelők sajáttermé- sü boraikat is csak 25 liternél nagyobb mennyiségben adhat­ják el engedély nélkül (italaié­Ha frissen hantolt sírnál ál­lunk, csak egy érzés él bennünk: a könnyes fájdalom meghatott­sága. Da ha már jó ideje takar­ja az anyaföld az elalélt test hu­musszá vált porait, valami cso­dálatos átformáló erőnél fogva, mint poraiból megélemedett Phö­nix, mind diadalmasabban töri át földkriptáját, kiszáll börtönéből és győzelmes erővel száll az élők leikébe az örökkévaló lé­netnek. Ha ugyanis tényleg szerencsétlenség történt voliia a misszionáriusokkal, úgy elsősor­ban a kínai központi misszió értesült volna arról s az adta volna tovább a hírt a magyar rendtartomáDyi főnöknek, aki viszont az egri házzal okvetlenül közölte volna a dolgot. Itt pedig az egész rémhírről semmit sem tudnak. Ami pedig a rádiót illeti, a buda­pesti stúdió ilyen hírt le nem adott a közelmúltban s így az egész ügy nem más néhány öreg asszony rémlátásánál, akik olvastak, vagy hallottak valamit a kínai zavargásról s úgy adták tovább a hírt, mint ahogy az mostani formájában közszájon forog. rési engedély nélkül). Ez arra késztette az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy az ismertetett nehézségeknek megszüntetésére kérje fel a pénz­ügyi kormányzatot. A pénzügyminiszter megértéssel fogadta a gazdák kérését és rendeletet bociátott ki a pénz- ügyigazgatőságokhoz, melyben az ilyen természetbeni borkiszol­gáltatást megkülönbözteti a bor­kiméréstől ős a gazdákat bor­nak természetben való kiszol­gáltatása esetén az italmérési engedély megszerzése alól men­tesíti és intézkedik aziránt is, hogy az ilyen cimen megindult jövedéki büntető eljárási ügye­ket haladéktalanul szüntessék be. lek. S ime, a másik csodatétel: megenybíti fájdalmas érzésein­ket, amelyek már nem domináns akkordként nehezülnek ránk s életre kelnek bennünk az elszállt lélek hatalmas, élő erejénél fog­va emlékezések, tanulságok, in­telmek, példaadások ... Minden nemzet értéke mártír- termő erejében van. Mártír pe­dig e fogalom tágabb értelmé­ben mindenki, aki másnak, esz­ményeknek adja életét és azt nem a maga vegetativ vágyai­nak kedvéért éli le. Ily szem­szögből mártir a hadvezér, az államférfi, a bíró és nem utolsó­sorban az írőművész, aki esz­mények szolgálatában munkál­kodik, alkot és hanyatlik el. Egy, a csalhatatlanság ön­tudatosságával fellépő irodalmi kritikusunk, immár az egész ma­gyarság Gárdonyi Gézájának alkotásait, valami csodálatos, avagy talán tendenciózus rövid­látással éppan azzal a váddal illeti, ami benne van, szemléleté­nek szűk látókörével. Nos, a kegyelet jelen percében nem szállók perbe hivatásos, irodalmi prófétákkal s nem fogom cáfolat­ként irodalmi analízisét és szin­tézisét adni Gárdonyi G$za ősi tőből sarjadt geniejének, — csu­pán néhány gondolsftsorban sze­retném kifejteni a mi, — irodalmi dilettánsok — értékítéletünket. Igaz, nem találjuk Gárdonyi Géza oeuvrejében a szélsőséges, disszonáns, jericbői harsonák riadó és riasztó vásári hang- orkánját, nem árad belőle kü­lönböző izmusok zagyva, szer­telen tobzódása és kábító méte­lye, nem csendül ki belőle kül- földieskedő, finomkodó, francia menuette zene, nem csúfolja meg nemes hitvallását és életfilozófiá­ját tudatos, tudálékos és mégis tudatlan filozofálgátás Plátótől Einsteinig hivalkodó pakkolás- bin, nem találjuk benne az »Untergang des Abendlandes« írójának spengleri keserű, ki­ábrándult Cassandra - jóslatát Nyugat kultúrájának halódásá­ról, — de — és itt a »de« nem annyi mint »ciak« — minden alkotásából felénk sugárzik, árad egy eszményi célokra törő, krisz­tusi lelkiségnek, az érzéséé, gon­dolatok mélységes mőhéből ki­alakult áhítatos Isten- és ember- ábrázolása. Mert Gárdonyi Gáza is azok közül a mesterek közül való, aki önfeláldozó altruizmus­sal vállalta az igehirdetésnek sokszor kálváriás, de mindig építő, apostoli munkáját, hirdette örökkévaló törvényeit az Isten­nek, aki pedig csak a kiválasz­tottaknak jelenik meg. S ennek az egyetemes bölcse­leti meglátásnak széles távlato­kat mutató kereteiből mint szí­nes, illatos, pompás virágszirom bontakozik ki előttünk valami egyéni, ízes, tősgyökeres ma­gyar gondolat, formában, stí­lusban, ős m3gyar lelkiségének hol fájdalmas, könnyes, hol de­rűs, nemesen humoros életszem­léletében. Ha igazság az, hogy a filozó­fia eltávolítja az embert Isten­től, ha felületesen művelik, de ha belemélyedünk, egyre köze­Italmérési engedély nélkül is fizethetik borral a szőlőművelés költségeit . a szőlősgazdák A pénzügyminiszter rendelete a pénzügyigazgatóságokhoz. HM w bírák és ügyészek, lelki testvérünknek valljuk Gárdonyit11. Elmondotta Gárdonyi sírjánál dr. Mészáros Lajos, kir. ítélőtáblái bíró. a«'Holnap teljes heti rádióműsor melléklet. ~?k

Next

/
Thumbnails
Contents