Eger - napilap, 1930/2
1930-09-07 / 203. szám
2 EGEK 1930. «September 7. A szegényügy a végleges megoldás küszöbén Szeptember 14-én szenteli fel az Érsekfőpásztor a Szegénygondozó Nővérek egri angaházát. Eger, szeptember 6. az őszi et$ NJtGYTAKARUASÁNAL V1M MINDENT TISZTITj I KÄOAT, MOSDÓT, TÜKRÖT, CSEMPÉT. Véletlenül hasbalőtte magát és meghalt A pogány ókor irgalmat nem iámért. Még a híre# görög bölcsek is gyengeségnek bélyegez* tSk az irgalmasságot, a könyö- rületet. Krisztus emelte fel az embert emberi méltóságának, és ami több ennél, istengyermeki méltóságának tudatára. A szegény embert is. Sőt a szegény embert elsőnek : »A szegényeknek birdettetik az evangélium.« A krisztusi tan és pälda hatása alatt megváltozik a világ arculata. A keresztény élet talaján a szeretet-agapékon a szegényt terített asztal várja. A városokban kórházak, árvaházak emelkednek. Nincs a földön nyomor, testi-lelki nyavalya, mely az Egyházban meg nem találná a maga orvosságát. A testi pok- losság, a bélpoklosság enyhítésére is akadnak hőslelkü após tolok és a szerencsétlen erkölcsi roncsok is találnak irgalmas lelkeket, akik Mária Nosztrákban elveszett emberi méltóságuk tudatára segítik. Egyetlen társadalmi réteg léte- zett csupán, mely az országút szélére és uccák sarkaira volt kidobva. És sokan azt vélték, hogy a koldusok gyülevész népe olyképen tartozik a társadalom kiegészítéséhez mint a szemétdomb a majorosházhoz. Hozzá ezen kegyetlen elgondolást evangéliumi szóval támasztották alá: «Szegények mindenkor lesznek veletek.« A társadalom azt tartotta, hogy a koldusok az emberi érzésből kivetkőzött olyan söpredék, melyen segíteni nem leüet, sőt segíteni veszélyes: mert a koldusoknak a társadalomba való befogadása, mint gennynek a testba való felszívódása, veszélyeztetné a társadalom egészségét. Szívtelen és evangélium ellenes elgondolás. Az Ur számtalan koldust emelt fel és gyógyított meg. A jerikői vak tipikus példája a követelődző, kiabáló, elégedetlen koldusoknak, akit az apostolok sem tudnak Íecsitítani. A tíz bélpoklos, kiket Krisztus a papokhoz küld és akik útközben meggyógyultak, a társadalom kivetettjei voltak. A századok folyamán találkozunk szintén hősökkel, akik felemelik a koldust. Szent Ferenc nemcsak megosztja velük alamizsnáját, de egészen át akarja élni a koldus »lelkiségét« és rongyos koldussal ruhát cserélve, maga is odaül a templomajtóhoz kéregetni. Mennyire lelketlen és pogány tehát a közvéleménynek palástolása az Evangélium szavaival. KrisztuB tana és példája nem azt hirdeti, hogy legyen genny és fekély a társadalom testén, hanem igenis szüntelenül orvosoltassék a társadalom minden problémája, lég- elsőbben pedig a kiáltó szegényül *ég.j? Következéskép első kötelesség a legalsóbb rétegnek fölemelése, a koldusügy megoldása. A társadalmi problémák mai világában azért a legtermészetesebbnek, gondviselesszerünek kell vennünk, hogy a krisztusi és szent ferenci példa hatása alatt lelkeket — hősnőket — látunk megindulni, akik a koldus- ügyet intézményesen fogják megoldani. A legevangéliumibb és szociális szempontból a legégetőbb problémái oldják meg. Ez a »szociális karitász«, (miként városunk nagy vendége, Vass József népjóléti miniszter úr, a probléma grandiózus megoldását legtalálóbban kifejezte) ez a szociális karitász, az Egyház mai lelkitöbbletének és egyben a mai világnak egyik legnagyobb dicsősége lesz. Társadalmunk beteg. A betegséget nagy Prohászkánk nevén nevezte: vérbajos. Da a belső bejr, rothadást, a balölről kifelé törő gennyet külső flaatrommal gyógyítani nem lehet. A kiáltó szegénységet, a holdusságot sem. Tiszta vér átölelésével kell a társadalom testében új p?z«gést, vérkeringést előidézni. A megújulást, az új életet meghozza a szeretet hősiessége. Az Egyház tanúbizonyságát adja annak, hogy a szociális problémák megoldására egyedül hivatott, mert megoldja azt a kérdést, mely emberileg megoldhatatlannak látszott. Az Egyház a társadalom fekélyességét nem ideig-őráig fogja kívülről betapaiztani, hanem a beteg tagokba, a beteg társadalomba uj életet, — lelket ős tiszta vért — visz bele : a keresztény szeretet heroizmusát. Reményeink immár valóra válnak. Szeptember 14-én avatja fel a legmélyebb szociális problémát megoldani hivatott Főpásztorunk a szegényügy palántaházát és feladja a keresztény hősiességet szomjazó nővérekre szent Ferenc ruháját. Ezzel oly eszme női ki Eger talajából, melynek a jövőre kiható eredményét távolról sem tudjuk mérlegelni. De aki a társadalom mélyeibe nézni tud és mérlegeli az erőket és eseményeket, az előre látja, hogy az ültetendő evangéliumi mustármag fává leszen, mely alatt a jövő évtizedek társadalma nyugodtan fog megpihenni. Akkor bárom nevet vesz majd szárnyaira a hir: Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek, Fass József népjölőti miniszter és P. Oslay Oiwald nevét.. . P. Kelemen ofm. — A 60-as Emlékmű Bizottsága tisztelettel kéri: hogy a még künt lévő egri gyüjtőíveket a bizottságnak (Szent János u. 1. I.) sürgősen visszaküldeni szíveskedjenek, miután ezek mint ellenőrző okmányok a belügyminisztériumba előterjesz- tendők még az esetben is, ha adakozás nem történt. Gyöngyös, szeptember 6. Varga Béla földműves Gyón- gyösaolymos határában verebé- ■zett sörétre töltött flóbert-pu«- kájával. A fegyver véletlenül elsült • Ä munkanélküliség Magyarországon. Budapestről jelentik : A munkanélküliség emelkedése az utóbbi évben Magyarországon 33 százalékot tesz ki, ezzel szemben ugyanezen idő alatt Németországban 120, Csehországban ugyancsak 120, míg Angliában 73 szézilékos volt az emelkedés. Ez is mutatja, hogy mennyire nem speciális magyar jelenség a munkanélküliség. Amíg az utolsó békeesztendőben 1913 bán a kifizetett munkabérekből egy- egy munkásra csak 1453 pergő jutott átlagosan, addig ez az átlag 1928 bán 1519 pengőre, 1929- ben pedig 1526 pengőre emelkedett. Időjárás. Prognózis: derült Idő mellett lényeges javulás hőemelkedés várható. HÍREK 1930. szeptember 6. — Iskolaszéki gyűlés Az Egri rk. Iskolaszék szeptember 8 án, hétfőn délelőtt ‘/jll órakor a líceumi kongregációé teremben gyűlést tart. Tárgyak: Elnöki bejelentések. A múlt gyűlési jegyzőkönyv felolvasása. Bajnok János szabadságügye. Szent Rókus kápolna tatarozása. — Új rendelkezés könnyíti a polgári iskolák tandijának megfizetését Általános a tapasztalat, hogy a polgári iskolákban a tanulóknak csak kis része iratkozik be a tanév végén, ami rendszerint annak a következménye, hogy a szegényebb sorsú szülők a dijakat a tanév végén nem tudják megfizetni. Ezért a kultuszminiszter úgy rendelkezett, hogy mindazok a tanulók, kik polgári iskolában kívánják a tanulmányaikat folytatni, a tanév végén okvetlenül jelentkezzenek beira tásra a lakóhelyükön lévő polgári iskolákban, mert a szeptemberi póthatáridőben a felvételt biztosía töltés közvetlen közelből Varga gyomrába fúródott. A szerencsétlen embert életveszélyes sérülésekkel szállították a gyöngyösi kórházba, ahol néhány órai kínlódás után meghalt. tani nem minden esetben lehet* Egyúttal az állami, községi, társulati és magán, valamint az izraelita polgári iskolák igazgatóit utasította a miniszter, hogy a tanév végén beiratkozásra jelentkező tanulóktól amennyiben elfogadható okokból az összes dijakat megfizetni nem tudnák, csak a be- iratári dijakat szedjék be. Az igazgatók ugyanekkor figyelmeztessék a szülőket, hogy a mellékdíjakat, valamint a tandijaknak legalább egy negyedrészét szeptember havában még a tanítások megkezdése előtt kötelesek megfizetni. Az állami polgári iskolák igazgatóival pedig közöltetett az is, hogy amennyiben valamely állami polgári iskolába járó tanuló évközben a szülök {gyám) viszonyai (áthelyezés, elköltözés) miatt más áll polgári iskoolába lépni kényszerülne, sem a már megfizetett tandijat, sem pedig a befizetett mellékdíjakat megfizetni nem tartozik. Ha a tanuló nem állami iskolából lépne át évközben állami iskolába, a felvételi dijat és tandijat megfizetni köteles, a mellékdijakat ellenben nem tartozik megfizetni az esetben, ha azoknak az elhagyott iskolába való befizetését eredeti nyugtatvánnyal igazolni tudja. — A MTE Egri Bükk Osztályának kirándulása szeptember 7-őn: Vécsey völgy—Nagyeged—Bikkbérc—Vár- kút— »Dr. Szmrecsányi Lajos« kilátótorony— Biróné rétje —Tiba— Dónát tető—Eger. Indulás reggel l/s 8 órakor Egervár állomástól. Vezető: Dr. Cservény István. — Országos vásár. Kál községben a legközelebbi országos állat és kirakodóvásár folyó hó 15-én (hétfőn) lesz. — Játék közben eltörött a karja. Kalmár József 10 éves Ráchegy uccai fiút játék közben ellökte egyik pajtása s a gyermek karját törte. A fiúk Kalmárék udvarán fogócskát játszottak s játék közben történt a baleset. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK T«
