Eger - napilap, 1930/2
1930-09-24 / 216. szám
An r io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XL1. évfolyam 216, szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 szeptember 24, Novák Sándor lett az új egri kanonokplebános Hevesmegyében 90 ezer pengőt hozott egg év alatt egg mintaggümölcsös, mely mindössze 32 magyar hold terjedelmű. Recsk, szeptember 23. Orazágizerte ismerete« a heves- megyei Recsk község határában levő Koiztka-féle almás. A gyümölcsöst tizennyolc éven keresztül meglehetősen elhanyagolták é> így a rovarkártevők, a-gom- babstegaégek következtében a termés alig érte el évenkin a hetven métermázsát és ennek nagyréiza is férges volt. Tavaly uj éra kezdődött a gyümölcsösben, amennyiben hozzáfogtak a legszigorúbb védekezéshez és a gyümölcsfák ápolásához, ami gyümölcsfánként 7 pengő tőkebefektetést igényelt. Az eredmény meglepő volt, amennyiben a termés ötstáz mázsára szökött fel három-öt százalék férgesedés8el. Az idén tovább folytatták az intenzív művelést és a terméseredmény ezerhótszáz mázsa 0 2 százalék férgesedéssel. A termést tisztasága folytán egy tételben eladták és kilencvenezer pengőt vettek be érte. Tekintettel arra, hogy a gyümölcsös összesen harminckét magyar hold terjedelmű, ez óriási jövedelmezőségnek felel meg, körülbelül annyi, mint amennyi több ezerholdas buzablrtok rentabilitása. Ezt az országos vonatkozásban rendkívül átütő erejű demonstrációs példát a múlt héten a miskolci mezőgazdasági kamara rendezésében a Felvidék gyümölcstermelői csoportosan megtekintették, mert egyszerű hallásra az eredményeknek nem adtak hitelt. Majd Prónay György báró, Barcza Ernő és Jakab öszkár dr. földmivelésügyi, illetve pénzügyminisztériumi államtitkárok utaztak Recskre, hogy a helyszínén győződjenek meg a gyümölcstermelés óriási lehetőségeiről és ezek alapján a gyümölcsvédelem érdekében intenzivebben folytassák a hivatalos propagandát. XI Pius pápa Őszentsége az egri székesfőkáptalan kebelében megüresedett utolsó mesterkano- no ki stallumot Novák Sándor törökszentmiklósi apát, esperes- plebánosnak adományozta, akire az Érsekfőpásztor ezzel egyidejűén a mepterkanonoki stallum- mal egybekötött egri plébánosi tisztséget bízta. Az űj egri kanonok plébános 1879-ben szüUtett Diósgyőrben. Egerben szentelték pappá 1901- beD. Egy ideig Mezőtárkányban, Eger, szeptember 23. A nagysikerű, országra szőlő hetven éves jubileumi ünnepségek gazdag progiammjáből időhiány miatt kimaradt az egyesület vezetőségének azon kedves gondolatának végrehajtása, hogy a fényesmultú egylet régi érdemes tagjainak, akik huszonöt esztendőnél tovább voltak jóban és rosszban a kolpingi eszmék zászlóhordozői, hálája és elismerése gyanánt elismerő okleveleket szolgáltasson ki. A jubileumi ünnepségek elmúltával most nyílt erre alkalom, amikor szeptember hó ál-én, vasárnap délután 5 órakor Gonepélyes ülésre jött össze az új székház tágas tornacsarnokában az egylet elnöksége és választmánya, hogy ünnepélyesebb keretek között juttassa kifejezésre szeretetét régi. oszlopos tagjai iránt. Az ünnepélyre eljöttek többen az egyesület dísztagjai és pártfogói közül. Az ünnepies hangulatú választmányi ülésen vitéz Subik Károly érseki irodaigazgató, egyesületi elnök méltatta először a kitüntetett tagok érdemeit. Rövid visszapillantást vetve a lefolyt jubileumi ünnepség szebbnél»- ■zebb jeleneteire, kegyeletes szavakkal parentálta el a szegények atyját Voss József népjóléti mimajd Kistályán, Arién, Kenderesen, Mezőkövesden és Déva- ványán káplánkodott. Innét Bor- sodnádasdra, azután Egerese- hibe, végül Sály községbe helyezik mint adminisztrátort. 1912 ben lelkész Ssjőszögeden. Törökszentmiklősra 1924 ben került plébánosnak. Ugyanezen évben esperessé nevezik ki, 1928 bán pedig c. pásztői apáttá. Novák Sándor valószínűleg rövidesen Egerbe költözik, hogy átvegye az előbblépő Meyer Béla plébánoskanonok őrhelyét. nisztert, aki éppen itt ezeken az ünnepiégeken mondotta el életének egyik legmegrázóbb, de egyben legutolsó beszédét s akinek a segítsége nélkül az űj székház építése s a tanoncinter- nátus létesítése nem történhetett volna meg. — A jubileumi ünnepségek sikeréért az egylet vezetősége elhárít magától minden érdemet. Az elismerés illesse azokat, akik hosszú évtizedek hűséges lelkü- letével a kolpingi zászló alatt állva lehetővé tették a hetven éves egylet ilyen felvirágozását. Azoknak jár az ünneplés, akiknek kitartó szeretete nélkül az egylet sohasem lett volna olyan erős, mint ma. — Ilyen erő tudatában csak még nagyobb határozottsággal kell a világba belekiáltanunk, hogy a mester felelősséggel tartozik a tanonc lelki és testi jólétéért. A mesternek a gondjaira bízottaknak nemcsak a munkaerejét kell kihasználni, bérét kifizetni, hanem a leikével is kell törődni. Ezeket a gondolatokat ki kell vinni az életbe a Legényegylet falai közül s mind nagyobb körben kell szétárasztani a kolpingi eszme áldásait. Beszéde végeztével kiosztotta a következő régi tagok között az elismerő okleveleket: Balkay István lakatos (1873), Meilinger Ödön felsőrészkészítő (1880) , id. Korény János lakatos (1881) , Simon János csizmadia (1882) , Ruppert Antal kádár (1883), Szakácsi Miklós asztalos (1884), Baranyai István lakatos (1885), Jakab János csizmadia (1885), Fábián Géza szabó (1886), Lakatos Sándor felsőrészkészítő (1887), Saári Ráfael csizmadia (1887), Rabecz István (1888), Lakatos Ignác felsőrészkészítő (1888), Károly János viaszgyertyakészítő (1889), Kovács Dezső cipész (1890), Tóth Dezső ács (1890), Elek István szabó (1891), Stokker János szabó (1892), Szarvas Mihály szabó (1892), Bukucs Imre csizmadia (1893), Frits Jőzsef cipész (1893) , id. Odry Dániel mézesbábos (1894), Ssabő László cipész (1894) , Mezey László szabó (1895), Bognár Gyula asztalos (1896), Vaszilovics Sándor cipész (1896), Dobó Miklós felsőrészkészítő (1897) , Majzik György szabó (1898) , Szűcs Sándor cipész (1898), Bolya Ferenc cipész (1899), Bőgős Sándor kőműves (1899), Brindza Béla asztalos (1899), Halasi János fodrász (1899), Mezey Sándor szabó (1899), Molnár Fereno szabó (1899), Nyeste Sándor cipész (1899), Varga Miklós szabó (1899), Lan* ther János cipész (1900), Orosz Sándor kerékgyártó (1900), Czi- nege Mátyás cipész (1901), Kovács Károly csizmadia (1901), Faulovits Lajos asztalos (1901), Csathó György szabó (1902), Holczreiter Ferenc szabó (1902), Mező József cipész (1902), Miha- licza Ferenc ács (1902), Domán Béla szabó (1903), Zacbar Ferenc lakatos (1903), Bodnár Jőzsef cipész (1904), Bőgős Jőzsef szabó (1904), Enk Márton szabó (1904), Gulyás Pál csizmadia (1904), Kádas Bertalan szabó (1904), Légrády György cipész (1904), Merczel András szobafestő (1904), Vass László kőműves (1904), Borsos Jenő fodrász (1905), Kádas Miklós cipész (1905), Kovács László szabó (1905), Losonczy Sándor kárpitos (1905), Rainics Lajos kerékgyártó (1905), Tóth Gyula molnár (1905), Kovács Dániel szabó (1906). Az elismerő oklevelekkel egyidejűleg adta át vitéz Subik Károly elnök a Központi Katb. Legényegylet díszoklevelét a leÜnnepélyes keretek között adták át az Egri Katolikus Legényegylet régi, érdemes tagjainak az egyesület elismerő okleveleit
