Eger - napilap, 1930/1

1930-01-23 / 18. szám

««a 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL» EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :» MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :» XL1. évfolyam 18. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 január 23. Az Irgalmasok egri kórháza nem bocsát el betegeket a népjóléti hozzájárulás csökkentése folytán Julius elsején Olasz­országgal, Németország­gal és Ausztriával meg­szűnik a vízumkényszer. A vízumkényszer visszafejlesz­tése ügyében megindult tárgya­lások kedvezően folynak, azon­ban a konkrét intézkedések idő­pontját illetőleg még mindig tel­jes a bizonytalanság. Értesülé­sünk szerint a késedelmet az okozza, hogy a vizumdijabből eredő jövedelem be van állítva a költségvetésbe, az uj költség- vetés pedig, amelybe ezt a jö­vedelmet már nem illesztik be piák juliui elsején lép életbe. E szerint a vízumkényszer Olasz­országgal, Németországgal és Ausztriával szemben julius else­jén szűnik meg, tekintettel arra, hogy ezekben a viszonylatokban már elvi megállapodás jött létre a vízumrendszer további vissza­fejlesztése pedig a más államok­kal meginduld tárgyalások ered­ményétől függ. Megalakul a városok nemzetközi kulturális szövetsége. Budapest, január 22: A Magyar Városok Kulturális szövetségnek munkájára felfi­gyelt a külföld is, sőt a Népszö­vetség is kedvezően fogadta. Brüsszelből most értesítették a Szövetséget, hogy legközelebb fel fegják vetni a városok nem­zetközi szövetségének gondola­tát. A nagy olasz városok szin­tén élénk érdeklődéssel kisérik a magyar szövetség munkáját, sőt az qlasz városokat magyar mintára fogják megszervezni. így Boncampani Ludovisi herceg, Rőma kormányzója és Velence polgármestere is tanulmányozták ezt a kérdést. Kamatláb leszállítás. A hágai konferencia befejezése után s az amerikai kamatláb le­szállítások megtörténte után két­ségtelen, hogy az angol kamat­láb leszállítása is ebben a hó­napban befejezett ténnyé válik. A Magyar Nemzeti Bank bevárja a nemzetközi pénzügyi helyzet tisztázását és azok után fog a kamatláb leszállításának kérdé­sével foglalkozni. Eger, január 22. Az egész országban nagy meg­döbbenéssel foglalkoznak szzal az eredménnyel, amely a nép­jóléti tárca kiadásainak öt szá­zalékos ciökkentésével állott elő. A gyakorlatban bebizooyoiodo’t, hogy ez az öt százalék a legtöbb kór­ház átalányában ötven százalé­kot jelent. Ez a helyzet az egri Irgalma• soknál is. A kórház eddig kö- rűlbelüi évi 400,000 pengőt kapott, amely az öt százalékos megta­karítás következtében épen a felére csökkent. Ilyen összegből nem hogy egy egész éven át, de még félesztendeig sem ápol­hatják a betegeknek olyan tö­megét, mint amennyit az Irgal- masoknál felvettek. Az elmegyógyintézetben körül • belül 250—280 beteget ápolnak, akik közül egyet sem lehet és nem is szabad elbocsátani. Es ez a szám majdnem állandó, úgyhogy nem lehet csökkenésre számítani. A kórház vezetősége, úgy vé­lekedik, hogy a népjóléti minisztériumtól kapott évi kétszázezer pengő körülbe­lül május-juniusig lesz elég. Eddig az ideig minden jelent­kező beteget, aki kórházi ápo­Eger, január 22. Érdekes ügy került fel a na­pokban a hevesmegyei alüpáni hivatalból Budapestre a földmű­velésügyi miniszterhez. \ Másfél évvel ezelőtt indult a háborúság Gyöngyös városa és a Mátrahegységbeli Bene patak vízimalmainak tulajdonosai kö­zött. Máirafürednek vízre volt szüksége és a gyöngyösi pol­gármester nagy gondban volt, hogyan teremtse elő Mátrafüred számára a megfelelő vízmennyi­séget. Ugyanekkor épült fel a Mátraegylet