Eger - napilap, 1930/1
1930-06-24 / 140. szám
2 EGEB 1930. június 24. tése ügyében. A kérdéses bútből való vízhasználat miatt aggályok merülnek fel, mert emiatt az ottani kutak vize elapadhat és a lakosság víz nélkül maradna, amire a képviselő- testület már előre hívja f&l az alispán figyelmét. Radil Károly: Az állandő választmányban a javaslatot én tettem. Aggályosnak tartom ennek a kérelemnek a teljesítését azért, mert biztos tudomásom szerint a szeszgyárral szemben a Menház uccában lévő kút főforrásából táplálkoztak a makiári városrész többi butái s amikor szárazság idején a kutakban a víz elapad a ebből a kútből hordja a lakosság a vizet, a környékbeli kutakban a víz teljesen elapad. Ha a szeszgyár ez ősztől márciusig tartő szeszgyártás idején napi 1000 hektoliter, esetleg még több vizet kiszivattyúztál ebből a kútből, amit alig hiszem hogy ez a kút biztosítani képes, akkor a Makiári negyed mintegy 4000 lakosa teljesen víz nélkül maradna. Ezt a városnak nem szabad megengedni, egy magánvállalat érdekét egy városrész érdekével szemben elősegíteni nem lehet csak azért, hogy a szeszgyár ne vegye Igénybe a város által nagy költséggel bevezetett vízvezeték vizét és a vízdíjtól szabaduljon. Forduljon a cég először az alispán hatáskörébe tartozó vízjogért s ha ezt netalán megkapnák, amit ilyen körülmények között alig hiszek, akkor is csak kizárólag a szeszgyártás céljaira használhassák a vizet, a sertés és marhahizlalás, valamint a lakóknak a városi vízvezetéki víz használatának a kötelezettségével. Kakuk és Siller az iparvállalatnál alkalmazottak kereseti forrására hivatkoztak és arra, hogy télen nem kell a kútből a víz, osak nyáron a kertek öntözéséhez. Radil Károly: Egy ipsrvál- alat érdekében nem lehet a város és egy egész városrész érdekeit feláldozni. Ezen a cimen akkor az összes iparvállalatokat mentesíteni kellene a vízhasználat alól, aminek a következménye az volna, hogy a magánfogyasztók még magasabb díjat fizethetnének. Kéri az .indítvány elfogadását. A közgyűlés az indítványt elfogadta. A Lioeum délnyugati részén építendő gyalogjárda ügyét a közgyűlés javaslattételre az építészeti bizottsághoz utalta. Az illetőségi ügyek elintézésével a közgyűlés 7 órakor véget ért. Az »EGER« telefonszámai Szerkesztőség: 11. Kiadóhivatal: 87. A Telekessy István menedékház avatása Több száz főnyi közönség vett részt a felemelő ünnepségen. Az egri Bükk ismét gazdagabb lett egy turista hajlékkal. Eger, június 23. Kicsit szomorú, boroügős időbe a indult el a béiapátfalvai állomásról, a Bornemissza cserkészek zenekarának hangjai mellett az a több száz főoyi közönség, amely a Bélkő alján épült uj menedékház felszentelésére igyekezett. A mély nyíláiű, széles völgyben, rátapasztva a kapaszkodó hegyek oldalára, fenyves erdő szélén alig félórai út után tűnt fel a kedves kis ház a vidám ember-sereg előtt. A ház előtt oltár, friss zöld gallyakkal díszítve, már kéizen várta az áldozatot. A falu asz- ■zony és gyereknépe tarka csapatokban, kiváncsi szemmel gyülekezett a szokatlan misére. Tavalyi avarra telepedve olyanok voltak színes ünneplőikben, mint óriássá nőtt erdei virágok. Tíz órakor kezdődött meg az énekes tábori mise, amelyet Törők Kálmán prépostkanonok mondott. Alatta az Egri Dalkör, Huszthy Zoltán országos karnagy vezényletével, és a Bornemisszák zenekara egyházi énekeket adott elő. Evangélium után Török Kálmán prépost ssép lendületű, rövid beszédet mondott. — Ezen a helyen valaha a Hadúrnak áldozott fehér lő teteme sistergett a tüzes oltáron, most pedig Krisztus vértelen áldozatát mutatjuk be a legdiciő- ségesebb temp'om: az ég szabad boltja alatt. — Ez a ház méltó arra, hogy az egyház áldja meg, mert a tiszta szív és ez Istenfélelem jeMezőkövesd, jún. 23. Mezőkövesd katolikus társadalma tegnap délelőtt nagyvonalú ünnepséget rendezett az országos szent Imre ünnepekbe kapcsolódva. A gazdag programm kiemelkedő pontja Huszár Károly beszéde volt, amelyet több ezer ember hallgatott végig. A zászlődíszbe öltözött község uccáin már nyolc óra előtt hatalmas tömegben gyülekeztek a jő matyők s valóságos népvándorlás indult a Kálvária felé, ahol 9 órakor Csepela Lajos dr. apát-plebános ünnepi misét pontifikáit. Mise alatt 500 tagú kórus énekelt egyházi énekeket, utána pedig Kiszely Pál dr. főjegyző mondott