Eger - napilap, 1930/2

1930-09-13 / 207. szám

2 EGER 1930. azeptember 13, faji türelmesiég honolt egykor Erdélyben; ma bizalmatlanság, •zenvedéi, nyomor éa türelmet- leneég tobzódik a történelmi becaü Erdély határain belül. Nem mehetünk el ezőtlanul az események forgataga mellett, miként a világ aem térhet napi­rendre afölött, hogy virágzó ál­lamokból, orazágréazekböl, kol- duaorazágot teremtett — a vak­ság­Európa általánoa gazdaaági depresszióban vergődik, de en­nek a vergödéanek forrása a békék által felforgatott gazda­aági rend. Valahol a világ va­lamelyik réazén egyszer csak, végre »megállj !< t kell kiáltsa­nak a rombolás vigasztalanságá­nak, mert ha maguk a felek is bevallják azt, hogy »nem bírják tovább«, akkor senkisem kíván­hatja Európa nyomorgó népei­től, hogy tiz évvel ezelőtt diva­tos háborús őrjöngések miatt az éhség, pusztulás ésninoatelenség országutjára kerüljenek a világ ártatlan népei. * Találtak egy esőköpenyt. Iga­zolt tulajdonosa kiadóhivatalunk­nál átveheti. Hatalmas arányokban bontakozik ki a 21-én Egerben megrendezendő bíró- és ügyészkongresszus programmja 263 bíró és ügyész gyűlik össze városunkban. — A vármegye és a város határában küldöttségek fogadják az érkező vendégeket. Eger, szeptember 12. Szeptember 21-én tartja meg évi közgyűlését az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Eger­ben. A nBgyszabásu ünnepsége­ket, amelyekre az ország minden részéből érkező magyar bírákat és ügyészeket várják, a vendéglátó egri bírói kar rendezi. Nagy körültekintéssel és gon­dossággal állapították meg a programmot, amely másfél na­pot tölt ki és Hatvanban kezdő­dik, ahol a vármegye határán a 15 óra 21 perckor befutó gyors­vonattal érkező vendégeket az egri osztály megbízásából Herke Ferenc dr. hatvani járásbírősági elnök üdvözli. A nepokban érkezett le a vármegyéhez a kereskedelem­ügyi miniszter leirata, amelyben a Magyar Hét előkészítésére vo­natkozó rendelkezéseket írja elő. Elöljáróban kimondja a minisz­ter, hogy az ipari és mezőgaz­dasági termelés mai nehéz hely­zete, továbbá a munkanélküli­ség egyre mutatkozó emelkedése miatt, szükséges oly tömegpropaganda Megindítása, amely a fogyasztó róteteg legszélesebb köreit a hazai termékek céltudatos előny­be helyezésére előkészítse. Az országos gazdasági érdek­képviseletek elnöksége, mondja továbbá a miniszter, elhatároz­ta, hogy ez évben október 18— 26-ig újból megrendezi az ipari és mezőgazdasági termelés pár­tolását célzó országos Magyar Hát akciót. A miniszter leiratában felhívja az alispánokat, hogy a Magyar Füzesabonyban Gálbory Jó­zsef, a törvényszék elnöke, Kő- czián Gyula ügyészségi ős Marssó László járásbírősági elnök fo­gadják a vendégeket, az egri állomáson pedig Trak Géza pol­gármester üdvözli a város ne­vében az érkezőket. A kongresszusra az ország min­den részéből érkeznek a bírói és ügyészi kar tagjai, igen so­kan családtagjaikkal együtt. Eddig 263 tag jelentette be részvételét, de valóizínü, hogy ez a szám még emelkedni fog. Az ünnepiégek gazdag prog­ramújára még visszatérünk. A rendező egri osztály kéri a ház­tulajdonosokat, hogy az épüle* teket 20 ra lobogózzák fel. Hét akció sikerét minden tekin­tetben mozdítsák elő. Megjegyzi továbbá a miniszter, hogy a Magyar Hét rendezésének irá­nyításával megbízott kereske­delmi és iparkamarák helyi szer­vezeti bizottságokat létesítenek, amelyeknek működési körébe esetleg több községet is bevon­nak. Kimondja végül a miniszter, hogy a Magyar Hét akció legszembe­tűnőbb formája a kereskedőkés iparos cégeknél országszerte egységesen feldíszített üzleti ki­rakat. Erre a körülményre is felhívja a miniszter az alispánok figyel­mét és kívánatosnak tartja, hogy a vármegyék első tisztviselői az akcióban résztvevő kereskedelmi és iparkamarák megbízottjaival összhangban tegyék meg a szük­séges lépéseket. Ugyanitt közöljük, hogy a Magyar Hét központi rendező bizottsága is felkéri a kereske­dőket és iparosokat, hogy kira­kataikban csupán magyar árut helyezzenek el. A résztvevő ke­reskedők kirakatai egyúttal a Magyar Hét kirakatversenyének anyagát is szolgáltatják. A ki­rakatversenyeket, mint két év előtt is megtörtént, mindenütt a helyi bizottságok zsűrije fogja felülbírálni és a legszebb kirakatokat a keres­kedelemügyi miniszter és az il letókes kereskedelmi és iparka­Eger, szeptember 12. Ha a régi, tőrökverő egri nők­ről csodálattal emlékezik meg a történelem, úgy véljük, hogy napjaink! egri nőkről nemke- vésbbé csodálattal emlékezik meg majd a közel jövő krónikása. A »Szegényügy«, ez a legmoder­nebb és legevangéliumibb esz­me városunkból indul útjára, hogy bejárja idővel a világot, és áldást hintsen, nyomorultat felemeljen, a társadalomba uj lelkiséget vigyen. Pogányabb időket élünk, mint volt a törökvilágban. Ma az élv- bajbászat orgiáit üli; az önzés és haszonlesés szent hagyomá­nyok bástyáit dönti le és magas állású férfiakat, vezéreket is megtörni, megvesztegetni tud, a tiszta erkölcs, a tiszta vér megvész és undort keltövé le­szen. És ime e mostoha időben a régi vár külső bástyáján gyenge nők jelennek meg, akik­nek szivében hősi elszántság kél: elsöpörni az önzés és élvhajhá- ■zat csatasorát és helyette a ke­resztény szeretet életerejét és örömét vinni a telkekbe és meg­teremteni a boldog jövőt: 14.-én szenteli meg Érsekfőpász- torunk a szegénygondozó Nővé rsk ujoncházét,ja szegénygondo­zás központját. Azok a nők, kik bavonkint a te ajtódnál is kopognak — Test­vér — hogy neked az irgalmas szeretet gyakorlására alkalmat nyújtsanak és a várbástya szé­lén uj hajlékba költöző társnőik, kiknek hivatása a szegényt szi­mara oklevéllel fogja kitüntetni. Minthogy a kirakatok szak­szerű és ízléses megrendezése a kereskedelmi alkalmazottakon, illetve a kirakatrendezőkön mú­lik, ezeket az illetékes kereske­delmi és iparkamara jutalmak­ban fogja részesíteni. A jelent­kezés bejelentő lapokon törté­nik, melyeket a kamara szék­helyén a kamara irodája, más­hol pedig a helyi rendező bizott­ság oszt ki a kereskedőknek és iparotoknak. vükre ölelni és emberi méltósá­gának tudatára ébreszteni, — diadalra viszik az Egyház zász­laját és az evangélium öröméle­tét hintik el a lelkekben. Példá­juk fölemelöleg hat országra- világra, áthidalja az osztályel­lentétek izakadékait és az em­bereket újra testvérekké teszi. A szegénygondozás egri nor­mája immár nem defenzív harc, de pozitiv kilépés, hatalmas of­fenzív támadás a modern po­gányság elleD. De nemcsak a nyomor enyhí­tése, a társadalmi ellentétek ki­egyenlítése szempontjából óriási jelentőségű a szegényügy intéz­ményes megoldása, de nagy horderejű a női világ szempont­jából is. Minden pazichologus tudja, hogy a női szív oly erő, mely ront, vagy teremt. Ha tiszta, ha nemes e szív, úgy a hősi szeretet legnagyobb cso­dáit varázsolja a földre, de ha romlott, úgy rothaszt, pusztít és magával sodor társadalmat. Nap­jaink egyik legnagyobb problé­mája éppen az, hogy a világháború férfiveszteségs után a nőknek oly számaránya maradt, mely méltán tölti el aggodalommal a gondolkodó elméket. Ha a társadalom nem nyit utat a uői lélekben szunnyadó áldo­zatosságnak, ha a nemes szere­tet lángját nem tudja felélesz­teni szívükben, úgy nemcsak füstöt ereget a modern nő szája, A vármegye is támogatja az idei Magyar Hét megrendezését A kereskedők és iparosok magyar áruval rendezik be kirakataikat. A nők a szegényügy szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents