Eger - napilap, 1930/2

1930-09-23 / 215. szám

Ara 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XJjI. évfolyam 215. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1930 szeptember 23. „A magyar bíróság halad jogi és szociális téren, de konzervatív marad erkölcsi érzésében." A vasárnapi bíró- és ügyészkongresszus ünnepélyes külsőségek között zajlott te. Eger, szeptember 22. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület évi közgyűlése mél­tóságteljes ünnepe volt a magyar igazságszolgáltatás oszlopainak s ebben az ünnepben teljes szív­vel és megbecsüléssel vett részt Eger város egész társadalma. Szombaton délután az 5 óra 10 perckor érkező vonatnál 7rak Gáza polgármester várta a ven­dégek érkezését. A vonat a Bornemissza cserkészek zene­karának hangjai mellett futott be az állomásra s a polgármester közvetlen, meleg szavakkal üd­vözölte a város nevében a ven­dégeket az egybegyült egri bí­rói és ügyészi kar, valamint szá­mos érdeklődő élén. A Bírói és Ügyészi Egyesület nevében dr. Székács Aladár köz­igazgatási bíró köszönte meg az üdvözlést. — Mi, bírák, nem a magyar Athénbe, nem a magyar Rómá­ba, hanem a magyar Egerbe jöttünk, amelynek dicső törté­nelmi hagyományaiból erőt aka­runk magunkkal elvinni. Csaknem egy óráig tartott, míg a kocsik és autók serege a fellobogőzott uccákon át szál­lásukra vitte a megérkezett bí­rákat és ügyészeket. Fél nyolckor a törvényszék kivilágított előcsarnokában gyü­lekeztek a vendégek és onnan vonultak le a Líceum elé, ahol már a programmba vett szerenádra ezrek gyűltek össze. A tömeget megsokszorozták a servita búcsúra érkezett vidékiek, akik elözönlötték az egész Esz- terházy teret. A székesegyházba vezető lép­csők első terrasza villanylám­páktól fénylett s a nagytemplom kupoláján is kiszűrődött a vilá­gosság. A Líceum erkélyén, lam­pionok alatt várták a szerenád kezdetét az előkelőségek. Nyolc óra előtt pár perccel a cserkész- zenekar hangjainál az önkéntes tűzoltó- és mentőegylet lampio- nos kísérete mellett megérkezett a király- és kormányzói díjas Egri Dalkör. Egymásután peregtek az ének­számok s az összegyűlt hatalmas tömeg dörgő tapsokkal jutalmazta a precíz előadást. Fél kilenc táj­ban ért véget a szerenád s a vendégek ezután a Koronába vonultak, ahol ismerkedési es­tély volt. A vasárnapi programm Vasárnap reggel háromnegyed kilenckor gyülekeztek a székes- egyház oszlopcsarnokában a kon­gresszus résztvevői a innen vo­nultak be a templomba, ahová pár perccel 9 óra előtt megér­kezett Szmrecsányi Lajos dr. ér­sek, pápai trőnálló, aki az ün­nepi misét pontifikálta. Evangé­lium után Holik Sámuel dr. theolőgiai tanár, jogakadémiai magántanár tartott gyönyörű veretű, mindenkit magával ra­gadó szépségű szenibeszédet a bírói lelkületről. A vendégek egy része, a református vallá- sűak ezalatt a református temp­lomban gyűltek istentiszteletre. Az ünnepi mise után a város­háza dísztermében közgyűlés volt. A hatalmas terem csaknem szűknek bizonyult a vendégek befogadására s a karzatot is meg­töltötték a nagyobbára hölgyek­ből álló érdeklődök. A közgyűlésen megjelentek: Hedry Lőrinc dr. főispán, Oko- licsányi Imre alispán, Trak Géza polgármester és a főkáptalan több tagja. Az elnöki emelvényen az Or­szágos Bírói éi Ügyészi Egyesület vezetősége foglalt helyet s a programm szerinti időben emel­kedett szólásra Székács Aladár közigazgatási bíró, hogy elmond­ja elnöki megnyitóját: — Ez a közgyűlés nem most kezdődik, — mondotta, hanem a székesegyházban indult, ahol olyan gyönyörű beszédet hallot­tunk, amelynek szavai örökre belevésődtek minden bíró szí­vébe. Ha ez a beszéd benne volna az emberekben, akkor nagyon könnyű dolga lenne az igazságszolgáltatásnak. A jogrend, amelynek alapja és pillére a bíróság, az utóbbi időben nagy rázkódásokon ment keresztül. Hogy tengerész hason­lattal világítsam meg a dolgot, olyan időket élünk, mikor a ka­pitány aggódva kémleli a lát­határnak egy pontját, ahonnan vihar jöhet a mindenkinek készen kell lennie a mentésre. Ha ennek a nyugtalanságnak az okát keressük, vissza kell mennünk az alapdogmákra. A jog­rend az egyén korlátlan jogait a köz érdekében korlátozza. Ezért a korlátozásért nyugtalan­kodnak azok, akik nem értik meg, hogy jő ezekről a korlátlan jo­gokról lemondani, mert ami meg­marad, az a közé és jobb a kor­látolt jogok biztosítása, mint a biztosítatlan korlátlan jogok. Ez a korlátozás magával hozza a jogbiztonságot és ez diktálja a törvényeket. Ha a bíró világos törvényekkel áll szemben, akkor könnyű a dolga. Ez kelti fel a bírói jogérzést, a jogbiztonságot, és tekintélyt. Ha valamelyik ezek közül megrendül, megrendül az igazságszolgáltatás is. A jogrend felborulása után tessék lássák jogszabályok jönnek, habozó lesz a bíró, s tekintélyén csorba esik és mert okozati összefüggés van a négy elem között, nem szabad egyikhez sem nyúlni. — Megrabolták ezt az orszá­got, felborították a történelmi hármas egységet s az egész vi­lág a rablók mellé állott. Most kérdések vannak itt: mi lesz azzal, aki két kezét a harctéren hagyta, mi lesz azokkal, akiknek meg van a kezűk, de nem kapnak munkát. Ki fogja ezeket megtanítani a jogrendre ? — A jogbiztonság is megren­dült. Mikor ilyen zavart állapo­tok vanak, kapkodásból születik itt is egy törvény, ott is egy, hevenyészve. Mikor megrendül a jogrend, meg­rendül a morál is. Sok oldalról hallani, hogy más időket élünk, haladni kell a korral s a régi erkölcsi törvé­nyeket nem kell olyan szigorú­an venni. TagadhaiatlaD, hogy a bíró nehéz helyzetben van ma. A hevenyészett törvényekből neki kell igazságot tenni s min­denki tudja, hogy külösen az átértékelésnél önkénytelenül is követhetett el igazságtalanságos' Épenezért nem szabad csodálkozni azon, hogy a biró tekintélye nem olyan, mint volt. — Da törekedni kell arrB, hogy ebből az országból, amely- lyel annyi igaztalanságot követ­tek el, az igazság országa le­gyen s az igazság fénye vezesse vissza hozzánk elszakított vé­reinket. A bírónak át kell élnie minden szenvedést a akkor fog igaz Ítéletet hozni. — A belső ellenségek pedig vegyék tudomásul, hogy azok a hangok, amelyek haladásról, az erkölcsi szabadság megvédésé­ről beszélnek, nem kezdik ki a bíróságot. A magyar bíróság halad jogi és szociális téren, egyben azonban konzervatív marad : erkölcsi ér­zésében I Akárhonnan jön támadás, fe­lülről, vagy alulról, vissza tud­juk verni. Az volt a hiba eddig, hogy elnézők voltunk és nem számoltunk a belső ellenségek­kel. Hát most majd szembeszállunk velük és ezek az ellenségek nem számíthatnak a magyar bíróság előtt kíméletre. A magyar bíró nemcsak felelős­séget érez, de hatalmat is gya­korol. A magyar bírónak lelki talárja van, amely egyidős Szent István palástjával. Ez adja meg az erőt arra, hogy a hatalmát tűzön, vízen ke­resztül a haza javára használja. A beszéd után, amelyet sűrűn szakított félbe a tetszészaj és tapr, az Egri Dalkör énekelte el a Hiszekegyet. A közgyűlés ez-

Next

/
Thumbnails
Contents