megnyitó beszédet, majd gyében találnak benne hajlékot azok, akik mindennapi munkájuk után pihenést keresnek itt. Megérthető a hála készsége kegyelmes érsekünk iránt, aki a papnevelő intézet birtokán helyet adott ennek a menedékháznak s méltóbb nevet nem adhattak neki, mint Telekessy István, a nagy hazafi, nagy magyar és nagy főpap nevét. A hervadó virág után is marad illat, ebből a kevés szóból is marad emlék s ez az emlékeztetőn lesz: hogy az itt eltöltött idő után köteles munkánkat, felüdítve a pihenéstől annál teljesebben, annál jobban elvégezhetjük. Mise után a főp-p megáldotta és beszentelte a menedékkázat s pár szóval átsdta rendeltetésének és a Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosztályának, amelynek nevében Szabó Oszkár árvaszéki elnök, a Bükkocztály ügyvezető elnöke vette át az épületet, rövid beszédben vázolva annak rendeltetését s köszönetét mondott Szmreciányi Lajos dr. érseknek bőkezűségéért, amely lehetővé tette, hogy itt, a Bükk legszebb részén, hajlékot építhessen magának a Turista Egyesület. A hivatalos ünnepség után szétszéledt a közönség a völgyben s nemsokára vidám kacagás, zene verte fel a messzi erdők csendjét. A hétköznap robotoló emberei örültek a szabadságnak, a levegőnek. Huszár Károly lépett a szónoki emelvényre és az óriási tömeg feszült figyelme közepett mondotta el ünnepi beszédét. «Miért állítjuk példaképül magunk elé szent Imre herceget, — mondotta többek között, — mikor a magyar bölcsők üresek és a temetők megtelnek?« Vázolta az utat, amelyen haladnia kell a magyarságnak, ha méltó akar lenni saját magához és eszményképéhez, szent Imréhez, mert mocskos és fertőben gázoló nemzedék soha nem építhet hazát. Hangoztatta a szent Imre év fontosságát, amelynek ünnepi színe összehozza a történelmi Magyarország lakóit s megmutatja a külföldnek a nemzet élni- akarását és hitbeli erejét. A szépen sikerült ünnepséget, amelynek programmját több szavalat és énekszám tarkította, Csepela Lajos apát, c. kanonok beszéde zárta be. A boletta. A magyar közgazdasági élet elérkezett egy jelentős állomáshoz. A boletta-javaslat a képviselőhöz asztalán fekszik. Még senkisem tudja, hogy ez a reform mit fog produkálni a gyakorlatban, annyit azonban már is elismerhetünk róla, hogy tiszta szándékával és ötletes terveivel korszakot jelent a közgazdasági újjászületés terén. A törvényjavaslat kritikájával nem célunk foglalkozni. Hogy hol vannak hibák és hol kell szigorítani rajta, ezt úgyis eldöntik majd a parlamentben. A keresztény-nemzeti sajtónak az a hivatása, hogy rámutasson a kormány intenciójára, mely megtalálta a helyes utat, hogy ott fogja meg a problémák problémáját, ahol a válságnak főoka rejlik: adjunk a gazdának magasabb gabonaárat. A boletta- javaslat igazi értelme ezen a sarkigazságon nyugszik. — A gazdasági válságnak — mondta a pénzügyminiszter — nagyon sok ága van, de minden probléma abból a válságból következik, melyet a mezőgazdaság szenved. Ezek a szavak a magyar közgazdaságnak agrár jellegét hangsúlyozzák s minden várható eredmény gyógyító hatással lesz, ha teljes szigorúsággal érvényt szerez a törvényes akaratnak. Az a millió furfang, mellyel a liberalizmus mesterkedik, már- már sok állami akaratnak lett kerékkötője. Ezt kell érezniök a törvényhozőknak, ezt kell szem előtt tartani akkor, mikor a javaslat megvitatásra kerül. A gabonatörvény, mely átmenetileg intézkedik, a mezőgazdaság utjain keresztül általános orvoslást igér. Jó volna tehát, ha kormányzatunk e részletmegoldás után a közgazdasági válságnak minden vonatkozását szabályozná és végigvinné a keresztény-nemzetipoliiikát, mely magyar-mentő és Európa-védő intenciójával a gabona-javaslat szakaszai közt máris melengeti egy jobb jövő Ígéretét. Ha nem vagyunk szociáldemokraták, ha nem vergődünk a zsidó liberalizmus karmai között, ezt minden magyarnak el kell ismernie. A szélső jobboldal kívánságai sokkal mélyebbre nyúlnak és ezek között is legelső: minél gyorsabban, — gyerünk az uj törvény életével! . . . A másik követelmény, hogy szigorú legyen: átlátszó, mint az ablaküveg és égig felérő fal, mely magyar életet hirdet és ideget furfanggal nem lehet megkerülni. A mezőkövesdi Szent Imre ünnepség Több ezer főnyi közönség vett részt a szépsikerü ünnepen, amelynek szónoka Huszár Károly volt.
