Eger - napilap, 1930/2

1930-09-04 / 200. szám

EGER 1930. «zfptember 4. „Impozáns volt a hétfői egri munkástüntetés“ Ismét hazudozik a Népszava. 2 ' es a vámkereset métermázsái után fizetendő 3 pengő elenge­dését. Tatay Sándor megemlítette a malmok nagy «érelmét, hogy a forgalmiadó kivetés még ma is a 21 pengő« búzaár alapon történik, pedig 12—13 pengő ma a búza ára. Több hozzászólás után a gyű­lés két irányban határozott. Egyrészt kéri az alispánt, en­gedje meg a maximális díj sze­dését, másrészt feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben feltárja a molnárok helyzetét és kéri a molnárokra nehezedő terhek csökkentését. Jakab iparfelügyelő vélemé­nyezése után a a maximális díjakra vonatkozó kérvényt Okolicsányl Imrs alis­pán azonnal elintézte és meg­engedte a molnároknak, hogy búza után 12, rozs után 15 százalékot szedhessenek. Ezekhez a díjakhoz még a portási százalék járul hozzá. A Moloárszövetség a keres­kedelmi miniszterhez a követ­kező szövegű feliratot intézte az alispán útján: «A Hevesvármegyei Molnár- szövetség mai összejövetele al­kalmából tárgyalta a m. kir. Mi­nisztériumnak 1930 évi 3820. sz. rendeletét ez egyes gabonane- műek óriási dijának megállapí­tása tárgyában. — Egyhangúlag alakult ki az a vélemény, hogy ilyen alapon őrölni nem lehet, mert az őrlési költségek tetemesen felülmúlják a vámbevétel értékét. Már Bu­dapesten a m. kir. Minisztérium kiküldött szakértője is megálla­pította, hogy egy métermázsa búza önköltségi őrlési dija 2 20 pangőre megy, — amely tényleg azonban több — de ha ezt az összeget elfogadjuk is, akkor is minden mázsa búza őrlésére 0 64 P-t ráfizetünk, mert 12 be. bűze érteke vidéken Az állami pénzverde nem ré­gen adta át a forgalomnak az uj kétpengősöket és fitpengő sókét, amelyek főként a kisemberek bőrében nyertek hamarosan nagy népszerűséget. A vidéki pénzin­tézetek körében újabban azt az érdekes tapasztalatot tették, hogy a gazdaemberek s a kisiparosok szerfelett sűrűén jelentkeznek bankjegyekkel ezüstpénzre való beváltás céljából ■ ugyancsak sok esetben meg­esik, hogy fizetések teljesítése­kor a gazdák túlnyomóan bank­jegyeket nyújtanak át s az ezüst­pénzt valóságos áhítattal tartják vissza. Kísért tehát ismét az a á 13 f. =156 P. — A rozsnál még több a vesz­teség, mert ennek ára vidékün­kön 7‘50 P a így 15 kg, vámőrt 113 P t kapunk a így a veszte­ség 107 P minden mázsa őrlése után. — A Hevesmegyei Molnárszö- vetség nevébeu kérjük ezért Méltóságodat, méltőztassék a m. kir. Kereskedelem- és Pénzügyi Miniszter urakhoz ezen beadvá­nyunkat sürgősen felterjeszteni. S minthogy a gazdatársadalmat a most meg­állapított maximális vámoknál jobban megterhelni nem lehet, mert a 12 százalékot is aokalják, egyetlen mód vöd, hogy a malomipar, a vámőrlés fenntart­ható legyen s ez, hogy a minden mótermázsa vámkere­set után lefizetendő 3 P elen­gedtessék s a 4-szeres átalányo zott forgalmiadé is leszállítás- sók a tavalyi 2 százalékos for­galmi átalányra, amely azonban ne a tavalyi 21 pengős átlagárak, hanem a mos­tani tényleges forgalmi árak után vettessék ki; — a felemelt lisztforgalmi adó pedig csak a tényleg teljesített kereskedelmi őrlés után rovassák ki. Kérünk 15 napon belüli gyors és méltányos intézkedést, mert ennek hiányában üzemeinket kénytelenek volnánk beszüntetni, munkásainkat elbocsátani, mert veszteségeinket fizetni tovább már nem bírjuk. Mély tisztelettel Méltóságodnak a Hevesmegyei Molnárrzövetsőg nevében : alázatos szolgájai: Illés János elnök. Beniczky Elemér Práff Nándor társelnök. társelnök.« Okolicsányi Imre alispán ígé­retet tett a molnároknak, hogy a feliratot a legrövidebb időn belül pártolólag terjeszti fel a minisztprhfií. bizonyos régi világbeli jelenség, hogy a kisemberek a ládafiában és zacskókban gyűj­tik össze az ezŰ8tpónzt és pádig korántsem valami gaz­dasági elv vagy meggyőződés alapján, hanem egyszerűen gyűj­tési passzióból, avagy különö­sebb alkalmakra tartogatva a fényes ezüsttallérokat, amiket a legszükségesebb kiadásaik elől nagynehezen meg tudnak taka­rítani. Egy közeli faluban lakó gazda büszkén adta tudomására a jö­vendőbeli vejének, hogy az esküvő napján kerek 3000 darab kétpengős tallért fog az asztalra felszámolni móring fejé­ben. Eger, szeptember 3. A magyarországi szociálde­mokrata pírt lepje, a Népszava, tegnapi számában 12 oldalt szen­telt a szeptember 1-én megtar­tott muokástüntetések részletes leírására. A cikk természetesen úgy van beállítva, hogy a még mindig nem eléggé elbolondí- tott munkásságnak az a része, amely olvasótáborába tartozik, felháborodjék Biniatt, hogy a fővárosban a rendőrség erélye­sen beleszólt a osőcselák zavar­gásába és meg merte akadá­lyozni ez üzletek fosztogatását és az egyéb rombolásokat. Sőt, tovább megy, ügyes mozdulat­tal visszahárítja a felelősséget a hatóságokra: miért nem enge­délyezték a felvonulást. Ha en­gedélyezték volna, nem törté­nik semmi és a tömeg megőrizte volna »méltóságos nyugalmát«. Ebből mindenesetre megálla­pítható, begy az a párt amely leginkább a tömegekre támasz­kodik (Ugalább is szeretné) a legkevésbbé sincs tisztában a tömeg lélektanával éa nem tudja, hogy néhány szó elegendő bár­Az egri szőlősgazdák egyike hozzám fordult ■ előadta, hogy szőlőjében a lisztharmat termó- sónek jelentékeny részét tönkre- tette. Vigasztalni igyekeztem őt, mert oly szfilfividékekek, ahol a szőlő­tőkét csaprametszé88el tartat­ják folytonos termésben, a baj nem lehet a gazdára ijesztően nagyfokú. Ha egy-egy tökén fel is lép, az rendesen elszigetelve marad, lé­vén augusztus hónap folyamán a szárazság és a meleg oly fo­kon, hogy a fellépett penéazbe- tegség tovább úgysem terjed. A szőlőtulajdonos érvelésemre kijelentett *, hogy nála nagyobb területen összefüggően a termés a felmutatotthoz hasonló. Mert ily esetekben eljárni a kerületi szőlészeti és borászati felügyelő­ség illetékes, ajánlottam, forduljon az elöljá­róság utján a Hevesmegye sző­lősgazdái eseteiben a miskolci kerületi felügyelőséghez. Pár nappal ezelőtt meghívott szőlejébe a ott eléggé szomorú képet kellett látnom. Lesújtó a tapasztalatom azért, mert az sgri birtokosok szőleiket mindtöbben feles mívslésre adják ■ mert a feles gazdák érdeke az általuk munkába vállalt szőlő­ből az esetleg csak egy érig minő hangulat kirobbanásához és a tömeg nem egyszer azok ellen fordul, akik könnyelmű játékot űztek vele, amint ezt Kiár Zoltán eltört auloioiontja és Peyer elvtárs megdagadt feje is fájdalmasan bizonyítja. Hanem emellett hazudik is a Népszava. A vidéki tüatetésekről szőlő beszámolójában, ahol ezrekre menő tömegekről beszél, Egerről Is megemlékezik. Ezt Írja : »Eger munkássága is tüntetett. Egerből jelenti tudósitönk, hogy az ottani munkásság is impozáns arányokban vette ki részét a szeptember 1 i országos tüntetésből. A tüntetés rendben folyt le. Hát ez az, amiről itt Egerben nem tud senkise. Tudomásunk szerint itt, az egyórás munka­szüneten kívül, amit néhány munkás tartott, nem történt sem­miféle »tüntetés« ! Az sgész tudósítás a legkézen­fekvőbb valótlanság, amit nyilván borközi állapotban írt meg az obskúrus tudósítő. tartó birtoklás alatt minél na­gyobb jövedelmet venni ki, ter­mészetes, hogy a tzölötő élet­erejét nem fogják kímélni s azt fél, majd egész szálvesszőre metszik. Ha egyszsr általánossá lesz a szálvesszős mívelés, akkor a lisztharmat okozható csapással is állandóan fel kell venniök sző­lősgazdáinknak a küzdelmet. Soraimnak célja nem lehet az, hogy e lap hasábjain a baj ve­szedelmes voltát hosszadalma­sén tárgyaljain, különben is gaz­datársaim már a több ízben adott tanácsaim fölött elnéztek, most ismét csak röviden a saját érdekükben figyelmeztetem őket: nincsen idő a halogatásra. Forduljanak tehát híjukkal a miskolci kerületi felügyelőség­hez, mert ha itt is közömbösek maradnak, akkor az évenként kísértő peronoszpőrával együtt egy olyan vésszel fognak szem­bekerülni, mi ellen védekezni igen nehéz. Jablonszky György szőlészeti és borászati főfelügyelő. Budapesten leszállítják a lakbéreket. Budapest, szeptember 3. A főváros illetékes ügyosztá­lya intézkedett, hogy a 3 legna­gyobb városi-bérházban a lak­bérek letörése céljából 10 szá­zalékkal ctökkentsék az összes díjakat. Visszatartják a falvakban az ezüstpénzeket 3000 darab kétpengős a hozomány. Veszélyben az egri szőlő Eger, szeptember 3.

Next

/
Thumbnails
Contents