új nagy turista­szállója, amelyet ugyancsak el lásra szőrűi, felvesznek, ettől az időtől azonban csak a legsürgősebb eseteket vehetik figyelembe. A betegek elbocsátásáról, mint az más intézeteknél megtörtént, szó sem lehet, mert ez a kórház emberbaráti intézmény s amíg a rend meg­teheti, teljesíti kötelességét a szenvedő emberiséggel szemben. Ha nincs a háború és az azt kővető nehéz esztendők egész más volna a helyzet, de a rend vagyonának nagyré­sze hadiköle önben úszott el, most pedig megint az állam bé­nítja meg a hozzájárulás csök­kentésével a tevékenységét. Természetes, hogy az Irgal­masok mindent megtesznek a minisztacácsi határozat megvál­toztatására. Memorandumot nyújtottak át a népjóléti miniszternek, amelyben feltárják előtte a hely­zetet és kérik, hogy terelje ismét a régi kerékvágásba az intézet munkáját. Valószínűnek is látszik, hogy mihelyt Bethlen miniszterelnök Hágából hazaérkezik, újból mi­nisztertanács elé kerül ez az ügy, amely annyira felizgatta a ma­gyar közvéleményt és oly jogos elkeseredést szült. kellett látni vízzel. A Bene pa­tak vízi molnárjai ősi jogra hi­vatkozva, nem akarták megen­gedni. hogy a malomhajtő vizet elvigyék a vízvezetékbe. Közben azonban a mátrafüre- di építkezésekhez éppen úgy, mini a turistaszálló céljaira kel­lett a víz. Gyöngyös városa — mit volt mit tennie — mielőtt még a miniszteri döntés leérke­zett, egyszerűen megépíttette és üzembe helyezte mind a két vízvezetéket. A vízimolnárok erre, miután megállapítást nyert, hogy Gyön­gyös városának a vízvezeték A klsantant alkonya. A kisantant életrekelte óta egyetlen szerepet töltött be: kér­lelhetetlen harcot hirdetett min­dennel szemben, ami magyar. A békekötés első éveiben úgy látszott, hogy a kisantant Közép* eurőpa ura és parancsolója lett s úgy látszott, hogy a kisantantot e törekvésében a nagyhatalmak tűzön-vízen keresztül támogat­ják. A támogatás kézzelfogható bizonyítéka volt az a körülmény, hogy a kisantant felfegyverzése a nagyhatalmak pénztárából tör­tént a hogy a kisantant meg­mozdulásait mindig a nagyhatal­mak jóváhagyó koncertje kisérte így volt ez mindaddig, amig Bethlen Istvánnak Olaszország felé sikerült olyan politikát inau- gurálni, amely megbontotta a nagyhatalmak mindenáron való kisantantpolitikáját. Olaszország következetes politikája lassan- kint megfontolásra ösztökélte a többi nagyhatalmakat s egyes jelenségek észlelése után a nagy­antant részéről csendes tartóz kodási álláspont alakult ki, amely idővel már figyelmeztető jegy­zékekbe hajlott át, úgyhogy egy szép napon azt kellett észre- venniök a kisantant tagállamai­nak, hogy a nagyhatalmak és Eurőpa mégsem egészen csak érettük vannak. Most, amikor már számlák és elszámolások forognak közkézen, megállapíthatjuk, hogy mégsem volt olyan olcsó a kisantanttal való barátkozás. Ei kellett ér­keznie annak az időpontnak, amikor likvidálni kellett a kis­antant barátságot. Nem volt könnyű dolog, de viszont a kény­szerítő körülmény sem volt min­dennapi. A hágai konferenciá­nak kellett eljönnie s azon a jóvátételi problémának kellett szőnyegre kerülnie, hogy Eurőpa a maga nuditásában láthassa a kisantantot. Nem is a nagyhatalmak vet- kőztették le a kisantantot, hanem maga a kisantant önmagáról tépte le a leplet s önmaga mu­tatkozott be a világ népei előtt, a mega valóságában. Nem kisebb ember, mint Anglia pénzügymi­nisztere, a hajlíthatatlanságáról világhírnévre szert tett Snowden jelentette ki, hogy amit a kis­A gyöngyösi Járás föszolgabirája kihágás miatt elítélte Gyöngyös város polgármesterét

Next

/
Thumbnails
Contents