Eger - napilap, 1930/2

1930-08-24 / 191. szám

% EGEK 1930. augusztus 24. Még mindig nem hagyták jóvá a városi locsolóautó beszerzését Eger, augusztus 23. A vároii lociolóautó beszer­zésére vonatkozó szerződés hónapok óta a belügyminiszté­riumban fekszik jóváhagyás vé­gett. Ma már augusztus végét mu­tatja a naptár, a hirtelen beál­lott melegek rengeteg port te­remtenek a város egyébként is rossz uiain, a két öntözőkocsi minden erőfeszítés ellenére sem tudja eloszlatni az autók és ko­csik után felgomolygő porfelhő­ket. Komoly szükség volna tehát arra, hogy a szerződés jóváha­gyásával a város beszerezhesse a köztisztaság és közegészség megóvásának ezt az elsőrendű eszközét. A jóváhagyás azonban egyre késik. Pedig a mai időjárás utollő al­kalom ebben az évben, amikor az öntözőautőba fektetett tőkét a város a köz javára kamatoz­tathatja. Ha az esős őszi idő beálltával jön meg a rég várt jóváhagyás, nem sokra megyünk vele. Kibontakozás a gazdasági válságból A gazdaság megélénkítésének eszközei. Eger, augusztus 23. A nyersanyagok árai annyira visszamentek, hogy ilyen ala­csonyak a háború óta még nem voltak. A hitelt termelő kamat­tételek is nem várt módon le­morzsolódtak. Azt kellene hin­nünk, hogy a költségek spasz- tásának ez a két legfontosabb tényezője olyan mozgató erőket vált ki, amelyek a gazdaság meg­rekedt szekerét kiemelik a ká­tyúból. Az elmélettel szemben azon­ban a gyakorlatban a javulásnak semmi jelét som lehet látni. A gazdaság éltető eleme az op­timizmus, de vájjon honnan nyerjen támpontot az optimizmus, amikor a várvavárt javulás helyett folytonos rósz- szabbodást kell tapasztalni ? Gyenge vigasztalás, hogy ezek a szomorú állapotok nemcsak Magyarországon vannak meg, hanem elhatalmaskodtak Európa minden országának gazdaságán is. A magángazdaság ebből nem meríthet optimizmust. Akármerre tekint, sem itthon, sem a kül­földön nem találhatja meg azt a rugót, amely a teipedö gaz­dasági életet mozgékonyságra indítja. Ilyen mozgató erő volna a beruházási tevékenység fel* éledése, amivel szükségképpen együtt jár a fogyasztó lakosság kon- zumjának fokozódása. A másik helyzet gyökeres meg­javításával kecsegtető faktor a vásárlóképesség fokozása volna. Mindenki tisztában van azzal, hogy a vásárlőképesség össze­HORTOBÁGYI JUHTURÓ TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT, Bpest 4., postafiók 20. zsugorodása nem annak az ered­ménye, mintha nem volna szük­séglet. A szükséglet látszólagos hiányát éppen az okozza, hogy az emberiség életstandardját hihetetlen módon leszállította. Amikor az emberiség többsége kénytelen az elsőrendű életszük­ségletek jelentékeny hányadáról lemondani, főleg lakáson, ruhá­zaton és élelmezésen kénytelen a racionális mértéken túl taka­rékoskodni, nem lehet meg az a forgalom, amely a termelés és kereskedelem életképességéhez feltétlenül szükségei. Ezen a súlyos bajon segítene, ha a jövedelmek mostani arány­talan elositásában valamelyes korrektúrát lehetne keresztül­vinni. Nehéz hatalmi szóval maximálni az egyes állampolgárok jöve­delmét, kimondani azt, hogy egy ember többféle foglakozást nem űzhet, elrendelni azt, hogy a vagyon- halmozás megszűnjék. Nemcsak a mai világrend egész szervezete szegül ennek ellent, de az ember alaptermészete is. És mégis eljön annak az ideje, hogy az államgazdasági politi­kának ezzel a szemponttal, az egyén jogos érdekeinek figye­lembevétele mellett, számolnia kell. Az első lépés ebben az irány­ban a munkanélküliek segélyezése, ami már több országban rend­szeresítve van, de amiről min­den túlzás nélkül meg lehet ma már állapítani, hogy a gyakor­latban nem vált be. Eltekintve a munkakedv lerombolásától, amivel a rendszeresített munka- nélküli segélyezés együtt jár, az az államkincstárra, illetőleg a dol­gozó népességre elviselhetetlen terheket ró. A munkanélküliség problémájá­nak megoldása az, hogy a mun­kához nem eljutni nem tudót az állam, a dolgozó társadalom tartsa el. Az egészséges gazdaság meg­követeli, hogy mindenki dolgoz­zék. A külföldi legényegyletek elnökei Egerben Egér, augusztus 23. Kedves vendégek érkeztek pénteken délelőtt a Kát. Legény- egyletbe. A külföldi Legényegyletek elnö­kei és vezető emberei érkeztek Egerbe, hogy a 70 éves fenál- lását jubiláló egyletet látogatá­sukkal megtiszteljék. A vasútnál Kusner István m. elnök, Tancsa István alelnök és Köhler Imre titkár fogadták a vendégeket, akik között megér­kezett : Paul Millies Kölnből, a kát. legényegyletek világszövet­ségének titkára, továbbá Paul Diefenbach kölni központi tit­kár, A. Schmidhuber müncheni elnök, J. Seufert frankfurti el­nök, Dreesbach züriehi elnök, Zundorf klagenfurti egyházme­gyei szövetségi elnök, s más né met egyletek elnökei és dékán­jai és dr. Rusztek Károly magyar szövetségi titkár. A vendégek a vasúttól egye­nesen az uszodába mentek, ahol elragadtatással beszéltek az uszo­da pompás vizéről. Dálben Bá­rány Géza előzékenységéből megtekintették Eger egyik büsz­keségét a Bárány-muzeumot, ahol az érmek s tiszteletdijak hatalmas cioportjáből különösen azok érdekelték őket, amiket Bárány István dr. a német vá­rosoktól kapott. Délután a hatalmas arányú főszékesegyház, a Líceum, főren­dek s minoriták temploma, a megyeház kapuja s a vár kaza­matái ejtették csodálatba a kül­földi látogatókat. Este 8 órakor a legényegylet­ben legényestét rendezett az egylet vezetősége, ahol a tagok teljes számmal megjelentek. A legényestén a tá­vollevő vitéz Subik Károly el­nök nevében Kusner István másodelnök üdvözölte a vendé­geket. Üdvözlő beszédében ki­fejtette, hogy nekünk kétszeres öröm a német egyletek vezetői­nek a látogatása. Öröm, mert abból a városból és országból jöttek, ahol a mun­kások atyja és megmentője Kolping Adolf az első egyletet megalakította s íme ennek az első egyletnek tagjai bizonysá­got tesznek arról, hogy a mun­kások között elevenen él Kolping szelleme, ami nem más, mint megvalósítása eme mondásnak, imádkozzál és dolgozzál. Öröm másodszor azért, mert ez a lá­togatás az első pálma a jubi­leumi ünnepségnél, mert a világ- szövetség üdvözletét hozták egy­letünknek. Ezért köizöntjük őket nagy szeretettel s azt akarjuk, hogy egyletünk emléke sokáig kisérje őket. Az elnök üdvözletére Paul Millies világszövetségi titkár válaszolt. Felejthetetlen napot szerzett ne­kik az egri egylet s boldog, hogy Kolping szelleme ily hatal­mas egyletet alkotott s ebben ilyen eleven élet folyik. Az eg­riek által jól ismert Hürtl és Watterman világszövetségi el­nökök s Winkler titkár nevében is köszönti a jubiláló egyletet s viszonzásul meghívja a Köln­ben most épült 5 emeletes egy­leti házba. Utána Stenfert frankfurti elnök az elnökök nevében mondott kö­szönetét. Én valamikor kertészsegéd voltam — mondja az elnök — mert pap vagyok, a lelkek ker- téize s nincs szebb és magasz- tosabb a pap életében, mint egy­leti elnöknek lenni. A frankfurti egyletet mondják a világ leg­szebb egyletének, de most lá­tom, hogy ezt a véleményt meg kell változtatni. Örömmel te­szem, mert a Kolping szellem diadalát és az ifjúság erejének hatal előretörését látom ebben a szép egyleti házban. Zundarf klagenfurti elnök dicsérőleg beszél a magyarok­ról. Jól ismeri őket, mert a ró­mai zarándokok arra mennek. Sok magyar vándor ifjúnak adott szállást, ezek mind kedves, ud­varias fiuk voltak. Ezután külö­nös szeretettel fogadja a magyar vándorokat. A beszédeket dr. Rusztek Ká­roly szövetségi titkár tolmácsol­ta s egyben a fiukat lelkesítette, hogy az egylethez legyenek min­dig hűek, szeressék, mert egy világszövetség tagja, amelyiknek 3.000,000 tagja, 5000-nél több szákháza van. A legényestét énekszámokkal tették változatossá. Nagy tet­szést aratott a Bornemissza G. cserkészcsapat zenekara. A zeneszámok után Kusner István másodelnök köszönte meg a vendégek s tagok megjelené­sét. A vendégek a reggeli vo­nattal a Hortobágyra utaztak. Mária Terézia szobrából kőpadokat építenek. Tudvalevőleg a pozsonyi Má­ria Terézia szobrot a csehek le- döntötték és darabokra zúzták. Most a városszépítő egyesület elhatározta, hogy a Mária Te­rézia szobor maradványaiból kőpadokat készíttet s a szoborból készített kőpadokat a cseh »hő­sök« emlékművének közelében fogja felállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents