Eger - napilap, 1930/2

1930-07-31 / 172. szám

1930. július 31.-r ■ -'r r - A *- > ■ • -i •• EGER ■M ■■■ , s Szőlőtermelésünk átszervezése Irta: Endre Lajos exportfelüggelő. Unalmassá válik már az a sok- izor megállapított igazság, hogy a mezögazdaaági ágakkal fog* lalkoző gazdáink között a izőlő- birtokosok kerültek a legnehe­zebb helyzetbe. A hatalmas borkészleteink egy­harmada a termelők pincéjében eladatlanul hever. A súlyos gazdasági válság által előidézett munkanélküliség, valamint az egyre terjedő anti­alkoholista propaganda követ* keztében a világ borfogyasztása állandóan csökken. Az Egyesült Államok 110 millió léleknek tiltja a bor bevitelét és fogyasztását, nem maradaak hát­térben e tekintetben az északi államok sem, ahol egyre nagyobb tért hódítanak az antialkoholista mozgalmak. Itt tehát résen kell lennünk és cselekednünk kell, hogy a végpusztulástől meg­mentsük ezt a legfontosabb ter­melési águnkat! Mostanában több ilyen érte kéziét volt s bizony semmi kon­krét eredményt nem tudott pro­dukálni senki sem, mert erőszakkal értékesíteni nem lehet, így tehát nem marad más hátra, mint az, hogy vagy must vagy gyümölcsalakban forgalomba hozni a szőlőt. Csakhogy itt is baj van, mert nem minden szőlőt lehet értékesíteni. Sok előfeltétele van annak, hogy a szőlőt mint csemegeszőlőt ér­tékesíthessük, illetve exportál­hassuk külföldre. Legnagyobb fogyasztónk már a béke években is a mai Len­gyelország, amely nagy örömmel jön Magyarországra a kemény- héjju szép fürtü saszláért. Különösen Gyöngyös, Verpelét vidékére mennek nagy előszere­tettel. Az Állami Exportintézet minden támogatást meg ad az ott letele­pedő és vásárló kereskedőknek. Az Állami Export Intézet tervbe vette á belföldi szőlő- fogyasztás emelését célző pro­pagandát is a fővárosi és nagyobb vidéki városok iskoláiban. Olvastuk, hogy Eger környékén szőlőkurára be­rendezett gyógyintézetek létesí­tését szorgalmazzák. Itt a sok, szép és jő szőlő és mégis Wiesbadenbe éá Meránba mennek magyar uraink szőlő- kúrára. Nálunk elsősorban az olcsóbb borszőlőfajták jöhetnek tekin­tetbe a tömegfogyasztás szem­pontjából. A csemegeszőlőt vi­gyük csak ki külföldre, hogy jöjjön be érte a valuta. Van nálunk borszólőfajta akárhány, mely édes és szállítőképes, amit gyógyszernek is használhatunk és nagyon kevéssel van háttér­ben a csemegefajtáknál. Keresik a külföldön a sűrített mustot, borédesítés, szörp gelée, marmaládé, vagy lekvárnak. Te­hát ez is egyik módja volna az értékesítésnek. Helyes úton járunk, ha a bor- szóllő bel- és külföldi fogyasztá­sát ilyen irányelvek mellett kí­vánjuk fokozni. Amikor az Egyesült Államokban a bor, illetve a szesztilalmat behozták, a szőlősgazdák gyü­mölcsben adták el a szőlőt és a szesztilalmat követő első esz­tendőben 40 000 hold új szőlőt telepítettek. így minden reményünk meg le­het arra, hogy az egerkörnyéki szőlősgazdákra is szebb napok virradnak, Vásári árúsok autószerencsétlensége Gyöngyös határában Hétfőn hajnalban vásári árú­sokkal egy teherautó indult Kis­pestről Gyöngyös felé. Az autó idősebb Menyhárt Gyula kispesti vásári autós tulajdona. A kocsi­ban Menyhárton kívül 17 éves fia, ifjabb Menyhárt Gyula, Nagy Károlyné vásári árus és a sofőrön kívül még néhány árús foglalt helyet. Az autó rendes sebességgel haladt. Amikor Gyöngyös közelébe értek, a sofőr egy parasztszekeret lá­tott az országúton. Ki akarta kerülni a kocsit és balra kanyarodott, ugyanakkor azonban a parasztszekér szintén balra kanyarodott. Az összeütközés már-mflr el­kerülhetetlennek látszott, amikor a sofőr hirtelen egészen oldalra kanyarította az autót, hogy a szekeret kikerülje. Az összeüt­közést Bikerült is elkerülni, de a teherautomobil egy útszéll fának ütközött. Az ütődés ereje olyan nagy volt, hogy a koosi megingott, de neib borult fel, ellenben a ráz- kődtatás következtében az uta­sok nekiverödtek a kocii oldalá­nak. A következő pillanatban a kocsiban ülők sikoltozása, jajga­tása verte fel az országút csendjét. A sofőr leugrott a kocsiról és azonnal a bentülók segítségére sietett. Megdöbbenve látta, hogy az áru­sok közül többen vértől borítva fekszenek a kocsi mélyén, mert a rázkődtatástól a kocsi falaiba verték a fejüket. Az ÖMzeütközéa következté­ben a kocii eleje megrongáló* dott, úgy, hogy tovább menni nem lehetett. A eoffőr a paraszt* szekérre ölt, behajtatott Gyón* gyöare, ahol azonnal értesítette a mentőket. Mentőkocai szállí­totta be az autó súlyosan sérült utasait: idősebb és ifjabb Many- hárt Gyulát és Nagy Károlynét a gyöngyösi kórházba. A legsulyosabhan sérült ifjabb Menyhárt Gyula volt, aki agyrázkódást szenvedett. A kórházban mind a három súlyos sebesültet ápolás alá vet­ték. Veszett disznó húsából lakmároztak a cigányok Szombathely, júl. 30. Az egyik zsidai gazda azt vette észre, hogy sertései bete­gek. Azt hívén, hogy az állatnak a torka beteg, hozzátartozói és és egy cigány segítségével meg­vizsgálták a sertés száját, de mert a baj okát nem találták meg, jelentették a betegséget az állatorvosnak, aki hamarosan megállapította, hogy a sertést, mely időközben el is pusztult, veszettség ölte meg. Mivel a négy férfit és a nekik segédkező cigányt s sertés «or­vosi beavatkozás« közben meg­marta, az orvos valamennyinket a Pas­teur intézetbe utalta. A cigány azonban tiltakozott ez ellen, de mikor látta, hogy nem bújhat ki előle, megkérdezte a csendőröket, hogy miért csak őt akarják »oktogálni«, mikor Zsida cigányputrijának mind a harminckét tagja »megveszik«. Bevallotta, hogy meglesték, hová ássák el a veszettségben elpusz­tult sertéseket, azokat felásták és nap nap után disznótoros lakomát csaptak az ingyen húsból. A csendőrség, habár a cigányok indignálődva tiltakoztak ellene, hamarosan megállapította, hogy huszonöt cigány vett részt á hátborzongató lakomán. Amikor aztán figyelmeztették a cigányokat, hogy életükkel játszanak, ha nem engedik ma­gukat oltani, készséggel alá­vetették magukat annak, hogy felszállítsák őket Budapestre. — A huszonöt cigányt csendőr­fedezet mellett szállították a Pasteurbe. * JUHTURÓ TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT, Bpest 4., postafiók 20. HÍREK 1930. július 30. Időjárás. Prognózis: Változékony Idfi vár­ható. — Hazaérkezett az Érsekfőpász- tor. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek vitéz Subik Károly kano­nok, érseki irodaigazgató kísére­tében üdüléséből tegnap este Egerbe érkezett. — Egy egri diák állami kiküldetése. A vallás és közoktatatásügyi mi­niszter vitéz Veizprémy-Bangha Bélát konzuli akadémiai tanulmá­nyainak folytatására állami ösztön­díjjal a bécsi Collegium Hungari- cum ba küldte. — A gabonajegy kiskátéja/ A pénzügyminisztérium kiadásában ezen a címen kis füzet jelent meg, amely népies módon ismerteti az új gabonajegyrendszert. A kis könyvecske mindent felölel, amit a gazdának és iparosnak a gabona­jeggyel kapcsolatban tudia kell. A füzet minden trafikban kapható. — Garázda tettesek 7 ízben ver­ték le egy ucca összes lámpáit. Meg­döbbentő, hogy egynémely esztelen és éretlen emberből mennyire ki­veszett a közvagyon megbecsülése iránti érzék. Mi sem bizonyítja ezt jobban a következőknél: — A Petőfi uccát a Bem tábornok tér­rel kanyargó hosszú út köti össze, a Mindszenty Gedeon ucca, ame­lyet, mivel nem túlságosan for­galmas, öt izzó világít meg éjsza­kánként. Néhány héttel ezelőtt va­lamelyik éjjel az összes lámpákat leverték. A villamosművek emberei még aznap kimentek és pótolták a kitördelt körtéket. Másnap reggelre ismét lehajigálta valaki a lámpá kát. És így ment ez hét ízben egymásután. A villamosművek igaz­gatósága végre is elunta a dolgot és megkereste ez ügyben az ellen­őrzésre hívatott rendőrséget, amely szigorú nyomozást indított a ma­gukról megfeledkezett tettesek ellen. * Uránia. Csütörtökön néma műsor : «Ä repülő vonat» dráma. Burleszk és híradó kiegészítő mű­sor. Előadások kezdete 6 és fél 9 órakor. A világhírű MERCEDES-BENZ Ä személy- és teherautók és a M. kir. áll Vas- Acél- és Gépgyárak által gyártott MÁVAG-MERCEDES-BENZ teherautók, autóbuszok és különleges autók :: vezérképviselete és eladási központja :: MERCEDES BENZ AUTOMOBIL R. T. BUDAPEST IV., VÁCI UCCA 24. SZÁM Körzetképviselat: Fried féle gépgyár és vasöntöde Miskolc.

Next

/
Thumbnails
Contents