Eger - napilap, 1930/1

1930-01-25 / 20. szám

2 EGER 1980. január 25. Élénk visszhangja támadt a vásártér gyökeres rendezését követelő cikkünknek ‘KwmmaitwmumB'Wwe&jtovKM « nézeteinek indokolását ciempész- sze be. Nem tételezzük fel az említett baloldali esemécyglosz- száíorainkről, hogy ne tudnának olvasni • olvasmányaik alapján a világos tényeket megállapítani, ennélfogva inkább a másik le* hatóságét tartjuk valószínűbb­nek, vagyis azt, hogy tudva valótlan következtetést vonnak le a máskép beszélő tényekről. A hágai konferenciának ebből a szempontból éppen más a ta­nulsága. És pedig az, hogy nagy nemzeti sikerek megszerzésének titka: az össze* belső nemzeti erők hátsőgondolat nélkül való teljes összefogása. Ezt a tételt hirdette és hirdeti miaden kül­politikai felszólalása alkalmával gróf Bethlen István s ennek a tantételnek kell politikai vérke­ringésünkbe teljesen beszivárog­nia, ha azt akarjuk, hogy egyre jelentősebb szerepet játszunk azon a fórumon, ahol a többi nemzetekkel összetalálkozunk. Ez tehát az az irányzat, amely­től írig vérig át kell itatódnia a nemzet sorsáért aggódó vezetők­nek. A törvényhatósági jég­vermek kötelező jégellátása. A népjóléti és munkaügyi mi­niszter körrendeletileg felhívta a törvényhatóságok első tiszt­viselőit, intézkedjék aziránt, hogy a vezetése alatt álló tör­vényhatóság jégvermei az élel­miszerek konzerválására és a győgycélokra szükséges egész- ségügyi szempontból kifogásta­lan megfelelő mennyiségű ter­mészetes jéggel láttassanak e), vagy pedig a jég-szükségletek szerződésileg jégtermeiő gyárak­nál biztosíttassanak. Időjárás. Budapest, január 24. A Meteorologiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor: Hazánk időjárásának jellege változatlan volt, sőt a hideg sokhelyütt 1—2 fokkal erősebb lett. Budapesten —5, KeletmagyBrországon —6, —7 C fokig íb lehűlt a levegő. A felhőzet erősen akadályozta a nappali felmelegedést, amely így ciak 2—3 fok volt. Az északi hegyvidék néhány pontját le­számítva, hőtakaró sehol sincs. Budapesten ma délben —3* C a hőmérséklet. Prognózis: Lényeges változás még nem várhaté. * A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap —40 C. fok volt a maxi­mális hőmérséklet, a minimum pedig —84 C. fok. Ma reggel 7 órakor —5 6 G. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7725 mm. Gyenge délkeleti szél volt. Eger, január 24.1 Eger város új képviselőtestü­letének kétségkívül cok kényes kérdéssel kell a jövőben meg­birkóznia. Ezek közül egyike a legkényecsbbeknek a vásártér kérfése. Lapunk január 22 i számában részletesen foglalkoztunk ezzel a mozgalommal, mely a jelen­legi szétszórt állat- és termény- piacok helyét a vasútállomás környékére kívánja áthelyeztetni és miután a város képviselőtes­tületéhez beadott kérést nagy­számú és nagysűlyú, eddigi köz­életi szereplésük folytán mindig a város igazi érdekót szem előtt tartó képviselőtestületi tag írta alá, a mozgalomnak már előre is sikert jósoltunk. Cikkünk közérdekű voltánál fogva élénk visszhangot keltett nemcsak a közvetlenül érdekeltek között, hanem olya­nok között is, akik távolabbról figyelik az élet folyását és úgy látják, hogy a vásártér jelen­legi elhelyezése a lakosság ősz- szeségének érdekeit nem szol­gálja. Alkalmunk volt e tárgy­ban közgazdasági életünk több felelős tényezőjével beszélni és egyérielmüleg a felvetett gondo­lat helyességét emelték ki. Egyedül egy ellenzáki bang tiltakozott a beadványban han­goztatott kérés ellen. Tegnap levélszekrényünkben egy Ano­nymus aláírással ellátott levelet találtunk, mely különböző érve­ket hoz fel a vásártér áthelye­zése ellen. N«m vagyunk abban a helyzetben, hogy eltérhessünk, még tbben a fontos tárgyban sem, azon szigorú és követke­zetesen keresztülvitt elvünktől hogy lapunk hasábjain névtelen levelek íróival egyáltalán nem vitázunk, sőt még jő tanáctot sem foga­dunk el tőlük. Az >Eger<-t mindig a közérdek szolgálata vezette s fogja vezetni a jövőben is. Ha tehát felvetünk egy új gondolatot, vagy oda- állunk egy egészségesnek látszó terv mellé, ezt mindig a város egyetemes érdekeinek szolgála­táért tesszük. Viszont ha valaki lojális, igazságos érvekkel meg akar győzni bennünket a maga igazáról, szívesen adunk helyet az ellen­kező nézetnek is De a névtelen levelek gyáva di­vatját kénytelenek vagyunk hall­gatással megfojtani, mert úgy véljük, akinek igaza van, az bát­ran megmondhatja véleményét nyiltan is. Éppen ezért felhívjuk a vásár­tér-kérdés Anonymuaát, hogy álláspontját nevével megerősítve ismertesse lapunk olvasóközön­ségével, vBgy ba már a nagy- nyilvánosság előtt szerénysége tiltja megjelenni, legalább a szer­kesztőig előtt fedje fel inkog- nitőját, hogy érveit komolyan figyelembe v<he»sük. Egyébként is szívesen bocsát­juk ezt a fontos kérdést diskuiz- sziő alá s szívesen meghallgatjuk mások véleményei« is, ha azokat igazságárzetük s nem gyűlölkö­désük sugallja. A frontharcosok panaszait még mindig mostohán kezelik a közhivatalokban Eger, január 24. Tizenkét esztendő alatt tenger keserűség gyűlt fal azoknak a lelkében, akik a háború meg­próbáltatásait &z első vonalak­ban szenvedték végig és hasztalan várták azoknak az ígéreteknek teljesítését, amelyekkel a magyar nemzet útnak bocsátotta őket az emlé­kezetes ezerkilencszáztizenne- gyedik év nyarán s az utána következő négy esztendőben. M int már többször megírtuk, a MOVE Országos Frontharcos Szövetség a legnagyobb figyel met fordítja a frontharcos sárel­mek méltányos elintézésére a célkitűzésének megfelelően egységes fronton küzd a nem­törődömség és méltánytalanság általános jelensége ellen. A panaszok elintézését csopor­tok szerint taglalja a szövetség és a hovátartozásuk szerint jut­tatja el az egye* kérelmeket az illetékes köz- és magániatézmé- nyek legfelsőbb vezetőségéhez. Értesülésünk szerint ezeknek a panaszoknak és sérelmeknek orvoslása, sajnos, még mind a mai napig nem találkozik az* zal a megértéssel, amellyel a frontharcosok ügyét az egyes intézményeknek gondjaikba venni kellene. Legtöbb a panasz a kiseg zisztenciák kategóriáiban. Általános sérelem, hogy azok a frontharsosok, akik nagy után­járással bejutottak valamelyik közhivatalba dijnoknak, vagy ideiglenes alkalmazottaknak, — □ yolc-lizesztendei szolgálat után eem tudták elérni, hegy végle­gesítsék őket, vagy hogy vala­milyen formában előre haladja­nak. Ugyanekkor pedig azt lát­juk, hogy alig pér esztendős szolgálattal rendelkező protekciós emberek és lányok foglalják el azokat a helyeket, melyeket jo­gos előléptetésük során a front­harcosoknak kellene betölteniök. Hasonlóan súlyos megítélés alá tartozik azoknak a panasza is, akiknek bár harctéri szolgálatait a nyugdíj szempontjából tekintetbe vették, azonban nem léptek elő abba a fizetési kate­góriába, ami duplán számított háborús szolgálati éveik után őket jogosan megilletné. Ennek következtében aztán a fronthar­cosok jőval kisebb fizetéssel és fiatalabb korban kényszerülnek nyugdíjba Dpni, mint akis egy­általában nem teljesítettek front­szolgálatot. A Frontharcos Szövetség tel­jes kiépítése után a szövetség vezetősége a mega súlyánál fogva a legteljesebb erővel fog küzdeni a méltánytalanságok leküzdésére, de eddig is minden panaszt föl­ve íz és orvosolni fog, hogy leg­alább részben eleget tehessen annak az igazságtalanságnak orvoslására, mellyel a fronthar­cos érdekek idáig kezeltetlek. Mezőgazdasági kivitelünk fejlesztése. Mezőgazdasági kivitelünk or­ganikus fejlesztése sok gondot okoz az illetékes tényezőknek, melynek érdekében számtalan oly intézkedés történt, melyet a mezőgazdaság részéről öröm­mel üdvözölhettek. Hiányzik azonban az értékesítés kérdésé­nek az az átfogd felkarolása, amivel más államok mezőgazda­sági fxportukat hatásosan elő­mozdítják. Az állam feladatai és az állammal szemben támasztott igények a mezőgazdasági kivi­tel fejlesztése és a mezőgazda­ság talpraállitása érdekében min­denütt szaporodni és nem csök­kenni látszanak, ideértve nem­csak az állam szervező erejének, hanem anyagi erejének fokozot­tabb mértékben való felhaszná­lását is. Ezen a téren nálunk is ko­moly és messzemenő erőfeszí­tésekre van szükség. Gyakorla­tilag elsősorban latba esik itt egész vasúti és hajózási tarifa­rendszerünknek revíziója, illetve forgalmi tarifarendszerünknek a mezőgazdasági export szolgála­tába való állítása. Emellett mi sem térhetünk ki olyan intézke­dések elől, amiket más államok mezőgazdasági kivitelük fejlesz­tése érdekében bőségesen vesz­nek igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents