Eger - napilap, 1930/1

1930-06-14 / 133. szám

Arä 10 FILLÉB

ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁT AKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. ::

XLI. évfolyam 133. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 jtlnius 14.

Az egri tanulóifjúság nyilvános Szent Imre ünnepélye

A törvénykezés egyszerűsítése és a hitelvédelem.

Budapest, június 13.

A törvénykezés egyszerűsítéséről rendelkező törvényjavaslat tárgyában az Országos Hitelvédő Egylet előterjesztéssel fordult az igazságügyminisztériumhoz, rámutatván arra, hogy a perek éa eljárások számának csökkentését elsősorban oly rendelkezések szolgálják, amelyek a preventív hitelvédelem kiépítését mozdítják elő.

Minél megbízhatóbban és köny- nyebben értesülnek a hitelnyújtók, az adósok vagyoni helyzetéről, annál inkább óvakodhatnak a könnyelmű kihitelezásek- től és az ezeket nyomon követő peres eljárásoktól. Ennek folyamán az Országos Hitelvédő Egylet

kéri annak a rendelkezésnek megszüntetésit, hogy a közzétett árverési hirdetményben a végrehajtást szenvedő neve nem tétetik közzé.

A hirdetménynek az adős neve nélkül való közzététele nem biztosít publicitást, nem tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy mely adős ellen rendeltetik el árverés, más felől az árverések iránt érdeklődök figyelmét sem hívja fel kellően és így jelen alakjában e hirdetmények közzététele üres . formalitássá vált. Az adős nevének publikálása bizonyos esetekben lehetetlenné tehet teljesen eladósodott személyek részéről újabb, rosszhiszemű hiteligénybevételeket.

Az osztrák kormány az adók leszállításának kérdésével foglalkozik.

Bécs, június 13.

Az osztrák kormány már régebb idő óta foglalkozik az adók leszállításának kérdésével s ezt a szándékát a nagy beruházási kölcsön kézhezvétele után végre akarja hajtani. Ennek keretében fel fogják emelni az adómentes létminimumot 1400-ról 1800 vagy 2000 ezer schillingre, leszállítják a jövedelmi adónak a legalsó és legfelső adótételeit és redukálni fogják az örökösödési adótételeket is.

Eger, június 13.

Az egri tanulóifjúság vezetői elhatározták, hogy a Szent Imre év alkalmából nem csak az iskolai ünnepélyeken hódolnak Szent Imre emlékének, hanem nagy nyilvános ünnepélyen is tiszteletet adnak a magyar ifjúság védőjének. Ezért a városi Szent Imre bizottság ügy határozott, hogy még a tanév lezárása előtt, junius 15.-én vasárnap rendezi meg az ifjúság hódoló ünnepélyét.

Eger, a katholikus iskolaváros, bizonyára maradandó benyomásokat keltő ünnepély színhelye lesz vasárnap délután, amikor majdnem ötezer ifjú seregük össze fegyelmezett oszlopokban a vallásos kegyelet gondolatában egyesülve.

A rendező bizottság az ünnepély részletes

tervezetét

a következőkben állította össze:

I. Zenés takarodó.

Junius 14.-én este 8 órakor zenés takarodó a város főbb uccáin. Részt vesz benne a 14. m. kir. honvéd gyalogezred, a Koháry István cserkészcsapat és a Bornemissza Gergely cserkész- csapat zenekara.

II. Ünnepélyes szent mise a főszékesegyházban.

Junius 15.-én d. e. 9 órakor a hatóságok és az összes tanintézetek részvételével.

III. Hódoló ünnepség az Eszterházy téren

a főszékesegyház előtt 15.-én d. u. 18 órakor. Résztvevők : az összes egri tanintézetek növendékei, a leventealakulatok és cserkészcsapatok, részt vesznek továbbá az ünnepélyen a hatóságok, testületek kiküldöttei és a hitbuzgalmi, kulturális stb. egyesületek. A főszékesegyház előtti elzárt térségre csak a felsorolt testületek (intézetek), valamint a hatóságok, egyesületek képviselői léphetnek be, akik meghívót kaptak.

felvonulás az ünnepélyre: Zárt menetben, az ifjúság hármas oszlopsorokban, lehetőleg zászlók alatt.

Elhelyezkedes: az elhelyezkedés csakis a rendező bizottság által kijelölt helyeken, a fehér karszalagos rendezők útmutatása szerint történhetik. A hatóságok, egyesületek képviselői a székesegyház előtti zárt négyszögben foglalnak helyet.

Az ünnepély műsora:

Az ünnepély pontosan 6 órakor kezdődik. 1. Himnusz énekli az egész tanuló ifjúság, kiséri a

14. honv. gyalogezred zenekara.

2. Sik Dohnányi: Himnusz Szent Imre királyfihoz, énekli az ifjúsági egyesített énekkar katonai zenekar kísérettel, vezényel Me- iszner Imre karnagy. 3. Lehotay Árpád a Nemzeti Szinház művésze szava). 4. Balassa-Meiszner: Fohász Szent Imréhez, énekli a középiskolai ifjúság egyesített énekkara. Meiszner vezénylésével. 5. Ünnepi beszéd Szent Imréről: Mondja dr. Hedry Lőrinc főispán. 6. Pápai himnusz: Énekli az egész tanuló ifjúság katonai zenekar kísérettel. 7. A líceum erkélyén lévő előkelőségek előtt az iskolák ünnepélyes menetben elvonullak.

VI. Az elvonulás:

az ünnepély bevégeztével a résztvevő összes ifjúsági csoportok, leány középiskolák is elvonulnak a Lyceum erkélyen levő egyházi és világi vezetők előtt.

Kiindulási pont: a székesegyház oldalbejárőja előtti tér.

Menetirány: A Széchenyi utcán át a cisztercita templomig. Onnan a csoportok a mellékutcákon át az eloszlási helyükre mennek.

As elvonulás rendje: 1. Leányközépiskolák, leány gazdasági iskola. 2. Főiskolák. 3. Fiűközép- iskolák. 4. Siketnémák intézete, szőlészeti és borászati iskola. 5. Elemi iskolák. 6. Leventék. 7. Cserkészcmpatok.

A rendezőbizottság ez úton felkéri az ünnepély és elvonulás színhelyét környező házak tulajdonosait, hogy házaikat fel- lobogőzni szíveskedjenek.

Ml lesz Romániában?

Európa és Magyarország is, az érdektelen szemlélők objektív magaslatából nézik a romániai eseményeket. Mi következik Romániában, hogyan alakulnak a Balkán szellemétől fütött pártharcok, személyi küzdelmek abban az országban, amelyet sohasem szabad a nyugateurőpai parlamentáris hagyományok, vagy a mc gyár ezeréves közjogi iskolázottság szemüvegén át bírálni, — az most már a jövő kérdése és Románia belső ügye. Nem a mi dolgunk, hogy ki a király Romániában, ki a hatalom birtokosa, ki a miniszterelnök és ki akarja megoldani a lehetetlent: a regát ős Erdély egybeforrasztását s ki akarja egy nevezőre hozni a két külön történelmi fejlődés kohójában született lelkeket.

A romániai logikus logikátlanság minden idegeket feszítő eseményeivel egyetemben, csak abból a szempontból érdekel minket, hogy mi lesz a kisebbségekkel ? De ebből a szempontból aztán érdekel.

Az 1919 december 9-én Páriában aláírt kisebbségi szerződés Románia és az Egyesült és Társult Hatalmak képviselői között, végrehajtás nélkül maradt. Még azt a csekély mozgási szabadságot sem valósította meg Románia, amelyet a győző nagyhatalmak felriadt lelkiismerete, a szörnyű igazságtalanságok elkövetésének idején biztosítani akart. Ez a szerződés nemzetközi jogérvényű, tehát nem Románia belső ügye, hogy mi lesz a kisebbségekkel, javul-e a sorsuk, megkapjáke azt a törvény- előtti egyenlőséget, nyelvhasználati jogot, kulturális szabadságot, ethnikai egyéniségük szabad fejlődésének lehetőségét, a- mely megmenti a balkáni nívóban való végleges elmerüléstől a román szuverénitás alá utalt magyarokat.

Hirek hallatszanak és színes szappanbuborékok, mesék szál- longanak II. Károly román király magyar barátságáról. így van-e ez? Nem tudja senki. Mi vagyunk az elsők, akik örvendezni tudunk annak, ha bebizonyul, hogy ez a magyar ba-