Eger - napilap, 1930/1

1930-06-17 / 135. szám

ahä 10 FILLÉR aa&wswia ELŐFIZETÉSI Díj á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11. - KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 135. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1930 június 17. Szent Imre-ünnepély Egerben Közel tizenötezer ember vett részt az ünnepségen. Festőién szép díszfelvonulásban menetelt ötezer ifjü az egyházi és világi hatóságok előtt. Eger, június 16. Az egész országban Szent Im­rét ünnepük halálának 900 éves évfordulója alkalmából. Ez az ünnepség nem a lélektelen csil­logás ünnepe, hanem a magyar katolicizmus reneszánsza. A li- liomos herceg, mint a tavaszi lehellet a természetet, úgy illeti meg ifjúságunkat s a magyar nemzetet és erényeivel telíti a lelkeket, amelyekkel vissza szerezhetjük régi határainkat és élhet a nemzet újabb ezer esz­tendőt. Eger városa is móltóképen kap­csolódott bele ezekbe az ünnep­ségekbe. Hiszen városunknak nagy tör­ténelmi múltja van. Itt járt a hagyomány szerint Szent István király és felesége, bizonyára a fiuk Imre herceg is, talán épen 900 évvel azelőtt imádkozhattak itt a magyar nemzet boldogu­lásáért. Ha a vár kövei beszélni tudnának, bizonyára sok dicső napot mondanának el nekünk. A szombat esti zenés takarodó. Szombaton délután gyönyörű főszékesegyházunk hatalmas osz­lopain apró zászlócskákat lenget a szél. Kettesével vannak egy­máshoz fűzve: az egyik pápai, a másik nemzetiszínű zászló; az egyik a vallásosságot, a másik a hazafiságot szimbolizálja. Oly kedvesen, lágyan játszik velük a szellő, mint két testvérrel és ók a szélben egymást csókolgat­ják. Mint testvérek nagyon jól ismerik egymást, együtt szoktak megjelenni az emberek szívében úgy, mint a házak ormain. Kis fenyő koszorú fűzi őket egybe, mely ugyan nem a Kárpátok ormáról valő, de a magyar re­ménységet szimbolizálja, hogy e kettős zászlóval és eszmével szerezzük vissza a Kárpátokat. Este az egész város területén zenés takarodó volt. Részt vett benne a 14. honvéd gyalogezred zenekara, a cserkészek és a fő­gimnázium zenekara. Az egész város területét bejárták. A ka­tonai zenekar s/49 órakor dr. Szmrecsányi Lajosnak edott sze­renádot. A vasárnapi ünnepség. Reggel ünnepi szint öltött az egész város. Nemzetiszínű zász­lók jelentek meg a házak ormaio, a rendőrség díszsisakban járkált és mindenütt lehetett látni az ünnepi hangulatot. Délelőtt 9 órakor a főszékes- egyházban ünnepélyes szent­misét végzett Meyer Béla prépost­kanonok, plébános nagy papi segédlettel, melyen az érsek- fópásztor, a világi hatóságok és az iskolák nagy .számban vettek részt. A hatalmas székesegyházat egészen megtöltötte az ünneplő közönség. Evangélium után dr. Holik Sámuel theologiai tanár mondott remek ünnepi beszédet Szent Imréről. Gyülekezés az ünnepségre. Az ünnepség a főszékesegyház és a monumentális érseki liceum közti Eszterházy és Samassa téren és a szomszédos utcák te­rületén folyt le. Gyönyörű színes képet mutatott ez a térség már lJt6 órakor. Egymásután érkez­tek az árvalányhajas cserkészek, díszruhás leventék, díszsisakos rendőrök a rend fenntartására. A régi évszázados épület ked­vesen fogadta terére a mai kor katolikusait, akiket ugyanazok a szent érzelmek hevítenek, mint azokat, akik ezeket az épületeket emelték. A forgalmat ezeken a tereken és utcákon az ünnepség idejére lezárták. Egymásután jelentek meg a tanintézetek, az egyesü­letek és az óriási számú közön­ség az ünnep színhelyén. Régen látott Eger városa együtt ennyi egri embert. Az előkelőségek is sorjában érkeznek. így a székes- főkáptalan tagjai Dutkay Pál pre- látuakanonok vezetésével, akik között volt: Kriston Endre fel­szentelt püspök, Török Kálmán prépost-kanonok, Venczell Ede, Ivánovich Emil, Meyer Bála ka­nonokok, akik a főpásztor foga­dására az érseki rezidencia fő­székesegyház felé levő ajtajánál gyülekeztek. Majd jönnek a ka­tonai és polgári hatóságok. Dr. Hedry Lőrinc főispán, feleségé­vel, Hedry Béla tábornok álló- másparancsnok, Okolicsányi Im­re alispán, Trak Géza polgár­mester, a vármegye és a város tisztikara és még nagyon sokan Eger város vezető férfiai közül. Pontosan 6 órakor megérkezik a főpásztor vitéz Subik Károly epítkanonok és Viey Miklós ér­seki titkár kíséretében. Számukra kijelölt piros drapériával bevont emelvényen foglalnak helyet a katonai és világi előkelőségek között. Valóban festői volt a díszemelvény publikumát látni. Az ünnepély. Hat őrá után néhány perccel megszólalt a cserkészek kürtje, megkezdődik az ünnepély. Több mint 600 énekes ajkáról hangzik a magyar himnusz a 14. honvéd gyalogezred zenekarának kisé- retével.Sík-Dohnányi: »Himnusz Szent Imre királyfihoz- énekelte gyönyörű hangsziuezéssel az ifju­sséig egyesített énekkara Meißener Imre karnagy kitűnő vezénylése mellett a katonai zenekar kísé­retével. Az ünnepi beszéd kö­vetkezet ezután, amelyet dr. Hedry Lőrinc, Hevesvármegye főispánja mon­dott: — 900 év távlatából Szent Imre, a liliomos szent királyfi alakja sugárzik felénk. Mintegy hárfa visszhangot zsong ebben a jubiláns évben millió és millió magyar szív — és még több millió idegen — a világ minden táján élő katolikus hívők lelke. Mi egrisk nem volnánk méltók nevünkhöz-multunkhoz, ha a történelmi és vallásos érzés e szentelt hangulatában nem tá­rulna fel lelkünk kétszeres öröm­mel, ujjongó ünneplésre, hogy méltó legyen a magyar szent tün­döklő emlékének befogadására. Ki volt Szent Imre nekünk ma­gyaroknak — és ki volt ő a nagy katolikus világnak? Alakjának szemléleténél egybe­folyik a történelem és a legenda. Ahol a történelem alakja nem rajzolja eléggé élénken életét és jellemét, ott glóriát von feje fölé szentté avatásának előzménye és a legendáknak szívekbe irt krónikája. — Szent Imre herceg mélyen vallásos szülőktől származott édes atyja Szent István szilár­dította meg a keresztény vallást Magyarországon, édes anyja Gi­zella pedig apáca szeretett volna lenni, annyira buzgó katolikus volt. Szent Imre 1007. évben született és már zsendűlő ifjú korában látta maga körül azt a lázas munkát, melyet atyja nagy­szerű segítőtársaival a panon- halmi Anasztáz apáttal, a pécs- váradi Ascherik apáttal végez, látta emelkedni a templomokat, kolostorokat, látta atyját az or­szágiás gondjai között odaborul- ni az oltár zsámolyához, hogy Magyarország pátronájának a Boldogságom Szűznek felajánlja oltalmába országát: »a keresz­ténység zsenge palántáját,« látta anyját, a szentéletű Gizellát, amint Bpácák körében végesza- kadatlan munkával hímezi, varr- ja az egyházi öltönyöket és dí­szítéseket. Látja mindazt és fo­gékony lelkében a hitnek ritka fényességű sugara gyűl ki. Nyolc éves korában a nagy tudású Gallért püspök vette át nevelését. Ez a kor a keresztény vezek* lés és életszentségekre valő tö­rekvés kora volt. Nem túlzó vallási rajongás, hanem a tuda­tos önfeláldozás vágya vezette Imrét a veszprémi templom szen­télyébe, hogy felajánlja Istennek a maga életét, testének és lelké­nek örök ártatlanságát, nemzete hitének megerősítésére. Korán, 24 éves korában bekövetkezett halálának tragikus körülményei már csupán beteljesülése az isteni kiválasztottságnak. Tudjuk, hogy királlyá leendő koronáztatásának napja előtt sebezte halálra a vadászaton egy vadkan. Szé­kesfehérváron a Boldogasszony templomában elhelyezett sírja zarándokhelye lett a magyarok­nak. Életszentségét Isten a sírjá­nál történt csodák sorozatával

Next

/
Thumbnails
Contents