Eger - napilap, 1930/1
1930-01-26 / 21. szám
2 1930 január 26. EGEB Eger asszonyai szeretettel várjak a magyar igazság gyászruhás hősnőjét szó és takarékosak, most már igen igen takarékosak ott, ahol az egykori közjóiét emléke fényűző beruházásokra csábít. Akiket magunk fölé emeltünk, valóban értsék meg tehát és szívleljék meg mindannyian a néma egri hegyek hangos panaszát s türelmesen és önzetlenül, következetesen és példasdő önfegyelemmel fáradozzanak a kemény próbára tett polgárság jobb jövőjének megalapozásán. Mivelhogy ennek a jobb jövőnek — mindnyájan éreztük — immáron nem lehet, nem szabad sokáig késnie. C i. HORTOBÁGYI JUHTÜRÓ Mindenütt kapható ! . Termeli Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I , Horthy Miklós út 119—121. Hírek néhány sorban A szovjet ki akarja irtani a »vagyonos parasztokat*. Ilyen néven hívják már a három vagy több sprómarha tulajdonosát is. — Gyér város az eddigi hat óráról hétre emelte tisztviselőinek munkaidejét. A városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. — Óriási tűzvészt jelentett be egy izgatott női hang telefonon a budapesti tűzoltóságnak. Mikor azonban a tűzoltúk kivonultak, kisült, hogy csak tréfa volt az egész. — Oláh diákok memorandumot nyújtottak be Ma- niuank a magyar lapok ellen. — Utcai tüntetést rendeztek az angliai Exeter város papjai az ima könyvreformtervezet elfogadása miatt. Mikor a tüntető menet a székesegyház elé ért, máglyát raktak, amelyen ünnepélyesen elégették az új imakönyv egy példányát. — Lord Rothermere sétezerfontos díjat tűzött ki az első magyar őceánr pülőnek, — Dániában elfogadta a parlament az új bÜDtetótörváDyköoyvet, amely kiküszöböli a halálbüntetést. Ismét aranyláz tombol az északamerikai Ontarió államban. Ugyanis több pulyka gyomrában aranyrögecskéket találtak, melyek hírére a kincskeresők egész tömege tődül srrB a vidékre. — Elrabolták egy asszony pénztárcáját Kecikeméten. Az eset megtörténte után két napra bedobták az üres pénztárcát és egy levelet a megrabolt kerítésén. A levélben a rabló sajnálkozását fejezte ki, hogy csak 3 pengőt taláit a retikülben. — Végelgyengülésben halt meg Bosznia legöregebb embere, Bozsici Nikola papucsosmester. 110 évig élt és mindig makkegészséges volt. Eger, január 25. Megírtuk, hogy dr. Réthey Ft- rencné, a »Pro Hungária« Nők Világizövetségének központi elnöke bz egri Mansz meghívására holnap, vasárnap délután fél 6 őrei kezdettel előadást tart a cisztercita főgimnázium tornatermében amerikai útjáról. Rétheyaé nagysikerű útja egyedülálló vállalkozás a msgyar irredenta küzdelem tízegynéhány éves történetében. Az első magyar nő volt, aki dacolva szárazon és tengeren megtett rettentő hosszú utak fáradalmaival, át kelt az Óceánon, hogy amerikai magyar véreink között is munkatársakat szerezzen a trianoni Eger, január 25. Az egri kir. törvényszék ma kezdte tárgyalni azt a bonyolult bűnügyet, amely az elmúlt év novemberében játszódott le, Hat* vauban. Az ügyészség vádirata szerint Varjú János és felesége, valamint fiatalkorú leányuk előre megfontolt szándékkal meggyilkolták Kovács Gyula tanítót, akinek viszonya volt Varjunéval. A tárgyalás iránt Egerben szokatlan érdeklődés nyilvánult meg. Már jóval kilenc óra előtt zsúfolásig megtöltötte a padsorokat a közönség, Nagyobbára nők. Igen sokan vannak hatvaniak is, akik közelebbről ismerik az ügyet és maguk között suttogva beszélik a részleteket. Nagy tömeg álldogál a folyosón is, azok, akik már nem tudtak bejutni a terembe és minden ajtónyitásra odatő- dulnafe, hogy valamit láthassanak. Kilenc őrakor vonul be a bíróság. Oálbory József, a törvényszék elnöke vezeti a tárgyalást, a vádat pedig Zsivora György dr. kir. ügyész képviseli* Pár pillanat múlva szuronyos fogházőrök kíséretében megjelenik a teremben a két vádlott, Varjú József és felesége is. Az asszony karján pár hónapos csecsemő, akinek már a fogházban adott életet. Elővezetik á fiatalkorú leányt is, akit szintén őrizetbe vett az ügyészség. Az elnök ismerteti a vádiratot, azuíáo megkezdi Varjú kihallgatását. igazségtel n*ág elleni küzdelemben. Az öröm könnye és a lelkesedés tüze fogadta mindenütt, ahol fekete díszmagyaros alakja megfordult. Eger asszonyai is be akarnak kapcsolódni Rétheyné előadása nyomán a Pro Hungária világszövetség irredenta munkájába •s ezért várják oly szeretettel és lelkesedéssel közibük a gondolat egyik vezéralakját. Magyar- ruhás lányok ékes koszorúja fogja körülvenni az előadói emelvényen s az Egri Dalkör hatalmas szárnyaláeú kórusa emeli még ezenkívül az irredenta propaganda est ünnepélyességét. Varjú József elmondja, hogy 1917 óta epilepsziában szenved és többször volt kórházban is. Feleségével jól éltek mindig, bár nagyon szegényes sorban voltak. Kovács Gyulával úgy ismerkedtek meg, hogy felesége be akart iratkozni a bábafcépzö intézetbe, azonban csak négy elemi végzettségejvolt. Kovács Gyulával megállapodtak, hogy előkészíti az asszonyt a két magánvizsgára Eleinte az asszony járt a tani- tőék lakására, egyszer azonban sírva jött haza és panaszkodott, hogy Kovács tisztességtelen ajánlatot tett neki. arra ó megtiltotta az asszonynak, hogy odajárjon s ettől kezdve az ő lakásukon folyt a tanítás. Arról, hogy a feleségé nek viszonya lett volna Kovácscsal, semmit sem tud. Mikor az ötödik elemit elvégezte a felesége, beszüntették a tanítást, mert ő nem akarta kitenni a feleségét az esetleges molesztá- lásnak. Egyszer Kovács járt náluk és felajánlotta, hogy jótáll értük a takarékban, mert 200 pengőre volt szükségük. Pár nap múlva, mikor a Z ?gy vepartról ment haza, lakásuk nyitott ablakán át veszekedést hallott. Kovács és felesége voltak bent. Mire ö beárt a házba, a tanító a kamrába bujt. ó kiaűzta onnan és mindennek lehordta, azután kirúgta. Azután a gyilkosság napján történtekre kerül a sor. Varjú azt állítja, hogy aznap este 6—7 Ma délelőtt tárgyalta a törvényszék a hatvani tanító meggyilkolásának bűnügyét Varjú János tagadja, hogy agyon akarta volna ütni felesége csábítóját óra tájban elment hazulról. Kilenc felé hazament, megvacsorázott, azután ismét eltávozott. A felesége még ekkor ébren volt. Egy őrá lehetett, mire megint hazament, az uccaajtőt zárva találta. A nagykapun keresztül jutott az udvarra. Az ajtón üvegablak volta szón keresztül látta, hogy félesége a nyújtófával üti Kovácsot ő belépett az ajtőn, bekiáltott ■ Kovács megfordulva nekiug- rott és főidre teperte őt. A földön birkóztak a ő szólt feleségének, hogy üsse a tanítót. Az asszony eztán addig verte a Kováé* kezét, míg az eleresztette őt. Ö csak kézzel-lábbal védekezett. Mikor a tanító holtan lefordult róla, próbált segíteni rajta, azután leányát elküldte rendőrért. Varjúnét vezeti be az ör. Az asszony elmondj?, hogy nem valami jó caeládi életet éltek, mert férje erőszakos természetű volt és igen sokszor bántalmazta. Különösen olyankor, ha ivott, vagy valakivel összeveszett otthon töltötte ki bosszúját a családon. Az elnök kérdésére előadja, hogy Kováét Gyula tanította. Egy alkalommal, mikor náluk volt, a tanító, rosezúllétét kihasználva, erőszakot követett el rajta. Férjének nem szólt erről, mert félt a botránytól. A viszonyt nem folytatta Kováccsal, de a fogházban született gyermek az övé. Férje gyanakodott is rá, nagyon sok kellemetlensége volt emiatt. Férje rábeszélte és fenyegetésekkel kényszerítette, hogy csalja lakásukra Kovácsot A bűntett estéjén próbálta i*. beszélt Kováccsal, akinek férje tanácsára azt mondta, hogy ura kórházban van. A tanító el is jött éjfél felé, a férje otthon tartózkodott akkor s a tanító érkezése előtt pár peresei ment ki. Mikor az ura belépett, Kovács nekiugrott. Ütni kezdték egymást s őt a férje bíztatta, hogy verje Kovácsot. Azután az ura elvette tőle a nyújtóiét és azzal verte a tanító fajét még csak mozgott. őt is, lányát it kányszerítette, hogy üssék. Mikor már nem tudott védekezni a tanító, rendőrért küldte la leányt. Kioktatta azután mindnyájukat, — neki azt mondotta, hogy vállaljon magára mindent. A sérülésekre vonatkozólag, amelyeket a törvényszéki orvos letartóztatása után látott rajta, elmondja, hogy azok férjétől erednek, aki pár nappal a gyilkosság előtt megverte. Mivel vallomása ellenkezik több lényeges pontban férjéé- vei, az elnök megkérdezi: ki-
