Eger - napilap, 1930/2
1930-07-05 / 150. szám
Ahä 10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSBAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. IJrbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG r EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. n XL1. évfolyam 150. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 július 5. Kedvező jelek mellett folyik az egri útépítés jóváhagyása A kereskedelemügyi minisztérium már megadta hozzájárulását. Rövidesen várható a döntés. Nincs kegyelem az ötpengős bankónak. Az új két- éi ölpengős érc- pénzek kibocifitácával k&pcio- latban az a kívánság merült föl, hogy az öt pengős papírpénzt ne vonják ki a forgalomból, mert az ötpengő« érméit súlyúk ée méretük miatt a mindennapi használatban kényelmetlenek. Több politikus interveniált Wekerle pénzügyminiszternél, aki azt válaszolta, hogy a papír ötpangős bevonásától nem tekinthet el, mert az ötpengőe papírpénzt csak ideiglenes használatra nyomták, amíg az ércpénz elkészül. Most ugyanolyan arányban, ahogy kibocsátják az új ércpánzt, bevonják a régi bankót ■ az ötpsngős bankjegyek egy két hónap alatt végleg kikerülnek a forgalomból. A kormány foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy tíz- és húszpengős aranypénzt Is veret. Az erre vonatkoző törvényjavaslatot alkalmasint az ősszel terjeszti a Ház elő a pénzügyminiszter. Készül a rendelet a postatarifák föleme~ léséről Budapest, július 4. A postatarifa megdrágításának híre — mint már jelentettük — nagy nyugtalanságot okozott nemcsak a gazdasági körökben, hanem általában a lakosság széles rétegeiben. Köztudomású, hogy nálunk már eddig is drágább volt a posta, mint a szomszédos államokban. Most még drágább lesz, hogy a jövedelemtöbbletet föl lehessen használni a boletta-alap dotálásává. Azt halljuk, hogy a posta- igazgatóság már elkészült a tarifák fölemelésére vonatkoző javaslatával és be is mutatta azt Wekerle pénzügyminiszternek. Pár nap múlva ki is fogják adni a posta megdrágítását tartalmazó kormányrendeletet. Az érdekeltségeket nem kérdezik, hogy mit szólnak hozzá. Úgyis tudják, hogy tiltakoznánk. Viszont az érdekeltségek is tudják, hogy hiába tiltakoznának. Eger, július 4. Lapunk egyik legutóbbi számában adtunk bangót eggodal- munknak, az egri általános útépítés jóváh8gyá«ára vonatkozólag. Az építkezés vállalatba adását magában foglaló városi határozat májusban került fel a minisztériumokba, ahonnan még semmi bír nem érkezett ebben az ügyben, holott a munkamegkezdése igen fontos és sürgői, mert kifogyunk ez időből. Aggodalmunk nem volt alap- nélkül velő, mert a Hévért, a vízvezeték és a csatornázás jóváhagyása évekbe tellett s nem volt oku >k az hinni, hogy »* út Ezer oldalas hatalmas kötetben számol ba a Központi Statisztikai Hivatal az 1828. évi külkereskedelmi forgalomról. Ahogyan forgatjuk a l&pokat, azoknak az országoknak nevei között, amelyekkel kereskedelmi összeköttetést tartunk fenn, feltűnik a legrettegettebb állam neve: Oroszország. Ki hinné, hogy még ezzel is van — ha nem is valami számottevő — kereskedelmi forgalmunk. Behozatalunk nyers ásványolaj 2.106.000 pengő értőkben, aszbeszt 511000. vasérc 84.000, egyéb áru 84 000 pengő értékben. Kivitelünk Oroszországba: ló 2 215 000 pengő értékben, fémmegmunkáló gépek 16.000, vaBáruk 1000 pengő értékben. Az összes behozatal értéke 2 785.000, az összes kivitelé pedig 2,232.000 pengő. Oroszországi viszonylatban tehát külkereskedelmi mérlegünk — passzív. El lehet mondani a vaskos kötet adatai alapján, hogy nincs építése gyorsabban megy. Azonban értesültünk, hogy a jóváhagyás sokkal gyorsabban halad előre, mint gondolni lehet. A kereskedelemügyi minisztérium már megadta hozzájárulását a tervezethez és átküldte az iratokat a pénzügyminisztériumba, ahol a számszerű adatok megvizsgálása történik. A jóváhagyás tehát előrehaladott stádiumban van és hetek kérdése csak a döntés. A minisztériumok teljes megértéssel és méltánylással kezelik ezt az ügyet és remény van a munkának belát ható időn belül való megkezdess. a világnak az a zugé, ahová el ne jutna a magyar áru. Van az államok között nem egy olyan ahová csak exportálunk, így Albániába 204.137 pergő értékű exportunk volt 1928-baD. Behozatal semmi. Palesztinába szóló kivitel 287.484 p-ngő értékű volt. Mindössze 9905 pengő értékű kivitellel szerepeltünk a mérlegben Perzsiával szemben. A behozatal értéke azonban annál több: 111.000 pengő. Az egész összeg <a textilipar termékei« tétel alá esik, amiből nyilvánvaló, hogy psrzsaszőnys- gért adtuk ki ezt az elég jelentős összeget. Sziám is szerepel az exportnál számbajövő államok listáján. Kinából 10.160 pengő értékű gyarmatárut és fűszert hoztunk be, kivitelünk azonban ennek körülbelül harmincszorosa. Japán is elég kedvezően szerepel kereskedelmi mérlegünkben. Mint általában a keleti államokban, itt is vegyikészitmé- nyek, valamint vas- és fémipari Balthazár. A szégyenbéiyeg hát ott ég a homlokán. Az ország legfőbb szenátusában nem akadt egyetlen ember, aki akár egy szót is emelt volna mellette. A felsőház ezzel ítéletet mondott felette. A bárd lecsapott és egy politikai hullafej esett le a geruiia szőnyegére . . . Balthazár politikai kivégzése nem a miniszterelnök munkája. Elvégezte ezt már a közvélemény. De mindenesetre Bethlené az érdem, mely a saját hitsorsosá- nak és bitbéli főpapjának homlokára sütötte azt a szégyen- bélyeget, mellyel Károlyi Mihály munkájához hasonlította Baltha- zár tevékenységét. Balthazárt nem védte meg senki a felsőházban, mert nem érdemel sem védelmet, sem kíméletet. Olyan rút bűn az, melyet elkövetett künn, hogy rá kellett sütni végre homlokára a szégyen jelét, hadd lássák meg külföldön is ezt, amit itthon már mindenki tud: hogy sértett hiúságában és politikai elszigeteltségében felzaklatott idegeivel rohan arra az útra, melyen Károlyi Mihály haladt. A Ooriolá- nők útja ez, a volskusokhoz szaladó árulkodóké.Végigjátszott Balthazár is a politika összes szélsőségein. A kommunistáknak azt magyarázta, hogy a szegény proletár. Az oláh királyt hűséges hódolatáról bistosította. Közvetlen utána aztán Károly magyar királyt már úgy köszöntötte, mint aki benne hűséges támaszát és fundamentumát találhatja. Balthazár politikájában * sohasem volt megállás. Nála mindig az ellenkező sarok következett: Cserbenhagyta az egyiket, hogy elárulhassa a másikat. Ez a tobzódó politikai erkölcstelenség, mely egyik végletet mindig össze tudta kötni a másikkal, osak egyetlenegy dologban volt következetes : a katolicizmus gyűlöletében. Dagadó szavakkal, tajtékzó dühvei, néha szárnnyal, de mindenkor szem nélkül ment neki mindennek, ami katolikus volt. Már nem voltak argumentumai, csak cifra szavai. Nem is kereste az igazságot, csak a szavakat és a hallgatóságot, mely talán még hajHová jut el a magyar áru? Exportálunk Szíriába, Palesztinába, Indiába, Marokkóba, Abesziniaba és Délamerikába. — Oroszország felé passzív a magyar kiviteli mérleg.
