Eger - napilap, 1930/2

1930-09-21 / 214. szám

4 EGER 1930. szeptember 21 * Értesítés. Meissner Imre fő­székesegyházi karnagy a zongo­ratanítást városunkban újból megkezdette. Jelentkezni Sóház ucc 1. sz alatti lakásán lehet. 2152 * Rádióvásárlás előtt tessék előbb Illés Bélánál érdeklődni Legmodernebb márkás készülékek, feltűnő olcsó árakon, kedvező fize tési feltételekkel. * Irőgépjavitás és karbantar­tás Busák, Kaszinó ucca. * Tánciskola. Tisztelettel köz löm, hogy az őszi tánciskolámat a Kát. Legényegyletben e hó 29-én, az Iparoskörben e hó 30 án este 8 órai kezdettel kezdem meg. Szeptember 29-től minden vasár­nap össztánc. Tisztelettel Csirmaz jogszigorló, tánctanár. 2196 * Értesítés. Tisztelettel érte sítem a n. é. közönséget, hogy Halasi János úr üzletéből kilép­tem és Magda Lajos úr dr. Kál- lay Zoltán-utcai fodrász üzletébe léptem be. Kérem mélyen tisztelt vendégeim becses támogatását Tisztelettel Kalauz József hölgy- fodrászsegéd. 2205 * Uránia. Szombaton és vasá- nap hangos műsor: »SZIBÉRIA 1910« címen, melynek főszerepét Dolores Costello játssza, Kertész Mihály rendezésében Gigli Lam- mermoori Lucia áriáját énekli. Burleszk kiegészítő műsor. — Hét­főn és kedden nincs előadás — Szerdán és csütörtökön Lón Cha- ney, a nemrég elhúnyt nagy mű­vész legnagyobb alakításával »AZ OPERAHÁZ FANTOMJA« hangos változatban, színes felvételekkel. Hangos kiegészítő műsor. — Elő adások kezdete 6 és fél 9 órakor. — A jövő vasárnaptól, vagyis f. hó 28-tól kezdve vasár- és ünnep napokon három előadás : 4, i/i7 és 7a9 órakor. * Zeneművészeti főiskolai képzettséggel tanítok zongoráz­ni. Tandíj havi 10 pengőnél kez­dődik. Ugyanott gyakorolni is le­het. Ürményi Irén, Almagyar ucca 18. szám. 2122 * Az »SS« typusu Mercedes Benz kompresszoros sport­kocsi. A Mercedes Benz komp­resszoros sportautók az utóbbi esz­tendőben világhírre tettek szert egyrészt versenyeredményeik ál­tal, másrészt rendkivüli teljesítő- képességük révén. A szeptember 21-én megtartandó svábhegyi ver­senyre Caracciola a világhírű autó versenyző egy ilyen «SS* kocsival nevezett be és Budapest autós­közönsége rendkívül érdeklődéssel tekint e nagyjelentőségű és magas nívójú versenyszereplés elé. * Most jelent meg a Tudó mányos könyvkiadó (Budapest, Ba­ross utca 21 Novák) kiadásában Dr. Völgyesi Ferenc, a köz­ismert hipnotizőr orvos előadása, melyet az ezévi baden-badenbeni nemzetközi orvoskongresszuson tartott: »Kényszerneurosis és hypnosis gyógymód« címen. E mindenkit érdeklő kiadmány ára 1.60 P s mindenkit felette érde­kel. * Tánciskola a Legényegylet dísztermében. A Legényegylet­ben évente szokásos 6 hetes tánc­iskola szeptember hó 29-én kez­dődik Csirmaz Mihály oki. tánc­tanár vezetésével. Az első tánc­gyakorló óra (Legényfogó) 28 án, vasárnap lesz megtartva. A tánc­iskolába jelentkezni a Legényegy- egyletben minden este a dékán­nál lehet. Hirdessen az »EGER« napilapban 1 Vagyont szerez Marabu keltetögéppel, ha baromfitenyésztéssel foglalkozik! A legmodernebb gyártmány, legkitűnőbb kivitel! Gravitációs központi melegvízfűtés! Automatikus melegszabályozás, párologtatás és szellőztetés. Tojá­sok forgatása kívülről, egy pillanat alatt! Magyar Radiátorgyár Rt, Budapest. Gyár: X., Gyömröi-ut 76—78. Városi iroda és mintaraktár: V, Kálmán ucca 18. Telefon: 197-08. Szakszerű oktatás!! Miianyák, ólak, baromfi- tenyésztési eszközök!! Alacsony árak! — Kedvező fizetési feltételek! * Elrontott gyomor, bélzava­rok, émelygés, kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, székszorulás, há­nyás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes «Ferenc József» keserüvíz gyorsan, bizto san és kellemesen hat. A gyakor lati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a sok evés és ivás káros követ­kezményeinél igazi jótéteménynek bizonyul. A Ferenc József víz kapható gyógyszertárakban, dro­gériákban és fűszerüzletekben. Vendéglőkben, kávéházakban kérje kifejezetten a hazai Mohai Ágnes: természetes szénsavas ásványvizet. Kitűnő asztali és torvíz. Vezérképviselet: Ásványvíz Kereskedelmi R. T. Budapest, VI., Király ucca 12. Nyilatkozat. Nagyságos Veidlik Béla főjegyző úrnak Tissanána. Igen tiszteli Főjegyző Űr! Ön a »Hevesvármegyí« 1930. szeptember hő 18.-án megjelent azámában a nyilvánoaaag elé idéz, kénytelen vagyok tehát megjelenni, noha nézetem azerint nem volt ok él szükség arra, hogy a nyilvánoiaág előtt sze­repeljünk. Az ügy magánlevéllel is el lett volna intézhető. Ezek után kijelentem, hogy tudva éa azándékoian én éle­temben »oh?, aenkit aem «értet­tem meg, nem sértettem meg te­hát a Főjegyző urat aem, akit, mint az átlagon jóval felülemel kedettet, mindenkor tiszteltem éa tisztelek. Ha valakit megsérte­nék, fegyelmezett lélekkel meg tudnám azt követni, ha ped'g valakit vádolnék, vagyok any- nyira férfi, hogy helytállanék és nem hátrálnék. A felszínre hozott eset így történt: Mikor a reggeltől estig tartó tárgyalás után a peres felek iz­galomban felhevülten kiabáltak, akkor az eljáró törvényszéki birő űr fáradtan, de nyugodtan ciendre intette őket és megje­gyezte, hogy miért intézték ügyeiket úgy, ahogy intézték, moit ne veszekedjenek. Ekkor többen azt válaszolták, hogy: »közöttünk tanult ember is volt«. Eu erre nem gúnyosan, hanem természetesen nemcsak rátekin­tettem a főjegyzői irodára, ha­nem a kezemmel is rámutattam arra, sőt szóval is mondottam, hogy a Főjegyző űr volt a ta­nácsadó. Ez nem gúny, még csak nem is kritika, hanem a való tény egyszerű kijelentése volt. Kár volt, hogy a Főjegyző úr a tárgyalás izgalmaitól és érde­keltségektől felbevült »parsa felek« helyett a nyilt levél meg­írása előtt az érdekelt törvény- széki bírótól, jegyzőtől, esetleg tőlem magamtől nem kért fel­világosítást. Ami a levél azon részét illeti, hogy az ügyvédi kamara által megnevezett három jogtudorból alakult bizottság bírálja felül a Főjegyző űr ténykedéseit, erre az a válaszom, hogy az ügyvédi kamara aligha delegálhatna ilyen bizottságot törvényei és szabá­lyai értelmében, de erre szükség sincs. Én a Főjegyző űr jóhisze­műségét, önzetlenségét és ügy- buzgalmát nem vonom kétségbe. A jog a legnehezebb tudomány, mert a fejlődő hullámzó élethez kell mindig hasonulnia. Ezért tévedhet a jogban bíró, ügyvéd, jegyző és mindenki, aki vele fog­lalkozik. Hány különböző Ítélet­tel és megokolással találkozunk egy ugyanazon ügyben ! Pedig az Ítéletet hozó bíróság is jogá­szokból áll s foglalkozik a jogi problémákkal. Én az adott esetben, anélkül, hogy tévedésemet kizártnak nyil­vánítanám, nem betéti társaság alakítását javasoltam volna, ha­nem szövetkezetbe valő tömö­rülést. Hiszen még ma, mikor ez a betéti társaság már felszámol, sincsenek a társaság tagjai tisz­tában a betéti társaság különle ges viszonyával; a szövetkezet eszméje pedig már á ment a nép vérébe. Ha pedig már megala­kult a betéti társaság, akkor az újabb iugatlaut vagy a társaság ( ' ) > Telefon 883—31. díjmentes árjegyzéke megjelenti FORSZÍROZ LOIfiSOKfii. HELYISÉGEKET TEREMI ÍEHÍR SZSGTRL1R MUtöSEGBEK IS GYáRTJUK, EZ Viszonteladóinknál mindenfitt kapható V*trányip*rJ rt- Bpest, Jókai-tir 8 nevére kellett volna Íratni, vagy bele sem menni az ingatlan vá­sárlásába, ha kiskorúak, távol­lévők éi ellenzők miatt az át­írás akadályokba ütközött. Ha a Főjegyző urnák mégis kellene a bizottság, ám kérjen fel éa válaaszon három ügyvé­det, én azok előtt ia készséggel kifejtem nézeteimet anélkül, hogy a Főjegyző urat tudatlansággal vádolnám. Ami végül a községi jegyzői kar hivatására vonatkozó meg­jegyzést illeti, arra válaszom ez : egy Jegyző és egy ügyvéd dol­gát kár a kar ügyévé dagasz­tani. Én a községi jegyzőkart igen nagyra becsülöm, amit sok ér­demes jegyzővel tudok igazolni. A jegyzői kar érdemes hivatá­sát pedig mindenkor úgy fogtam fel, hogy a pap, jegyző és tanitő legyen összhangzatos együttrrü- ködésben a község népének igazi atyje, tanáosadőja, gondviselője, istápolója. A m-igstm részéről ezzel én ezt az ügyet befejeztem. Eg?-r. 1930. szeptember 20. Igaz tisztelettel Dr. Barsy István ügyvéd. Közgazdaság. Szüreti tanácsok az egri termelőknek. Eger, szeptember 20. Magyarország egyetlen borvi­dékén sem folyik már a szüre­teiéi olyan kezdetleges módon, mint nálunk. A szöllő szedésénél már sehol nem használnak kést, hanem szüretelő ollót. Itt van az ideje, kogy ezen egy­szerű ée oleső eszköz használa­tára városunkban is áttérjenek. Különösen ezükség van erre az idén, mivel a fürtökben erői a rothadái és bogyók könnyen peregnek. Kéa haiználatánál any- nyira megráződik a tőke, hogy mikorra arről a fürtöt leszedik, a tőke alja terítve van bogyó­val, miknek felszedése több mun­kát ad, mint a fürtök levágása. Viszont olló használatánál a munkás nem a fürt nyelét fogja meg, hanem tenyerében fekszik az egétz fürt, s az oliő oly köny- nyen vágja le azt, hogy meg sem rezdül, a szempsrgés még hibás fürtöknél is minimális. Az olló további előnye abban van, hogy ha a fürtnek egy része száraz, vagy egyébként hasz­nálhatón, úgy mindjárt a szedő eltávolíthatja azon részt és igy nem is kerül a szedő edénybe. A bortermelés köztudomásúan rossz konjunktúrája mellett ész­szerűbben kell dolgoznunk, sza­kítani kell ezen ósdi rendszer-

Next

/
Thumbnails
Contents