Eger - napilap, 1930/2
1930-08-09 / 180. szám
2 EGEK 1930. Buguaztui 9. Az egri csillagvizsgáló története ? Eger, augusztus 8. j A nemzetközi ciillagáczkon- gresszus és tagjainak egri kirándulása alkalmával nem lesz érdektelen, ha pár szóval vázol* juk az egri csillagvizsgáló történetét a róla megjelent különböző forrásmunkák alapján. Az egri líceumi csillagvizsgáló történetének adatait az utóbbi években folytatott kutatások minden vonatkozásban tisztázták- Ezeknek világánál látjuk, hogy az egri obszervatórium megalapítása nem volt ötletszerű, hanem folyománya volt annak a természettudományos szellemnek, amely a XVIII. században Eszterhdzy Károly grófot, Eger n igyműveltségű püspökét is el- töltőtte. Bár a csillagvizsgáló alig tíz évig fejtett ki megfigyelő munkát és a sors csapásainak súlya alatt ma már csak műzeális érték számunkra, mégis mindenkor példája marad a tu- dományszeretetnek, amely me- ceuási bőkezűséggel párosulva a tudományok univerzitásának és benne az astronómiának Egerben hajlékot emelt. Eszterházy 1762 ben foglalja el püspöki székét. Tervezői megbeszélésre meghívott első építészmestermívese, Gerl Károly még egy vonalat nem húzott papírján az Egyetem terveire nézve, a fiatal püspök már is kiküldötte egyik fiatal papját BScsbe, hogy az ottani Egyetemen, de főleg a vele legszorosabb összeköttetésben lévő Páter Hell Miksánál, a bécsi Udvari Csillagvizsgálóból alkotott egyetemi csillagvizsgáló igazgatójától tanuljon. A fiatal pap Balajthy Máté volt: kitűnő mathematikus és derék teológus. Mivel ő később beteg lett, Eszterházy 1774-ben Madarassy János nevű papját küldte helyére B ácsbe tanulni. A Líceum és a benne a csillagvizsgálótorony építése 1765-ben kezdődött és 1785-ig tartott, de az obszervatórium már 1776-ban működőire készen állott. Madarassy Hellel együtt hatalmas iramban látott hozzá a torony műszer és könyvtári anyagának összeizerzéséhez. A műszereket az akkor világhírű londoni John Dollond, Sisson és Heart mívesek, 'néhányat a bécsi Ganser és Pollák mívesek készítettek. A máig meglevő műszerek Londonból a Rajna torkolatáig vitorlás hajón, onnan Mannheimig rajnai dereglyén, Bécsig furmányos ssekeren jöttek. A meglevő rendkívül érdekes számadások szerint Béciből komáromi dereglyésvajdák bárkái hozták a rengeteg pénzbe került instrumentumokat Pestig, hol is a Szervita Páterek vették át azokat. Innen — Madarassy j János főtisztelendő Uram gondoskodó levelei tanúsága szerint — szalmával jól degeszre tömött paraszti szekerek döcögtették a rengeteg műszeres ládát Egerbe. A könyvtárat nem kisebb tudós segített beszerezni, mint Giuseppe Garampi gróf pápai nuofius, kora egyik legkiválóbb bibliográfusa, a Vatikáni Levéltár első felcédulázőja, Eszterházy római barátja. Ügynökei Amster- damtól Rómáig és Göttingentól Párisig szedték össze a 18 század természettudományosságá- nak máig meglevő kincseit, melyek magukban véve is elégségesek ahhoz, hogy ez az egri természettudományos könyvtár európai hírűvé tegye Egert. Az így fölszerelt obszervatóriumban Madarassy 1778. végén kezdi meg működését. II. József császár egyházreformáló törekvései nem kímélik a fejlődésnek iadult egri egyetemet sem. Egri látogatása után rendeletet adott ki az egyetem áthelyezéséről s csak a gimnáziumot hagyta meg a líceumban, a papnövendékeknek a pesti központi szemináriumba kellett költözni. Ez elkeseríti Eszter- házyt és többé alig törődik az intézménnyel, amelynek létesítésén annyit fáradozott. Madarassy is abbahagyja működését. Utódai Jenes József matematikai professzor, majd Skopetz József fizika tanár, akik gyakorlati téren alig működtek. 1799 ben meghal Eszterházy és utána a püspöki székben bekövetkezett bosszú Interregnum nem lehetett alkalmas a hanyatló intézmény romlásának megakadályozására. A osillagásztudo- mány rohamos fejlődésével teljesen elavulnak az obszervatóriumműszerei. Eszterházy utóda, Eger első érseke : Fuchs Ferenc megpróbálna új életet teremteni a csillagvizsgálóban, de az egyházmegye zilált anyagi viszonyai ezt nem engedik meg. Utóda : Fischer István báró Tittel Pál matematika professzort tette a csillagda élére, aki többször sürgeti új műszerek beszerzését, de a szűkös pénzviizonyob ismét lehetetlenné teszik a tervet, ami Tittelt elkedvetleníti. Örömmel hagyja el Egert, amikor 1824-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatójává nevezik ki. Fischer Istvánt Pyrker László kővette az érseki székben 1827- ben. ó is meg akarta újítani a csillagvizsgáló berendezését, de belátta, hogy az űj technikai és optikai műszerek befogadására maga a torony is szűkké, alkalmatlanná vált. Ekkor már csillagász sincs Egerben. A műszerek 1842 iggazdátlanok. 1842- ben Gotzig Károly professzor a gondnok. Pyrker érsek 1847-ben meghal. A szabadságharc hadszíntérré változtatta az országot. 1851-ben Bartakovici Béla került az érseki székbe, ó adott otthont montedegoi Albert Ferencnek, aki a szabadságharcban tönkrement gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatója volt. Az érsek Albertet cúllagásszá, könyvtárossá és lyeeumi tanárrá nevezte ki és befolyására Bartakovici mindent megtett, hogy a haldokló, mondhatni: már halott egri csillagászatot feltámasz- ■za. A budai helytartótanácshoz fordult, hogy engedjék át az egri obszervatóriumnak a gellérthegyi vizsgáló megmentett és használatlanul beverő műszereit. A bécsi kormány azonban az érsek kérelmét nem teljesítette. Arról pedig, hogy saját költőé- | gén rendbehozassa a tornyot, a szabadságharc utáni időkben nem lehetett sző. Albert Ferenc volt az utolsó egri csillagász. Zsinőros, ma- gyarattilás, sarkantyú« csizmás, törékeny, ősz szakállas, szelíd kis alakja még sokáig járkált a Lycaum körül. 1883-ban halt meg tisztei öregségben. A Lyceusaot és a csillagvizsgálót dr. Szmrecsányi Lajos érsek teljes fényében restauráltatta. Az újjáalakítás ismét eredeti pompájában mutatja gróf Eszterházy klasszikus alkotását — Írja Ke- lányi Ottó székesfővárosi könyvtáros a kongresszussal kapcsolatban írt művében — és méltóvá teszi, hogy külső színeiben felfrissülve, az újra virágzó magyar csillagászatnak büszkesége és a rég letűnt korok magyar csillagászatának múzeuma legyen. Egerben az iparosság politikai pártot alakít az IPOSZ lehívására Szükséges a tömörülés az iparosérdekek megvédése céljából. Eger, augusztus 8. Az Iparteitületek Országos Szövetségének elnöke, Papp József, körlevelet küldött Egerbe az ipartestülethez és ebben csatlakozásra hívja fel az egri iparosokat egy országos politikai iparospárt megalapítására. Augusztus 17-én lesz Orosházán az iparosok kongresszusa és a párt itt akar zászlót bontani. Papp József körlevele értelmében a vidéken már megindult a szervezkedés, az ipartestületek foglalkoztak a körlevéllel és mindenütt szükségesnek látták, hogy az iparosság egy táborba tömörüljön. Az egri ipartestületben Radil Károly elnököt kérdeztük meg arra nézve, hogy milyen álláspontot foglalnak el az IPOSZ elnökének felhívásával kapcsolatosan. Radil Károly elnök a kérdésről az alábbiakban nyilatkozott : — Szükség van erre a pártra, mert a tömörülés hiánya miatt nincs megfelelő súlya az iparosságnak és túlságosan elhanyagolják az érdekeit. Itt van az országos kézműveskamara ügye, amely nagyon élénken példázza állításomat és eklatáns bizonyítéka annak, hogy nz iparossággal nem sokat törődnek. Évek óta sürgetjük a kamara felállítását és legutóbb a kereskedelemügyi miniszter határozott Ígéretet tett arra nézve, hogy még a nyári szünet előtt benyújtja a törvény tervezetét. Mint az események mutatják, ez nem történt meg. Természetes, hogy ezek után elfogyott az iparosság türelme is, látva az esztendők óta folytonosan megismétlődő sérelme két és mellőzést. Az iparosságnak a parlamentben sincsen elég szószólója és részben ez indított bennünket arra, hogy a pártalakítási mozgalomhoz csatlakozzunk. A jövőre bekövetkezendő választásokon már egységes frontot alkot az Iparosság ilyenformán és biztosítani tudja magának a számarányához méltó képviseletet. Természetei, hogy ez a pártalakítás nem lesz sem bal, sem jobboldali színezetű, hanem főként gazdasági törekvések vezetnek bennünket s így az iparosság tömörülése nem függ a különböző tagok politikai felfogásától. A malmok hetvenöt fillérrel megdrágították a lisztet Egér, augusztus 8. A boletta bevezetése óta állandó hullámzást, vagy inkább emelkedő tendenciát mutatnak a liszt kiskereikedói árai, most pedig a nagy malmokéi is. Amint a búza pár filléres javulást mutatott, azonnal felszöktek a lisztárak is. Még pedig aránytalanul, mart amíg a búza 50 fillérrel emelkedett, a lisztet 75 fillérrel drágították mázsánként. Ez az ár-kövétés azonban nagyon egyoldalú, mert
